Felszólalás adatai

A mai vitában is többször elhangzott a választási költségvetés kifejezés, és többször elmondtuk, hogy ez az év nem hoz választási költségvetést, viszont azzal a jó hírrel szolgálhatunk, hogy ez a költségvetés többeknek és sokaknak hoz könnyebb megélhetést az elkövetkezendő időszakra.

Ez a költségvetés összhangban van a 2010-ben elkezdett kormányzati munkával, összhangban van azokkal a tervekkel, azokkal a szándékokkal, amiket a kormányoldal 2010-ben megfogalmazott. Összhangban van, annak ellenére, hogy 2010-ben egy olyan, szakadék szélén táncoló országot vettünk át, amely az adósságspirálban pörgött, egy olyan országot vettünk át, ahol a költségvetési hiány teljes egészében elszabadult, és ahol az infláció is igen magas volt. Sikerült csökkenteni az eltelt években a költségvetési hiányt, sikerült a deficiteljárás alól kikerülnünk, sikerült az inflációt lecsökkenteni, rekordalacsony inflációt létrehozni, és sikerül szép lassan lenyomni az adósságát is az országnak.

A mai napon is többször megfogalmazásra került az ellenzék, különösen a szocialisták részéről, hogy mindazt, amiket mi hibának tartunk, sőt bűnnek tartunk, amit az országgal szemben elkövettek a kormányzásuk nyolc éve alatt, miért nem szüntettük meg az eltelt három évben, miért nem tudtuk egy csapásra rendbe tenni mindazt, amit ők nyolc év munkájával tönkretettek.

Teljesen nyilvánvaló, hogy abból a költségvetési nehéz helyzetből, amelyben az ország volt, egy csapásra nem lehetett kikecmeregni. Nem szabad elfelejteni azt, hogy Magyarországon a gazdasági válság nem 2008-ban kezdődött. A gazdasági válság, a válság, amit a szocialisták okoztak az ő saját bevallásuk szerint is, az ő kormányzásukkal kezdődött, és nemcsak a nemzetközi pénzügyi piacok összeomlásának a hatásait kell kiküszöbölnünk, hanem azt a rendkívül káros kormányzati időszakot is, amelyet az a két kormányzati ciklus jellemzett.

A mostani költségvetés - összhangban a kormányzati ciklussal - megteremti, illetve lépéseket tesz a nagy átalakítások befejezésére. Ezen nagy átalakítások számtalan területen a kiadások lefaragását segítik, és azt a célt segítik, hogy a munka értékét megmutatva egy munkaalapú társadalomba vezessük át az országot, ahol a támogatások, ahol a juttatások, ahol a jövedelmek a munka alapján kerülnek kiszabásra.

Sokszor elhangzott ma a Házban, hogy például a családi pótlék vagy a nem munkához kötött juttatások miért nem növekednek. Ma az ország, ma a társadalom nem bírja el azt, hogy a munka nélkül megszerezhető jövedelmek vagy a munka nélkül juttatott támogatások emelkedjenek. Ma nekünk az a fontos, hogy megmutassuk azt az embereknek, hogy érdemes dolgozni. Érdemes dolgozni, és hogyha dolgoznak és gyermekeket nevelnek, akkor több pénzt kapnak, több pénz marad náluk, nagyobb büdzséből gazdálkodhatnak otthon is.

Tisztelt Országgyűlés! Az átalakítások egyik legnagyobb színtere az önkormányzati rendszer volt. A rendszerváltás után kialakult önkormányzati rendszer tulajdonképpen az eltelt 20-22 évben folyamatosan csökkenő költségvetési kondíciók mellett működött. Az önkormányzatok a feladatok növekedése mellett egyre kevésbé jutottak hozzá az állami támogatásokhoz, és természetesen a gazdasági válság, a termelés visszaesése, az adófizetés csökkenése az önkormányzatokat is sújtotta.

Értelemszerű volt, célszerű volt az önkormányzati feladatok újraértelmezése, és az elhangzottakkal ellentétben nagyon sok önkormányzat esetében a feladatátvállalás, az állami feladat átvállalása az önkormányzatok működési könnyebbségét már önmagában elősegítette, önmagában megteremtette. Különösen igaz ez a kisebb önkormányzatoknál, de a nagyobb önkormányzatoknak is jelentős segítséget jelenthet az, hogy olyan feladatok, amelyek egyáltalán nem tartozhattak vagy nehezen voltak beilleszthetők egy-egy önkormányzathoz, azok a feladatok elkerülhettek.

Tudok konkrét példaként ilyeneket felsorolni. Most ha csak a tűzoltóság esetét mondom el, azt gondolom, hogy elég abszurd helyzet volt, hogy az önkormányzatok esetében a kisvárosok, adott esetben 15-20 ezres kisvárosok 100-120 ezer ember tűzvédelmével, tűzmegelőzésével foglalkoztak, az ehhez szükséges pénzügyi forrásokat kellett előteremteniük. Így volt ez például Monor esetében is, ahol egy 18 ezer lakosú városnak kellett megteremteni egy 130 ezer lakosú térség tűzoltóságának a dologi feltételeit és időnként a bérhez is hozzájárulni. Egy ilyen kisváros épített tűzoltólaktanyát, egy ilyen kisváros vásárolt például tűzoltóeszközöket.

De ugyanez elmondható a középiskolák fenntartására, és ugyanez elmondható minden olyan körzeti feladatra, amelyet nem egy nagyváros, nem egy megyei jogú város végzett el, hanem egy lényegesen kisebb település.

(21.20)

Ezeknek a feladatoknak a szétválasztása, az állam által felügyelt közigazgatási feladatok leválasztása segíti azt, hogy az önkormányzatok a saját feladatukkal, a fejlesztésekkel, az óvodai ellátással magasabb színvonalon tudjanak foglalkozni.

Az önkormányzatok esetében pedig nem kerülhető meg - és ez nagyon nagy eredmény -, hogy a hitelek átvállalása, illetve az 5 ezer lakos feletti önkormányzatoknál a hitelek részbeni átvállalása egyfelől a működést teszi könnyebbé, hiszen a hiteltörlesztéshez kapcsolódó kamatok nem terhelik az önkormányzatokat, másfelől megteremti a lehetőségét annak, hogy az elkövetkezendő időszakban akár a saját fejlesztések, akár az európai uniós fejlesztések önrésze könnyebben előteremthető legyen.

Az önkormányzati hitelfelvételekkel kapcsolatban elhangzó viták rendkívüli mértékben degradálják az önkormányzatoknak azt a küzdelmét, amit az elmúlt 10-12 évben folytattak, hiszen az önkormányzatoknak egy folyamatosan szűkülő támogatási rendszer mellett egyre magasabb színvonalon kellett megfelelni egyrészt a feladatok ellátásának, másrészt a települések fejlesztését végrehajtani és az európai uniós pályázatokhoz az önrészeket előteremteni. Azt tudjuk, hogy nagyjából mintegy 1500 milliárd forint kivonására került sor az önkormányzati költségvetésekből 2002 és 2010 között, míg az önkormányzati adósságállomány 1100 milliárd forint volt. A két összeg majdnem hogy köszönő viszonyban van egymással, és ha ezt végiggondoljuk, akkor talán nem olyan nehéz megérteni, hogy miért kényszerültek az önkormányzatok hitelfelvételre. És a hitelátvállalás körüli vizsgálódások is azt mutatják, hogy a települések nagy része messze nem felesleges beruházásokra költötte a forrásokat, hanem sokszor egyszerűen működésre, a legtöbb esetben pedig olyan fejlesztésekre, amelyeket a polgárok ma is megelégedéssel használnak, és igenis elvárták és elvárják a települési vezetőktől, hogy komfortosabb környezetben élhessenek, és elérhessék azokat a szolgáltatásokat, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a települések képesek legyenek őket megtartani.

A benyújtott költségvetés tartalmazza az önkormányzatok működéséhez szükséges forrásokat. S bár itt eléggé el nem ítélhető módon összehasonlításra került a feladatok átvállalása előtti és a mostani költségvetési főösszeg, nyilvánvaló, hogy ezt a kettőt nem lehet összehasonlítani. Teljesen egyértelmű, hogy a jelenlegi költségvetés tervezetében megfogalmazott több mint 700 milliárd forintos támogatás az önkormányzati működés biztonságát lehetővé teszi. S azt is folyamatosan elismertük a vitában, hogy a feladatfinanszírozásra történő átálláshoz szükséges finomhangolás ebben a költségvetési időszakban megtörténhet.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Ház! Én azt javasolom és azt kérem, hogy a költségvetés elfogadását támogatni szíveskedjenek. (Taps a Fidesz soraiban.)