Készült: 2024.03.28.17:20:24 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

119. ülésnap (2000.02.10.), 58. felszólalás
Felszólaló Katona Kálmán
Beosztás közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka Expozé
Videó/Felszólalás ideje 9:59


Felszólalások:  Előző  58  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

KATONA KÁLMÁN közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az önök előtt lévő törvényjavaslatunk olyan közlekedési alágazat - a vízi közlekedés - működésének feltételeit szabályozza, amely mind gazdasági, mind környezetvédelmi és közlekedésbiztonsági szempontból megelőzi a többi közlekedési ágazatot.

A hajózás egyértelmű közlekedésgazdasági előnye, hogy számított költségei a közúti árufuvarozásnál mintegy hat-hétszer, a vasúti árufuvarozásnál két-háromszor kisebbek. Vízi útjaink és infrastruktúránk a magyar külkereskedelem hordozói. E tekinteten legfőbb megbízói a mezőgazdaság - elsősorban gabona- és takarmányszállítással -, valamint a kohászat és az olajipar. A hajózás jelentős árelőnye mellett nagy tömegben képes ellátni a fuvarozói teendőket, így az említett ágazatoknak hosszú távú stratégiai partnerévé válik.

Az általa felkínált előnyök révén a hajózás kimutathatóan javítja az igénybe vevő szektorok jövedelmezőségét, és biztonságossá teheti piaci megjelenésüket.

Környezetvédelmi szempontból a vízi közlekedés a leginkább környezetkímélő közlekedési ágazat, fajlagos energiafelhasználása a legalacsonyabbak közé tartozik, ugyanakkor a hajók zárt rendszerei révén kevesebb káros anyag kerül a környezetbe. A vízi úton közlekedő hajók által kibocsátott zaj még a lakott településeken is az épületektől, közterületektől távol keletkezik, mértéke pedig alatta marad más közlekedési eszközökének.

Tisztelt Országgyűlés! A Duna-Majna-Rajna-csatorna 1992. évi átadása és uniós csatlakozási szándékunk bejelentése halaszthatatlan feladattá tette vízi közlekedésünk nemzetközi normákhoz igazodó törvényi szintű szabályozását. Indokolt az átfogó szabályozás azért is, mert a jelenleg hatályos, 1973. évi 6. számú törvényerejű rendelet - annak ellenére, hogy időközben több rendelkezését hatályon kívül helyeztük - ma már nem felel meg a bekövetkezett társadalmi és gazdasági változásoknak.

A tisztelt Ház elé beterjesztett javaslat egyben befejező lépése annak az ágazati újraszabályozási folyamatnak, melyet az infrastruktúra területén a rendszerváltást követően kezdtünk el. A beterjesztett törvényjavaslat illeszkedik az európai jogrendbe, figyelembe véve a piacgazdaság követelményeit.

A vízi közlekedés szabályozásának történetében első ízben tételesen meghatározza az állam és az önkormányzatok feladatait, az állami szerepvállalás határait. Szabályozza a vízi közlekedési tevékenység végzésének feltételeit, és rendelkezik a vízi közlekedés igazgatásáról, valamint az élet- és a vagyonbiztonság szabályairól. Javaslatunk szerint a vízi utak fenntartása - összhangban a vízgazdálkodásról szóló törvénnyel - a tulajdonos, azaz csekély kivétellel az állam és az önkormányzat feladata.

A közlekedés biztonsága érdekében a tulajdonos gondoskodik a vízi út hajózásra igénybe vehető részének - a hajóút - kijelöléséről is. Az állam felelősségi körébe tartozó kikötőhálózat tekintetében az alap-infrastruktúra létesítésének és működésének új, korszerű szabályozására teszünk javaslatot, amely kijelöli a kikötői fejlesztések és a működtetés magántőke bevonására is alkalmas feltételeit.

E területen ugyanis érvényesnek tekinthető, hogy egységnyi állami támogatás útján megvalósuló alapinfrastruktúra-beruházás másfél-kétszeres, esetenként ennél is több vállalkozói tőke társulását vonja maga után. Szándékaink szerint az áruszállításon belül a semleges és piackonform szabályozás hozzájárul a vízi szállítás részarányának növeléséhez. Tekintettel arra, hogy a belvízi hajózásunk főleg a Dunán bonyolódik, a vízi közlekedési tevékenység szabályozása során a törvényjavaslat a Rajna és az Európai Közösség jogrendjét veszi alapul. A rajnai jogrend az Európai Közösségtől formálisan elkülönül, ugyanakkor a közösség jogalkotása a rajnai szabályok mind teljesebb mértékű átvétele felé halad, és ez egyre inkább részévé válik a közösségi szabályoknak.

A tengerhajózás szabályozása tekintetében pedig elsősorban az e tárgyban kiadott nemzetközi szerződéseket, valamint az Európai Közösség tengerhajózási tárgyú jogszabályait tekintettük mértékadónak. A vízi közlekedés igazgatásában tervezett változások sorából elsőként kell kiemelni a lajstromozás és a hajózási engedélyezés rendszerének új, törvényi szintű kialakítását, amivel a rajnai hajózási piachoz való csatlakozásunk feltételeit teremtjük meg.

Az úszó létesítmények nyilvántartásának új szabályai lehetővé teszik ezek egységes szabályok szerinti lajstromozását. A nagy vagyoni értékű úszó létesítmény fizikai tekintetben ingó vagyon, az évszázados hazai és nemzetközi gyakorlat azonban az ingatlanokkal azonos módon kezeli. Indokolt tehát, hogy e területen is lehetővé tegyük a jelzálogjog - és más jogok, például az elő- és visszavásárlási jog, használati jog s a többi - alapítását.

A hajólajstrom közhitelessége és nyilvánossága biztosítja a hajót esetleg terhelő jelzálog-, illetve más dologi jog megismerhetőségét. Ugyanakkor uniós elvárásnak teszünk eleget azzal, hogy korlátozzuk az Unión kívüli lobogójú vállalkozások lehetőségeit a liberalizált piacra való bejutásra.

A törvényjavaslat a nemzetközi normáknak megfelelő szinten szabályozza azokat a speciális hajózási jogintézményeket - például a hajók osztályozása, segélynyújtás és mentés, közös hajókár -, amelyek a nemzetközi folyókon és a tengeren kezdetben szokványként alakultak ki, majd a nemzetközi szerződések és az egyes államok belső joga révén az írott jog részeivé váltak. A közlekedés biztonsága tekintetében a törvényjavaslat az úszó létesítmények - mint gyűjtőfogalom - hajózásra alkalmasságát a nemzetközi és ezen belül a dunai gyakorlatnak megfelelően szabályozza.

A törvényjavaslat különös gondot fordít az emberi tényezőkre, tartalmazza az úszó létesítmények személyzetének jogait, kötelességeit, kiemelten kezelve az úszó létesítmény vezetőjének jogállását. A környezet és természet védelmét szolgálja az a rendelkezés, amely a környezet- és természetvédelmi hatóságokat szakhatóságként vonja be a hajózási hatósági eljárásba.

Végül a törvényjavaslat zárórendelkezéseinek keretében módosítani kívánja az illetékekről szóló 1990. évi törvény mellékletét azért, hogy a jelenleg illetékköteles lajstromozást a hatályos nyilvántartási rendszer kettősségének - hajólajstrom és hajójegyzék - megszüntetésével, eljárási díj fizetésének kötelezettsége váltsa fel.

 

(12.10)

Egy-egy pontot érint a polgári törvénykönyv és a koncesszióról szóló törvény módosítása, amely a szabályozás piackonformmá tételét szolgálja. A módosításokkal megteremtettük az összhangot a vízgazdálkodásról szóló törvény tulajdonra vonatkozó rendelkezéseivel, ugyanakkor megnyitjuk az utat a magánberuházók előtt az országos közforgalmú kikötők létesítésében és fejlesztésében való fokozottabb részvétel felé.

A törvényjavaslat egészére vonatkozóan pedig hangsúlyozni szeretném, hogy a beterjesztett szabályozás elsődlegesen keretjogszabály, hiszen a vízi közlekedés egészére vonatkozó szabályok törvényi szintű megalkotása gyakorlatilag egy teljes kódexet igényelne. Ennek elkerülése érdekében a javaslat a törvény végrehajtásához szükséges kormány- és miniszteri rendeletek kiadására vonatkozó felhatalmazásokat is tartalmazza.

Tisztelt Országgyűlés! A vízi közlekedésről szóló törvényjavaslat alapvető célja, hogy előmozdítsa a magyar vízi közlekedés integrálódását az európai, a nemzetközi vízi közlekedésbe. Ezért olyan szabályozást terjesztünk elő, amely illeszkedik az európai jogrendbe és messzemenően figyelembe veszi a magyar sajátosságokat is. Úgy gondolom, hogy a bevezetőmben is elmondott előnyök alapján alapvető érdekünk fűződik ahhoz, hogy a vízi közlekedésből származó előnyöket egy korszerű szabályozás révén is ki tudjuk használni.

Ehhez kérem a tisztelt Országgyűlés támogatását és azt, hogy a vízi közlekedésről szóló törvényjavaslatot megvitatni, jobbító szándékú javaslataikat megtenni szíveskedjenek.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.)




Felszólalások:  Előző  58  Következő    Ülésnap adatai