Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. HARGITAI JÁNOS, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az előbb Z. Kárpát Dániel képviselő úr azt kifogásolta az első mondatában, hogy egyfajta salátatörvény van előttünk, és ezt ő nehezen tudja kezelni. Utána határozottan elkezdett másról beszélni, ami alig tárgya ennek a törvénycsomagnak.Akkor az első állításával kapcsolatban mi a jogi helyzet? Ha ez egy salátatörvény, fogjuk fel valamelyest salátatörvénynek, lehetséges-e így tárgyalni ezt a törvényt? Nyilvánvalóan lehetséges. Egyszer volt gondunk a salátatörvényünkkel, amire én vissza tudok emlékezni, akkor még az volt a gyakorlat, hogy a költségvetési törvény nem önmagában lett tárgyalva, hanem a költségvetési törvényhez nagyon sok más törvény is kapcsolódott egy törvénycsomagban. Ezt a gyakorlatot az Alkotmánybíróság felszámolta, és azt mondta, hogy a költségvetési törvényt önállóan tárgyaljuk. Azóta az a gyakorlat, hogy a költségvetést megalapozó törvényeket, amelyek önmagukban, jellegükből adódóan egy salátatörvény-csomagot alkotnak, külön tárgyaljuk.

Ha a salátatörvényeket úgy ab ovo el kellene vetni, és összefüggő dolgokat nem lehetne egyfajta salátatörvényben tárgyalni, nyilvánvalóan az lehetetlenné tenné ilyen esetben a jogalkotást. Erre a legjobb példa a költségvetést megalapozó törvények tárgyalása. Ez a saláta azért nem olyan nagy. Azzal az állítással egyetértek, amit képviselő úr mondott, hogy ha valaki most minket hallgat, nagy valószínűséggel odább nyomja a készüléket, mert egy nehezen értelmezhető törvény.

Muszáj tárgyalnunk ezt a törvényt, az európai uniós tagságunkból az adódik, helyesen, hogy az Európai Unió intézményrendszerében tagállamok között ahhoz, hogy egy egységes joganyag létrejöjjön és működni tudjon, jogharmonizáció mindig is volt és nyilvánvalóban a jövőben is lesz. Itt most egy irányelv átültetése folyik a gyakorlatba és egy rendelet beépítése. Mert gyakorlatilag ennek a módosításnak e két európai uniós joganyagnak az implementálása a legfontosabb kérdése.

Itt most arra lehetőségünk nincs, hogy egy irányelv átültetése során egyébként annak majd milyen következményei lesznek a pénzügyi rendszerben. Ma egyébként tárgyalunk olyan más törvényeket, amelyek hazai kis- és középvállalkozásokat helyzetbe hoznak. Z. Kárpát Dániel ott is megszólaló lesz talán, ezeknél a javaslatoknál is.

Az irányelv átültetése során az államtitkár úr kitért arra az alapvető gondra, hogy az Európai Uniót is elérte nyilvánvalóan egyfajta pénzügyi válság, illetve a tagállamokat elérte, Magyarországot ez külön sújtotta; emellett Európának az is óriási gondja, hogy szinte minden tagállamra jellemzően elöregedéssel kell szembenéznie Európának. Az persze jó, hogy az emberek sokáig élnek, de a nyugdíjrendszerek fenntarthatósága tekintetében gondot is jelent. Ezért a szabályozást a nyugdíjrendszerekre vonatkozóan észszerűsíteni kell, erősíteni kell sokkal inkább.

És ami fontos, hogy valamit lefordítsunk itt a minket hallgatóknak: a határon átnyúló szolgáltatások bevezetését is ösztönözni kell. Tehát itt olyan konstrukcióról van szó, hogy ha egy tagállamban valamilyen nyugdíjintézmény bevezetett egy konstrukciót, akkor a jövőben lehetősége lesz a magyar jogban is arra, hogy ezt tagállamok között is átadjuk. Tehát átvegyünk olyan intézményeket a magyar nyugdíjrendszer szolgáltatói rendszerében, amik eddig nem voltak honosak.

Az értékpapírosítási rendelet teljesen új terület, Magyarországon eddig ez nem volt szabályozva. Ennek lényegének megragadása azt jelenti, hogy a hitelezőnek vagy más kezdeményezőnek a jövőben lehetősége lenne arra, hogy a hiteleit vagy más eszközeit újrafinanszírozza azáltal, hogy értékpapírokká alakítja át ezeket a hiteleket, mégpedig egy különleges célú gazdasági egység beiktatásával történne ez.

(11.10)

Fontos, és ez megint talán mindannyiunk számára fontos, mert ezzel előbb-utóbb találkozni fogunk: bankszámlával szinte minden magyar állampolgár rendelkezik, a bankszámlákhoz kapcsolódó szolgáltatások köre rohamosan nő, és az elkövetkezendő időszakban az informatika fejlődésével is ez várható, a bankszámlánkat vezető pénzintézetek viszont valamilyen mértékben privilegizált helyzetben voltak és vannak. Ennek a rendeletnek az átültetése most azt fogja eredményezni, hogy a kártyaalapú szolgáltatók készpénzt helyettesítő fizetési eszközöket meghonosítanak, tehát tekintse őket egyfajta harmadik félnek, az egyik fél a számlavezető, a másik én vagyok, aki erre megbízást adok, és a harmadik fél úgy fog tudni a mi pénzügyi számláinkhoz hozzáférni, hogy nem lesz a számlavezető és a harmadik fél között külön szerződéses intézményrendszer. Tehát ez megkönnyíti az ilyen új típusú pénzügyi szolgáltatások bevezetését, viszont követelményként joggal adódik, hogy adatvédelmi szempontból a számlavezető és a harmadik fél részéről az új szolgáltató esetében ezek az adatkapcsolatok biztonságosak legyenek.

Az államtitkár úr említette azt is, hogy két törvényt is módosít ez a  maradjunk ennél  salátatörvény. A hitelintézeti törvény egy szanálás esetén egy új kielégítési erősorrendet állapít meg, és ami szintén mindannyiunkat többször érinthet, a biztosítási törvény módosítása. Sokszor találkozunk azzal, hogy amikor gépjárművet vásárolunk, vagy más esetben lakást vásárolunk, vagy adott esetben utazunk, az ilyen szolgáltatásokat nyújtók más kiegészítő szolgáltatásként biztosítási szolgáltatásokat is nyújtanak nekünk. Ha ezt teszik, ami nem az alapvető tevékenységük, akkor szigorúbb ügyfél-tájékoztatási szabályok fognak érvényesülni.

Tehát én azt gondolom, hogy egyrészt kötelezettségünk ezt tárgyalni európai uniós szabályokból adódóan, másrészt az államtitkár úrnak azon állítása szerint, hogy a pénzügyi szektor megbízhatóbb működését szolgálja ez az előterjesztés, sőt annak valamelyest élénkítését, határokon átnyúló szolgáltatások erősítésére gondoljunk, azt gondolom, az ellenzék részéről is nyugodtan támogatható ez a törvénycsomag  a KDNP ezt fogja tenni. (Taps a kormánypártok soraiban.)