Készült: 2024.03.29.13:14:25 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

78. ülésnap (2003.06.04.), 42. felszólalás
Felszólaló Sisák Imre János (MDF)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 9:59


Felszólalások:  Előző  42  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

SISÁK IMRE JÁNOS (MDF): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Azt gondolom, hogy ezzel a politikai vitanappal egy óriási nagy probléma van. Azért lett kezdeményezve ez a politikai vitanap, mert szerettük volna, szeretnénk megoldani az önkormányzatok óriási gondjait. A nagy gondot abban látom, hogy a két oldal teljesen elbeszél egymás mellett, pedig, tisztelt képviselőtársaim, úgy gondolom, hogy mindannyian tisztában vagyunk azzal, hogy a problémák valósak. Senki nem vitatja, hogy az 50 százalékos vagy annál nagyobbra becsült, ötven-egynéhány százalékos közalkalmazotti bérfejlesztésre rendkívüli módon szükség volt. Senki nem vitatja egyébként, hogy mind a kormánypártok, mind pedig az ellenzéki pártok egyértelműen javasolták és végrehajtották volna a közalkalmazotti bérfejlesztést.

Van azonban egy óriási nagy probléma. Nemcsak megajánlani kell valamit, hanem a megajánlás forrásait is biztosítani kell. Önök is mindannyian tudják, hogy ezeknek a forrásoknak a biztosítása nem történt meg. Lehet most itt arról beszélni, hogy makrogazdasági szinten megvannak ezek a források, de tudjuk, hogy ugyan makrogazdasági szinten van több mint 30 milliárd forint az illetékbevételekből és a gépjárműadó-bevételekből, de azt is tudják mindannyian, hogy az illetékbevételekből kik részesülnek. A megyei önkormányzatok és a megyei jogú városok. Ha ezt levesszük, abban a szentséges szent pillanatban rögtön rá kell jönnünk, hogy valahol számítási hiba, probléma van.

Egy apró dolgot kértünk önöktől, azt, amit önök szintén az elmúlt időszakban folyamatosan kértek, és megkérdőjelezték, hogy miért nem születik döntés. Ez a nullszázalékos dologi automatizmus.

1996-tól minden kormány folyamatosan, évről évre nullszázalékon hagyta ezt a mértéket. Azt kértük, hogy legalább az infláció mértékével növeljük meg ezt 2003-ra. Az önök padsoraiban ott ülnek a polgármesterek. Nem hiszem, hogy bárki megkérdőjelezné, hogy ez fontos és szükséges lenne.

Akkor most egy picikét menjünk előre. Itt van ez a mai vitanap, jön a 2004-es költségvetés. Azt kérném államtitkár úrtól és a kormánypárti képviselőktől, hogy figyeljünk oda erre a dologra, ha már 2003-ban és 1996-tól folyamatosan nem tettünk ebben semmit, 2004-ben tegyük ezt meg, nem magunkért, nem az ellenzékért, nem a kormánypártokért, hanem 10 millió magyar állampolgárért.

Akkor térjünk át a fejlesztések kérdésére! Mindannyian tudtuk, önök is, mi is, ha megtörténik ez az 50 százalékos bérfejlesztés, ez minden forrást elvisz, a fejlesztésekre rendkívül kevés forrás marad, és egészen biztos, hogy 2003-ban a fejlesztési, felhalmozási kiadások csökkenni fognak 2002-hez képest. Ez így is van. Ezt a költségvetés tervezetében is leírták. Akkor ne bizonygassuk folyamatosan azt, hogy node ez nem igaz, és akkor mondunk különféle számokat.

Elmondtam - nem én írtam le a költségvetés indoklásában -, hogy az önkormányzatok felhalmozási és tőke jellegű kiadásai 2003-ban 295,4 milliárd forintot tesznek ki; ez 2002-ben, ha csak egytized milliárddal is, de több volt, 295,5 milliárd forint volt, és ha reálértéken nézzük, akkor azt hiszem, hogy ezeknek a támogatásoknak a reálérték-csökkenése nem megkérdőjelezhető. Van egy alapvető számítási hiba, folyamatosan el szoktam ezt mondani, önök azt mondták, hogy annak ellenére, hogy egymilliárd forinttal csökken a címzett és céltámogatásokra fordítható összeg 2003-ban, ez elegendő fedezetet nyújt az újonnan induló beruházásokra.

Tisztelt Képviselőtársaim! A realitások talaján maradva: 55 önkormányzat kap címzett támogatást ebben az évben, 407 elutasításra kerül. Itt a címzett támogatási törvény általános és részletes vitájában is elmondtuk, hogy az egyik szemünk sír, a másik nevet. Nyilván akik kapnak, azok örülnek, annak a 407-nek pedig, aki nem kap, nem lehet megmagyarázni, hogy miért nem. Nagy valószínűséggel, átnézve, az önkormányzatok körülbelül 80-90 százaléka tartalmilag, formailag, alakilag jó pályázatot nyújtott be, nyilván a források hiánya az, ami meggátolja a kormányt, hogy támogatást biztosítson. A 4,7 milliárd forint egy rendkívül alacsony összeg.

Itt már megint a 2004-es állami költségvetésre hívnám fel a figyelmet. Tudjuk, hogy a strukturális és kohéziós alapokból jelentős források érkeznek 2004-2005-2006-ban. Azt is tudjuk, hogy azt tervezik, hogy az európai uniós támogatások, illetve az európai uniós támogatásban nem részesülő beruházások, tehát a prioritásként és nem prioritásként megjelenő beruházások mind-mind a Belügyminisztérium forrásai között lesznek biztosítva. Azt szeretném kérni, hogy 2004-ben egyértelműen növeljék, emeljék a címzett és céltámogatások összegét, mert ha a jelenleg meglévő összeget osztjuk azon beruházásoknál, ahol európai uniós támogatás van, illetve ahol csak magyar támogatás van, óriási nagy problémák fognak jelentkezni.

Szeretnék itt külön kitérni egy területre. Tudjuk, hogy a környezetvédelmi célok egyértelműen prioritást kellene hogy élvezzenek. Jelen pillanatban, 2003-ban a nagyvárosok kiemelt szennyvízberuházásai azok, amelyek prioritásként megjelennek, és vannak olyan híreink, hogy a strukturális alapokból szintén a nagyvárosok kiemelt szennyvízberuházásai nyernek támogatást, illetve a már meglévő rendszerek rekonstrukciója. De akkor mi lesz azzal az 1000-3000 milliárd forintra becsült szennyvízberuházással, mi lesz azokkal a településekkel, amelyek nincsenek benne az agglomerációs rendeletben, amelyek nem I/I-es kiemelt ivóvízbázisok? Hozzájuk 15-20 vagy 25 év múlva fog eljutni a szennyvízberuházás?

Akkor hogy fogunk itt a magyar választópolgárokkal elszámolni? Lesznek egyes meg kettes számú állampolgárok? Lesznek, akiknek minden esélye biztosított, és lesznek olyanok, akik 10-15-20 évig fognak várakozni? Azt gondolom, hogy ez közös gond, közös probléma. Ezt nem kell különösebben vitatni, ebben a dologban egyértelműen tenni kell.

A kormánynak az a feladata, hogy ezekre a problémákra egyértelműen megtalálja a megoldást, annál is inkább, mert az egyébként is folyamatban lévő beruházásoknál is óriási mértékű forráscsökkenés tapasztalható. Míg korábban 90-95 százalékos állami támogatással valósultak meg ezek a beruházások, most a környezetvédelmi alap célelőirányzat és a vízügyi alap célelőirányzat összevonása kapcsán ez a támogatás, amely az elmúlt esztendőben és korábban még 35 százalék lehetett, most 30 százalék, de tudjuk, hogy a források hiánya miatt ez a 30 százalékos támogatás is legfeljebb 20 százalékot üthet meg.

Tudjuk, hogy a VICE-re 9 milliárd forintnyi teljesen jogos igény érkezett be, ugyanakkor összesen 4 milliárd forint van biztosítva ebben az évben. Nem irigylem a döntéshozókat, mert gondolják meg, ha van 9 milliárd forintnyi jogos igény, abból kiválasztani azt a 4 milliárdot, amely ténylegesen támogatásra szorul, az egy borzasztó nehéz kérdés.

Szeretném még egyszer ráirányítani a figyelmet arra, hogy a 2004-es költségvetésnél - ha már a 2003-as évet így visszük végig - figyeljünk oda ezeknek a problémáknak a megoldására, mert higgyék el, teljesen mindegy, hogy a parlament mely padsorából mit mondanak, a magyar állampolgárok ott lenn és a helyi önkormányzatok tapasztalják meg, hogy milyen problémákkal kell megküzdeniük. Aztán az egyik csapat mondhatja azt, hogy de kérem, biztosítottuk a forrásokat, a másik csapat pedig mondhatja, hogy nem - odalent az állampolgárok egyértelműen a saját bőrükön tapasztalják, hogy mi az igazság.

Jelen pillanatban az az igazság, és az az okfejtés teljesen hibás, amit Veres János államtitkár úr mondott el, hogy nem igaz, hogy itt most százával nő egyébként az önhikis, bérhikis települések száma.

 

 

(10.30)

 

Lehet itt számokat mondani! Valóban igaz, hogy az elmúlt évben 1257 önkormányzat jelentkezett önhikire 22 milliárd forint nagyságrendben, de kérem tisztelettel, már most 1688 önkormányzat jelentkezett be önhikire meg bérhikire, és 29 milliárd forintnyi igényt jelentettek be. Borzasztó egyszerű a számokat összeadni és azt mondani, hogy egyértelműen növekedett azoknak az önkormányzatoknak a száma, amelyek gazdasági problémákkal küzdenek. Nekünk az a feladatunk - teljesen mindegy, hogy a patkó melyik oldalán ülünk -, hogy ezeket a problémákat megoldjuk.

Szeretném, ha nem arról vitáznánk, hogy ki kinek a levelére mit és hogyan válaszol. Az önkormányzatok problémáit orvosolandó le kellene ülni a négy parlamenti párt képviselőinek. Fehér asztalnál kellene ezeket a problémákat megbeszélni a Belügyminisztérium képviselőivel, és aztán akár négypárti konszenzussal, négypárti egyeztetéssel egyértelműen az önkormányzati problémákat megoldandó lehetne olyan javaslatot idetenni, amely a pótköltségvetés keretében állami forrásokkal megpróbálja orvosolni már a 2003-as önkormányzati gondokat is. Akkor a vitanapon nem az egymás melletti elbeszélés fog érvényesülni, hanem egyértelműen a valós problémák megoldására való törekvés.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az ellenzéki oldalon.)

 




Felszólalások:  Előző  42  Következő    Ülésnap adatai