Felszólalás adatai

DR. GÉCZI JÓZSEF ALAJOS (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Mostanában a mentelmi bizottság tagjaként foglalkoztam kisgazda ügyekkel, de én tagja voltam az 1992-1994 közötti mezőgazdasági bizottságnak, így ilyen szempontból is és egyéb kötődéseim miatt is felelősnek érzem magam az egész szőlő- és borügy szabályozásáért. Ez megint csak, folytatva az előbbi 23 másodperces hozzászólásomat, tipikus példája annak, hogy olyan szakmai törvényt, amely az életviszonyok nagyon széles körére és érzékeny viszonyokra születik meg mint javaslat, hasonlóképpen az adóhoz és a költségvetéshez, egyszerűen ártalmas dolog ebben a parlamenti szisztémában tárgyalni.

Hiszen itt nem is arról volt szó, hogy az ellenzék ezt különösebben ellenezte volna, mert az ellenzék részéről is azok kerekedtek felül, akik azt mondták, hogy a borra is legyen jövedék, tehát a bor is menjen be a jövedéki szabályozás alá. Persze, voltak ebben aggodalmak, a szakma azonban egyértelműen jelezte mindezeket a problémákat, hiszen az összes létező feszültség, amely itt a törvény hatálybalépése után keletkezett, előre látható volt. Itt van a kezemben néhány korabeli hegyközségi tanács jelzése 1999 áprilisától májusáig, és pontosan ezekre az ügyekre is, amelyekről itt szó van, és korábbi más ügyekre is, a szakma pontosan megmondta, hogy önmagában azzal, hogy a jövedéki törvény alá a borszabályozást beviszik, és a bortörvényt ilyen irányba terelik, az egész ügy nem lesz megoldva, és pontosan azt a réteget sújtotta leginkább ez a szabályozás, azt a középosztályt, azt a parasztpolgári réteget, amely egyébként a kisgazdák reménybeli bázisa lett volna. Nem mondom meg a neveiket, de abban az időben kétségbeesetten rángattam néhány fideszes és kisgazda képviselőtársamnak a kabátját, hogy felmérték-e azt a hatást, amelyet ezzel a törvénnyel kiváltanak.

Ebből az következett, hogy amikor a törvény becsapódott ebben az évben, akkor elindultak a módosító javaslatok, és valóban a Fidesz álláspontja elég furcsa, mert azt mondja, hogy nem szabad egy törvényt négyszer szabályozni, merthogy negyedszer szabályozzák, negyedszer belenyúlnak, és akkor még belenyúlnak az adó- és költségvetési kereteken belül is ebbe az egészbe, és ez elbizonytalanítja a termelőket. Én azt gondolom, hogy a termelőket az bizonytalanította el, ahogy ez a törvény az első menetben megszületett. És akkor jöttek a módosítások, a rendeleti módosítások, a múltkor hallottuk, hogy most már nem kell becsempészni, nem kell ilyen fekete-fehér minőségű kimérést megvalósítani, tehát lehet az őstermelői bormérést sokkal kevésbé szigorú előírások között is megcsinálni, és jön még rengeteg ilyen módosítás.

Én azt gondolom, hogy ideje lett volna már a nyáron és az ősz elején ezt az egész törvényt újra átvizsgálni, és egy komplex módosító csomagot benyújtani. Mert igaz, a Fidesz joggal aggódik, hogy ez a negyedik szabály most már a termelőket végképp elbizonytalanítja, de szinte biztos vagyok benne, ahogy a feszültségeket hallja az ember, hogy lesz még ötödik, hatodik, hetedik módosítása is ennek a törvénynek, és ráadásul egyértelműen úgy látszik, hogy azt a célt, amelyet eredetileg megcélzott az ideológiájában, hogy a borhamisítást visszaszorítja, nem éri el. Ugyanis azok, akik a borhamisításban érdekeltek és ezen a területen tevékenykednek, azért profik, felkészültek, jól tudnak könyvelni, megvan a tapasztalatuk abban, hogy hogyan kell a megfelelő papírokat beszerezni, kiállítani, osztani, szorozni, és hogyan kell szállítmánylevelet és egyebeket írni. Pontosan ők azok, akik a papírmunkát el tudják végezni, hiszen egy fantasztikus túlméretezett adminisztrációval jár ez az egész, még ha történtek is azóta egyszerűsítési kísérletek. Tehát azok, akik eddig is a borhamisításban jeleskedtek, ettől a törvénytől, sem a bortörvénytől, sem a jövedéki szabályozástól nem különösebben roggyantak meg, mint ahogy egyébként ez a szabályozás is nagyon jól hangzik, de azért annak, aki profi, ez nem fog problémát okozni, mert az egyik helyiségében megcsinálja a finomszeszt, a másikban pedig a borpárlatot, és középen összekeveri.

Tehát ettől én nem látok világmegváltást, hiszen a minőségi ellenőrzés, amint például éppen az előttem lévő egyik hegyközségi tavalyi, 1999 májusi javaslat is mondja, a törvény mindenféle szerteágazó, kusza szigorítása helyett meg kellene erősíteni az Országos Borminősítő Intézetet, és mindenféle más hatósági jogköröket, mert nyilván az a hatóság tudja ezt az egészet ellenőrizni, amely szakmailag is ért hozzá. Megint csak ez egy szabály, és nagyon jól hangzik, de nyilván azok a szeszgyárak, amelyek eddig is ellenőrizhető módon, ugyanakkor egy helyen gyártották - hiszen mindenki tudja, hogy a kommersz pálinkákból van egyébként tiszta szesz is és más is -, ezek a nagy cégek arra fognak kényszerülni, hogy két adóraktárba szedjék szét az üzemüket, tehát ebből újabb bonyodalom fog származni.

(23.00)

Első látásra jónak látszik, azt mondom, de még egyszer mondom, mi azzal az aggodalommal tudjuk útjára engedni ezt a kis törvényjavaslatot, hogy nem ez az utolsó ebben az egész szabályozásban. És ráadásul hiába jönnek ezek a módosítók, az idén a szőlőtermelők annyira elbizonytalanodtak, hogy nagyon sok helyen az idén már megindult a területek kivágása, hiszen, még azt is tudjuk, először az a rémhír terjedt el, hogy ötszáz négyzetméter, utána már felemelték ezt ezerötszázra, és mindenféle más szabályokat behoztak. Ezért szinte biztos vagyok abban, hogy Csatári úrnak vagy más képviselőnek lesz még gondja ezzel a törvénnyel, és nem ez az utolsó, ugyanakkor az nem érv, hogy egy rossz törvényt nem lehet módosítani azért, mert zavarná a termelőket.

Ha vannak hibák, és menetközben kiderülnek, akkor ezeket a törvényeket igenis módosítani kell. De talán nagyon jó lenne - ha már az ellenzék és a koalíció között igazán nincsen ilyenfajta párbeszéd -, ha legalább a szakmával összeülnének, és azokat a most már ebben az évben, az őszi szüret után, a borok kiforrása után már látható anomáliákat összegeznék. Azt gondolom, hogy a téli estéket ki kellene arra használni, hogy végre a magyar szőlőtermelők érdekeit is szolgáló, és azoknak az érdekeit szolgáló módosító csomag kerülne be valamikor a tél folyamán az Országgyűléshez, akik valóban szőlőt termelnek, valóban valódi bort akarnak eladni ebben az országban, és valóban már a nemzetközi piacokon is elismertették a magyar bor jó hírét - szemben a borhamisítókkal, akik éppen a rossz hírét keltették -, ami ezt az egész kérdést megnyugtatóan rendezné.

De mint tűzoltó, kicsi javaslat, természetesen a szocialista frakció nem fogja megakadályozni ennek a megszavazását. Ez már csak abból is látszik, hogy a hétfői napirendi szavazásnál az MDF és a kisgazdák segítségével az ellenzék volt az, amely ezt a mai napirendi tárgyalást végül is lehetővé tette, azaz lehetővé tette, hogy az általános vita ma lezajlódjék, és a következő időszakban, a következő három hét után szavazzunk a részletes és ezek szerint jelzett fideszes módosító indítványról, és akkor végül is ez a módosítás hatályba lépjen valamikor decemberben.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Szórványos taps az MSZP soraiban.)