Készült: 2024.04.19.21:41:50 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

191. ülésnap (2001.03.06.), 72. felszólalás
Felszólaló Balsay István (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 15:24


Felszólalások:  Előző  72  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

BALSAY ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Urak! Tisztelt Ház! A benyújtott törvényjavaslat általános vitája folyik. Néhány részletkérdésben érezhető az az ellenzéki magatartás, amely a törvénynek a követelményekkel, a köztisztviselői életpálya megkötöttségeivel kapcsolatos kérdéseit öt-hat kétperces felszólalásban is exponálja. Én ezt természetesnek tartom.

Az általános vita ezen szakaszában szeretném kifejteni, hogy a polgári kormányt mi késztette arra, hogy a közszolgálati pályaút megteremtését célzó köztisztviselői törvénymódosítást a parlamenthez benyújtsa. Eddig minden kormány próbálkozott ezzel a rendszerváltást követően, ilyen átfogó módosításra azonban nem került sor. Néhány hozzászólás megfeledkezik arról az ellenzéki padsorokból, hogy az előző kormány is, pályafutásának végén kísérletet tett arra, hogy szabályozza ezt a területet, és most olyan területeket is támadnak, amelyeket akkor a benyújtott javaslatban fontosnak tartottak.

A polgári kormány a valódi közszolgálat megteremtése érdekében fontosnak tartja, hogy a közszektor, amely életünket minden területen, a születéstől a halálig, az EU-csatlakozás jogharmonizációjától a közszolgálat fejlesztéséhez kacsolódóan minden területen befolyásolja, ennek a rendszernek a felzárkóztatását, amely az EU-csatlakozáshoz is szükséges, megteremtse. Szeretnék itt arra utalni, amit mindannyian ismernek, legalábbis remélem, hogy Magyarország a világ legfejlettebb országai közösségének is a tagja, az OECD tagja, és az ilyen jellegű kapcsolatokban ajánlásokat fogadott el az előző kormány is és a polgári kormány is. E csatlakozásokhoz kapcsolódóan a figyelmet szeretném feltétlenül arra irányítani, hogy a parlamentnek az a feladata, hogy meghatározza a törvényekben, parlamenti határozatokban, törvényi keretek között kiszorítsa, lehetetlenné tegye a közszolgálattal való visszaélést, a korrupciót is. Nyilván más helyeken is, így a közszolgálat minden területén, megadott szinteken vannak ezzel összefüggő feladatok. Nekünk tehát azt kell vizsgálni, hogy a Magyar Köztársaság törvényeiben szerepelnek-e olyan szakaszok, olyan bekezdések, amelyek lehetőséget adnak a visszaélésre. Próbáljunk meg konszenzussal változtatni a kialakult helyzeten a bizalmi elv követésével!

Nemcsak az európai uniós csatlakozás, európai újraegyesítés miatt szükséges ez a szabályozás: önmagunk miatt is meg kell tenni. Hiszen a magyar közszolgálat mindegyik területén, mind a központi és a területi államigazgatásban, mind az önkormányzati igazgatásban, települési igazgatásban fontos, hogy egy versenyképes köztisztviselői kar jöjjön létre. 180 ezer főt érint ez a kérdés; átfogó és igen széles területen alkalmazza, harmonizálja az illetményrendszer változtatását; bevezeti a vagyonnyilatkozati kötelezettséget; a köztisztviselők, rendvédelmi alkalmazottak, igazságügyi alkalmazottak, ügyészségi alkalmazottak és a parlamenti alkalmazottak körében teremt új feltételeket.

107 ezer főről van szó a köztisztviselői karhoz tartozók esetében, akiknek egy kiszélesített, eddig igen nyomott pályaút ívét emeli meg, közel megduplázza a jelenlegit. És elhangzott az előző kormány intézkedésével és a polgári kormány intézkedésével kapcsolatban is, hogy a költségvetési feltételeket ez a kormány teremti-e meg. Igen, mintegy kétharmadában, 2001-ben és 2002-ben biztosítja a költségvetésben az ehhez szükséges feltételeket. Harmonizálja az illetményrendszert, ezen túlmenően pedig egy olyan pályautat és olyan pályakezdést és pályán tartást céloz meg, amellyel az egyre inkább fokozódó versenyben a közszolgálati életpályát is kívánatossá és megtarthatóvá teszi.

Mindezzel az a célja az előterjesztésnek, hogy tiszta, átlátható és teljesítményorientált, vonzó közszolgálatot teremtsen, amellyel a modern információs technológia egyre fokozódó követelményeinek is meg tud felelni. 123 milliárd forint javítja 2001 és 2004 között nemcsak az inflációt követő éves illetményalapot, hanem az ezen a területen dolgozók helyzetét. A tervezett intézkedésekkel változtatni kívánunk a rossz, évtizedes beidegződéseken, amelyekben a közszolgálatot értékén alul kezelték, és ezzel újra- és újratermelték a korrupció lehetőségeit és egyfajta kontraszelekciót.

A legfontosabb konkrét intézkedéseket érdemes számba venni. Létrejön, kialakul egy kiemelt köztisztviselői, főtisztviselői kar az államigazgatásban szolgáló köztisztviselői karon belül. Mi mindannyian tudjuk, hogy az uniós csatlakozás feltételeinél rendkívül fontos, hogy a magyar joganyaghoz képest mintegy két és fél-háromszoros joganyagot, a közösségi vívmányokat minden területen nemcsak át kell venni, hanem alkalmazni is kell. Mi mindannyian tudjuk, hogy ennek igen komoly szakmai és igen komoly egyéb feltételei is vannak. Gondoljunk bele, hogy a rendvédelmi szerveknél, a rendőrség, a határőrség területén, a polgári védelem területén, a nemzetbiztonsági területen, az igazságügyben, ügyészségi közszolgálat területén milyen fontos az alkalmazhatóság, hiszen az európai uniós jogharmonizáció következtében ránk zúduló különböző sztenderdeket, jogszabályokat alkalmazni kell, és hogy ezekhez egy köztisztviselői kar kialakítása lehetséges legyen.

Nagyon lényeges, hogy bevezetésre kerül a köztisztviselők teljesítményértékelése. A teljesítményértékelés alapjait is a kormány határozatában megteremtette. Igenis, mérni kell a köztisztviselők teljesítését, nemcsak az okmányirodákban, hanem a közszolgálat különböző területein is.

 

(11.40)

 

Ez az előterjesztés kiemelt figyelmet fordít a jövőben a rendszeres továbbképzésre, vezetőképzésre és az idegen nyelvi képzésre. Nagyon lényeges, hogy nagymértékben nő a jegyzői kar megbecsülése, és az önkormányzati szövetségekkel való egyeztetés során ez külön hangsúlyt kapott, amelyben a polgármesterek és a jegyzők megbecsülésének harmonizálására hívták fel a figyelmünket.

Lényegesnek tartom, hogy a javadalmazás, a biztonság növekedésével, az erkölcsi követelmények miatt bevezetésre kerülő vagyonnyilatkozati rendszerrel és a köztisztviselői etikai kódexszel is ez az előterjesztés foglalkozik. Szeretném megemlíteni azoknak, akik rendszeresen az általános vagyonnyilatkozattal kapcsolatban tesznek részletes, elmarasztaló értékeléseket, hozzászólásokat, hogy az országos igazságügyi tanács a bírák esetében is helyeselte azt, amit nagyon sok képviselőtársunk korábban kifogásolt. Az Alkotmánybíróság állásfoglalásainak ez az előterjesztés megfelel, és mindannyiunk érdeke, hogy jogszabályba beépített lehetőségekkel minél szűkebbre zárjuk a kiskaput.

A megújításra kerülő köztisztviselői előmenetel és az illetménytábla egységesebbé válik az önkormányzati és az állami illetményalapok, az illetmények és a juttatások tekintetében. Én ezt rendkívül lényegesnek tartom, hiszen így kiszámítható és értékelhető, minden önkormányzat és minden közszolgálati intézmény esetében kiszámítható bérrendszer alakul ki, és annak külön örülök - bár ez más területeket is érint -, hogy az illetékes kormányzati szerveknek és a SZEF-nek - a szakszervezetek egyik nagyon fontos területének - megállapodást sikerült kötni a bérfejlesztésekről és az illetményekről.

Módosul az érdekegyeztetés intézményrendszere. Nagyon lényegesnek tartom, hogy az önkormányzati és az államigazgatásban központilag megállapított illetményalap mértéke összhangba kerül, megszűnik a személyi illetmény, amely különböző személyes döntésekre adott eddig lehetőséget, továbbá a rendvédelmi állományt is érinti az életpálya-kiterjesztés és az illetményreform, a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség, a főtiszti kar létrehozása. Eddig erről kevés szó esett. E törvényi előterjesztés nagyon lényeges részének tartom, hogy a rendvédelmi állományra is kiterjesztettük azt, amit korábban az önkormányzati és az államigazgatási területen tartottunk természetesnek.

A közszolgálati életpálya tárgyában szeretnék néhány gondolatot részletesen is kiemelni, amelyek közül az életpálya különböző szakaszaira is ez a jogi szabályozás differenciált, dinamizált, kellőképpen elnyújtott életpálya-lehetőséget ad. Nemcsak a pályakezdést követő első tíz évben meredek az előmenetel, amelynek feltétele a három gyakorlati év után letehető szakvizsga, hanem lényeges, hogy a fiatal, képzett munkaerő közszolgálati pályára vonzását és pályán tartását a minőségi követelmények teljesítésével egyeztetve biztosítsa. Nagy és hatalmas verseny kezdődött nemcsak a magánszféra, nemcsak a piacgazdaság különböző területein, hanem szeretnénk elérni, hogy a közszolgálatban is az arra alkalmas és ezt a pályát választó fiatalok, nyelvet beszélő, képzett szakemberek minél nagyobb számban maradjanak és jöjjenek.

A pálya második szakaszában valamivel mérsékeltebb az előmenetel, és én ezt a harmadik szakasszal együtt tudnám értékelni, amikor ismét egy meredekebb előmeneteli lehetőséget jelent a törvény alkalmazása - a közszolgálati életút társadalmi megbecsülését jelenti. Jelezni szeretném, hogy az életpálya abszolút mértékben mintegy 65 százalékkal emeli a felsőfokú végzettségűek és 43 százalékkal a középfokú végzettséggel rendelkező köztisztviselők illetményét, négy évre elosztva és az inflációt meghaladó mértékben.

Számszerűsítve: a civil és rendészeti köztisztviselők illetményreformjára 2001 és 2004 között 110 millió forintot fogunk fordítani. Hangsúlyozni szeretném, hogy az életpályaprogram összesen 150 ezer civil és rendészeti köztisztviselőt, továbbá 10 500 igazságügyi és ügyészségi alkalmazottat érint, a 815 ezer, közszektorban alkalmazott munkavállaló közül.

Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Nagyon lényeges, hogy az önkormányzati szövetségekkel való együttműködésben valóban teremtsük meg az önkormányzati és a közszféra más területén dolgozók harmonikus teljesítményelismerését és egy életpálya kialakítását. Ehhez bizonyára több módosító javaslat is érkezik.

Lényegesnek tartom, hogy a jegyzői kar fokozott megbecsülésére minél nagyobb hangsúlyt fordítsunk, hiszen a jegyző nemcsak kistelepüléseken, hanem nagyobb városokban is a közszolgálat egy nagyon fontos szereplője, és az ő politikai stabilitásához, egzisztenciális stabilitásához jelentős érdekünk fűződik.

Befejezésül, tisztelt Ház, kérem, hogy módosító javaslatokkal tegyék lehetővé, hogy a köztisztviselők jogállásáról szóló (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) előterjesztés minél tartalmasabb és gazdagabb legyen, és támogassák a polgári kormány ezen célú elképzeléseit.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

 




Felszólalások:  Előző  72  Következő    Ülésnap adatai