Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT (LMP): Köszönöm szépen a lehetőséget, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Valóban, általánosságban egy kicsit a magyar felsőoktatás helyzetéről szeretnék beszélni, egészen pontosan annak a kormányzati rombolásnak a hatásairól, amit az elmúlt időszakban láthatunk, és kifejezetten a vidéki felsőoktatás helyzetéről, arról, hogy milyen helyzetbe jutott vidéken a felsőoktatás, illetve hogy milyen kilátások várhatóak a tekintetben, hogy a sajtóban különböző nyilatkozatokból lehet arra számítani, hogy a kormány valamiféle reformot indít el, bár ennek a részleteiről nagyon keveset tudunk. Ugyanakkor aggódni van okunk, hiszen ha a Fidesz bejelent valamiféle reformot, akkor az jellemzően általában valamiféle rombolásban, leépítésben, megszorításban ölt testet. Amit tudunk az önök beterjesztett vagy előrevezetett reformjából, az az, hogy kinyitnák a lehetőséget a felsőoktatás magánosítása előtt, és ilyen módon nyilvánvalóan kiterjesztenék a felsőoktatás fizetőssé tételét. Ez nyilván az eddigiekhez képest is sokkal több fiatalt szorítana ki a felsőoktatás lehetőségéből, és hozzájárulna ahhoz a tragikus folyamathoz, hogy az elmúlt időszakban, jellemzően egyébként az önök kormányzása alatt, több százezer fiatal volt kénytelen elhagyni az országot.

Abban is egyébként konszenzus van, hogy az a fajta reform, és nagyon határozottan idézőjelben mondom, hogy reform, amit önök belengettek, vagy amire lehet számítani, a már eddig is igen nehéz helyzetben lévő vidéki felsőoktatás szempontjából lenne rendkívül tragikus. Az elmúlt időszakban az önök kormányzása is általában a vidéki felsőoktatást érintette negatívan. Érdemes ezt néhány statisztikai adat alapján aláhúzni, hogy mit jelent, mit jelentett az önök kormányzása e szempontból, és itt hangsúlyozom, hogy országosan a felsőoktatás nagyon nehéz helyzetbe került. Ezt egy számmal tudom aláhúzni, vagy egy számmal nagyon határozottan lehet bemutatni: 2010-ben 109 ezer fő kezdhette meg a felsőoktatásban a tanulmányait, múlt évben már csak 72 ezer fő  ez nyilván a folyamatos megszorítások, forráselvonások, a megalázó oktatói bérek és a többi kapcsán egy nagyon jellemző adat és tünet.

Ugyanakkor még ezen belül is, a felsőoktatás tragikus helyzetén belül is folyamatos az arányvesztés, tehát folyamatosan szorul ki a vidéki felsőoktatás. 2009 és 2017 között erőteljesen romlott az arány a fővárosi felsőoktatási intézményekbe és a vidéki intézményekbe jelentkezők között. Míg korábban döntő többségben voltak a vidéki intézményekbe jelentkezők, ez 2017-re már 53 százalékos arányváltozást jelentett, most már 53 százalékban fővárosi intézményekbe jelentkeznek a hallgatók. A felvett hallgatók esetében hasonló számokat lehet látni: 2009-ben még 42 százalékát vették fel fővárosi intézményekbe, ma már 51 százalékát. Hasonlóképpen a vidéki, regionális jelentőségű egyetemek az utóbbi időben 13 ezer főt veszítettek a hallgatói létszámból, miközben a budapesti egyetemek stagnáltak, és ez nyilván önmagában pozitív, hogy ott nem volt hallgatóilétszám-vesztés, de miért történik ez a vidéki intézmények kapcsán? A vidéki főiskolák, vagy mondjuk így, alkalmazott tudományegyetemek kapcsán elmondhatjuk, hogy ’11 és ’13 között 10 ezer főt veszítettek a hallgatói létszámból, Budapesten is volt veszteség, itt 5 ezer fő volt. Néhány adat még: a Miskolci Egyetem egykori 14 800-as hallgatói létszáma mára 9200-ra apadt. Szegeden ugyanez a szám 28 ezerről 21 ezer lett. Pécsen az egykori 31 ezerről már 20 ezer alá csökkent a hallgatói létszám, Debrecenben 31 ezerről  itt még viszonylag kisebb a csökkenés  27 ezerre csökkent.

Azt tudni kell, hogy azon túl, hogy az egyetemekről, a felsőoktatási intézményekről ilyen módon kiszorulnak a vidéki fiatalok, ezeknek az intézményeknek óriási szerepe van az oktatási funkción túl is, a vidéki térségek, vidéki városok szempontjából, tehát társadalmi, kulturális, gazdasági jelentősége van. Mind a hallgatók jelenlétének, az oktatók szerepvállalásának vagy éppen az egyetemek által fenntartott gazdasági társaságoknak is óriási jelentősége van, tehát ez a fajta kormányzás, a kormányzásuknak a negatív hatása súlyosan érinti a vidéki térségeket, és ilyen módon az önök kormányzása hozzájárul a vidék leszakadásához; egyébként minden más szempont alapján is ezt el lehet mondani. Azt lehet mondani sajnos a statisztikák alapján, hogy az uniós lakosság 31 százaléka vett részt felsőoktatásban, Magyarországon 7 százalékkal kisebb az arány, de jellemzően a leszakadó vidéki régiókban a lehető legrosszabb ez az arány, és sajnos ezekből a térségekből mennek el főleg a jól képzett fiatalok.

Néhány kérdésem lenne, kihasználva azt, hogy itt van az államtitkár úr. Ismerheti-e bárki, államtitkár úr, az önök által belengetett felsőoktatási reformnak a konkrét részleteit? Történt-e bármiféle egyeztetés vagy születtek-e hatástanulmányok ennek kapcsán, hogy mi várható az önök által és csak önök által ismert úgynevezett reformok után? Mi a céljuk ezzel, a felsőoktatás folyamatos és egyre erőteljesebb rombolásával, leépítésével, a megszorításokkal? Újabb százezernyi fiatalt akarnak-e elüldözni az országból? És azt is szeretném megkérdezni, bár lehet, hogy ebben nem ön az illetékes válaszadó, hogy miért büntetni a magyar kormány folyamatosan a magyar vidéket. Köszönöm szépen. (Taps az LMP soraiban.)

(11.50)