Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. RÉTVÁRI BENCE (KDNP): Köszönöm szépen a türelmet. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Azt hiszem, mindenki számára, akár hívő, akár nem hívő, akár katolikus, akár ortodox hívő, akár protestáns, az elmúlt hét egyik legnagyobb eseménye volt a keleti és nyugati egyház fejének, Ferenc pápának és Kirill pátriárkának, Moszkva és Oroszország pátriárkájának találkozója, hiszen egy olyan esemény, egy olyan egyháztörténeti pillanat volt, amire a hívők, katolikus és ortodox oldalon bizonyára régebb óta vártak. Jelezte azt a közeledést, ami hívő és hívő ember közötti távolságot csökkenti, hiszen az ő esetükben az Isten felé nyitottság sokkal fontosabb, mint azok a dogmatikai, hitbéli vagy egyházkormányzási elemek, amelyek elválasztják őket. Azt hiszem, mindenki számára ez a fajta egység példamutató értékű lehet.

(Az elnöki széket dr. Latorcai János,
az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Ugyanakkor nemcsak az egyház ügyeivel foglalkoztak az egyházi vezetők, hanem ugyanúgy fontosnak tartották, hogy 30 pontban egy közös nyilatkozatban rögzítsék azt, hogy mi az, amit ők ökomenikus alapon, a keleti és nyugati kereszténység vezetőiként fontos feladatnak tartanak az egész világban, túl a katolikus-ortodox közeledésen. Az egyik első pont pontosan a keresztény Európa értékeinek megvédése volt. Ma már sok helyen, főleg Brüsszelben akár ezt a szókapcsolatot kimondani, hogy keresztény Európa, már húzódozást vált ki, sokan avíttnak tartják. Pedig hát Európában mindazok az értékek, amelyeket jogállamiságként feltételezünk, emberi méltóságként feltételezünk, egyenlőségként, jogi egyenlőségként feltételezünk, tiszteletként feltételezünk, azok mind-mind keresztény gyökerűek, akár beszélhetünk férfi és nő egyenlőségéről vagy a másik ember méltóságának tiszteletéről.

Nagyon fontos, hogy az egyházi vezetők ráirányították a figyelmet arra a keresztényüldözésre, ami elsősorban Ázsiában vagy Afrikában zajlik. Sajnos kevesen tudják ‑ és sajnos itt ilyen számokkal kell foglalkozzunk -, hogy milyen sokan szenvednek üldöztetést a vallásuk, vallási hovatartozásuk miatt, és azt még kevesebben tudják, hogy a világon öt, a vallása miatt üldözött emberből négy keresztény. Öt olyan emberből, akit meggyilkolnak a világban a hite miatt, négy keresztény. És ha kiszámoljuk, azt látjuk, hogy sajnos 5-10 percenként van egy áldozata ennek a keresztényüldözésnek világszerte. Itt akár latin, akár ortodox keresztény, azt hiszem, nincs különbség a fenyegetettségben.

A vallásszabadság fontossága szintén lényeges, hiszen a szekularizált világban a világnézeti semlegesség képét sokan úgy gondolják, mintha az egy államilag feljogosított vallásellenességet jelentene. Nem, ez vallási türelmet jelent, hogy mindenki számára biztosítani kell a vallásgyakorlás lehetőségét és annak kifejezésének a lehetőségét is.

Fontos elem volt az életvédelem. Most, amikor sokszor akár üzlet tárgyává is válhat az emberek élete, fontos, hogy a természetes fogantatástól a természetes halálig mindenki számára a méltó életet garantálni kell. Az egyházi vezetők a család fontosságát is megerősítették. Azt hiszem, hogy e Ház falai között az elmúlt öt évben a családokat megerősítő döntésekről nagyon sokszor szóltunk. A természetes házasság definícióját is ismételten fontosnak tartották; és az elvilágiasodást nagyon veszélyes útnak tartják a világ előtt.

Szintén nagyon fontos, szomszéd országot érintő lépés volt a két egyházi vezető részéről, hogy az ukrajnai konfliktus közepette együttműködésre szólították fel az ukrajnai ortodox és görög katolikus egyházakat, és biztosították őket a közeledés iránti támogatásukról. Talán sokan, sok világpolitikai erő, világpolitikai tényező megpróbálja ezt a látszólagos vallási ellentétet fölhasználni geopolitikai céljai megvalósításához. A két egyházi vezető egyértelművé tette, nem lehet vallási különbségeket a politika játékszerévé tenni és kihasználni egy ország vallási többszínűségét arra, hogy belső feszültségeket gerjesszenek vagy pedig így próbáljanak hatalmat szerezni.

Ami rendkívül fontos Magyarország számára is itt, Európában, a szélsőséges iszlamista terrorizmus elleni fellépés. Amit látunk, amit keresztény testvéreinkkel szemben elkövetnek egyes arab, muzulmán országokban iszlamista szélsőségesek, az egy egész világméretű problémát jelent: a terrorizmus terjedését. Hiszen amit ott a keresztények kapnak, nagyon félő, hogy egy fokozódó biztonsági kockázatot jelent Európában is. Szeptember 11. után, az Egyesült Államokban az ottani terrortámadás után a maguk hazafias törvényét elfogadták és megpróbálták új módszerekkel védeni az emberek biztonságát. A párizsi, londoni vagy madridi merénylet után, amikor látjuk, hogy az életmód került veszélybe Európában, nálunk sem határozhatja meg a mindennapokat a félelem érzése. Ezért fontos, hogy Magyarországon is újszerű, akár alkotmányba is épített garanciái legyenek a biztonságnak, és itt nem lehet akadály a korábbi adatvédelmi vagy a hadseregre vonatkozó szabályok kérdése. Bízunk benne, hogy ezt a magyar parlament ellenzéki pártjai is föl fogják ismerni. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokban.)