A felszólalás szövege:

BALSAY ISTVÁN (Fidesz): Juhász képviselő úr hozzászólásával kapcsolatban szeretném elmondani, hogy én katolikus embernek tartom magamat, és arra kérem a képviselő urat, hogy a katolikus hívőket sértegető kijelentéseit a parlamentben mellőzze. (Horváth Béla: Advent van! - Taps a Fidesz padsoraiból.)

BALSAY ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Én egy Szent-Györgyi Albert-idézettel kezdem, amely így szól: "Ha azt akarod, hogy a te hazád legyen a legerősebb, először is azon gondolkozz, hogy miben. Azt akarod-e, hogy neki legyenek leghatékonyabb eszközei gyilkolásra, pusztításra, terrorizmusra, tömegirtásra? Vagy legyen-e legerősebb gazdaságilag, tisztesség, jóindulat, segítőkészség, tudás, egészség és boldogulás tekintetében?"

Én úgy gondolom, hogy nekünk az utóbbi kérdésre kell pozitív választ adni, és a Fidesz-Magyar Polgári Párt programja és az országimázs fő vonulata is arról szól, hogy a magyar családok boldoguljanak, hogy a biztonság javuljon, hogy egy tudásbázisú társadalmat alakítsunk ki, és ez az egész nemzetre, a határokon túli nemzettestre is igaz legyen.

Teleki Pál azt írja, hogy merjünk magyarok lenni. Földrajzilag nehezebb helyen egy nemzet országa sem fekszik, mint a miénk. Ahhoz, hogy ezt az országot ezer éven át és a mostani körülmények között is fenntartsuk, olyan nemzet szükséges, amely erős akarattal, szabadságszeretettel, kemény elszántsággal rendelkezik. Ma is igazak ezek a szavak. Szükséges tehát, hogy legyen fejlesztés, amely erős akarattal, szabadságszeretettel és kemény elszántsággal párosuljon, amely Magyarországot ismét az európai nemzetek sorába viszi - megtörténik Európa egyesítése.

(13.00)

Szükségesnek tartom tehát, hogy az a decentralizáció, vidékfejlesztés, amelyet elkezdtünk, tovább folytatódjék és tovább erősítse a vidéket.

Itt kell megemlítenem, hogy olyanokkal kell vitatkoznunk a decentralizáció mértékéről, a vidékfejlesztésről, akik nemrégiben pert indítottak a metróépítés ügyében, ami ma egy igazságos döntéssel végződött. Olyan emberek részéről érnek bennünket vádak, akik parlamenti döntés és felhatalmazás nélkül kezdtek el egy ilyen fontos beruházást. Ma kétszáz kilométeren építünk gyorsforgalmi utakat, Duna-hidakat, Tisza-hidakat, javítva ezzel a vidéki ember életesélyeit és lehetőségeit, kultúrához és tudáshoz való jutását. Erről szól az ország jövőképe, és erről szól az országimázs programja.

Merjünk magyarnak lenni, és merjük büszkén vállalni magyarságunkat. Illyés Gyula elhangzott idézetét is említeném: nem hiszem, hogy oly sok volna a tehetség, de hiszem, hogy a magyar nép maga életerős, szívós, s ezt olyan jelek mutatják, mint a magyar munkás munkaszeretete, szakértelme, a parasztság életszeretete, a középrétegek érdeklődése. Életerős, felfelé menő népnek érzem a magyar népet.

Erről szól az országimázs és erről szól a mi programunk.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

BALSAY ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Urak! Tisztelt Ház! Teljesen igazat adok azoknak a képviselőknek, legyenek ellenzékiek vagy kormánypártiak, akik azt mondják, hogy több kellene az egészségügynek, az oktatásnak, a szociálpolitikának, az infrastruktúra-fejlesztésnek. Azonban minden költségvetés úgy kezdődik - és ezt el kell mondani még akkor is, ha sokan azt fogják mondani, hogy a múltba mutogatok -, hogy végy 800 milliárd forintot, és törleszd az előző időszak adósságait. Minden költségvetés úgy kezdődik, hogy az MSZP-SZDSZ-csomag - hiszen az MSZP mindig jól állt bankárokból, de nem lenne jó egy tisztességes, jó képességű bankárra fogni ezt a csomagot - minden ágazatban alacsony szintre visszavágta a lehetséges költségvetéseket. Ezért mondott le Katona Béla, és ezért mondott le Kovács Pál. Katona Béla azt is hozzátette, hogy a bűnözés bevonult a politikába. Ezekről nem szabad megfeledkezni!

Szeretnénk többet adni, többet adni az egészségügynek, az oktatásügynek, a fővárosnak és másoknak - ennyire tellett. Azért, mert igen alacsony szintről indultunk el.

Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)

BALSAY ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Ház! Nem új keletű ez a kérdés. Legutóbb Fejér megyében, választókörzetemben is történtek olyan visszásságok, amelyek ismételten ráirányították a figyelmünket a vízgazdálkodási társulatok önkényes lépéseinek kiszolgáltatott földtulajdonosok helyzetére.

Ez az eset Zámoly térségében történt: az illetékes vízitársulat úgy növelte a térségben a földtulajdonnal rendelkezők érdekeltségi hozzájárulásának mértékét, hogy erről előzetesen nem született szabályszerű döntés. Mindannyian egyetértünk abban, hogy nagyon fontos és nagy jelentőségű az önkéntes társulás, és hogy a földtulajdonos hozzájárulással tartozik földje víztelenítési munkálatainak költségeihez. Mégsem helyes, hogy a társulat egy meg nem tartott küldöttgyűlésre hivatkozva az addigi összeg kétszeresére emeli a díjat, a jegyző pedig, akinek a küldöttközgyűlés szabályos összehívása lenne a feladata, közadók módjára behajtja az emelt összeget. Ráadásul a díjak megállapításánál nem történt differenciálás a földek művelési ága szerint, az illetékesek nem tettek különbséget szántó, erdő, rét, legelő között. A méltánytalan eljárás kis földjükből élő, idős emberek helyzetét tette lehetetlenné, őket kiszolgáltatottá.

Kérdezem ezért tisztelettel a miniszter urat, mit tehet a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium a problémával küszködő földtulajdonosok megsegítése ügyében. Miért és hol teljesen kiszolgáltatottak a földtulajdonosok a vízitársulatok szabálytalan döntéseinek, amelyek eredményeképpen sok esetben nincs többé lehetőségük sok esetben földjük megtartására? A bemutatott példa, úgy gondolom, több helyen is példa értékkel rendelkezik.

Tisztelettel várom a miniszter úr válaszát.

BALSAY ISTVÁN, a költségvetési és pénzügyi bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Ház! A költségvetési és pénzügyi bizottság megtárgyalta a 2012-es olimpia és paralimpia megrendezésével kapcsolatos előterjesztést, határozattervezetet. A tárgyalás során megállapítottuk, hogy azokat a módosító javaslatokat, amelyeket korábban a bizottság kért, figyelembe vették a határozattervezetnél. (Folyamatos nagy zaj.) Komoly szándék és érdeklődés merült fel, hogy a hatásvizsgálat, a különböző előkészítő dokumentumok mikor kerülnek a bizottság és a parlament elé.

Többségi véleménnyel, 19 igen, 6 nem szavazattal és 1 tartózkodással a bizottság általános vitára alkalmasnak találta és támogatta ezt a nemzeti ügyet, a nemzeti összefogást, a konszenzust segítő olimpia és paralimpia megrendezését 2012-ben.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

BALSAY ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Ház! Másfél századdal ezelőtt Széchenyi István fogalmazta meg a Tisza szabályozásának szükségességét. Ezt kívánta meg a polgárosodás, a biztonságos élet és a gazdagodás igénye. Ennek az álomnak a kidolgozását, konkrét lépéseit, melyek máig meghatározzák a tiszai árvízi védelmet, Vásárhelyi Pál tette meg, akit ezért a kormány a most készülő árvízvédelmi terv névadójának is választott.

Nem véletlenül kell éppen most felülvizsgálni, illetve továbbfejleszteni a tiszai árvízvédelmi rendszert. Az utóbbi évek árvizei óriási anyagi károkat okoztak, ezzel a térség gazdasági fejlődését lassították, ami természetszerűleg az egész országnak komoly veszteséget jelentett. Az újjáépítés, a kártalanítás, a kiesett mezőgazdasági termelés súlyos milliárdokkal rövidített meg bennünket. A hosszú esőzések hatására 1998 novemberében óriási árhullám vonult le a Tiszán. A kormány rendkívüli vészhelyzetet rendelt el, több település térségében válságos helyzet alakult ki, de a gátak akkor még mindenhol kitartottak.

A 2000. áprilisi árvíz évszázados csúcsot döntött, a legkritikusabb helyzet a Tisza középső szakaszán, Szolnok körzetében alakult ki. Hatalmas erőfeszítéssel: több száz katona, vízügyes, önkéntes segítségével végül sikerült megóvni Szolnokot az ártól. Tavaly tavasszal ismét a Felső-Tisza-vidéket fenyegette az áradás. A minden eddigit felülmúló árhullám Tarpánál, illetve Gulácsnál is áttörte a gátat. Közel 30 ezer embert telepítettek ki. A helyreállítás mostanáig tartott, ez alatt több ezer megroggyant, illetve összeomlott épületet újított fel, illetve épített újjá a polgári kormány. A szakértők idén jeges árvíz veszélyére hívták fel a figyelmet.

A kérdéseim a miniszter úrhoz a következők. Hogyan készül a tárca az idei tavaszra? Melyek a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztésének főbb irányai? Mennyi gát épült az MSZP-SZDSZ-kormány idején (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) és a polgári kormány idején?

Várom a válaszát, tisztelt miniszter úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)