Készült: 2024.03.29.12:12:49 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

235. ülésnap (2001.11.05.), 50. felszólalás
Felszólaló Dr. Hankó Faragó Miklós (SZDSZ)
Beosztás  
Bizottsági előadó Alkotmányügyi bizottság
Felszólalás oka Bizottság kisebbségi véleményének ismertetése
Videó/Felszólalás ideje 5:13


Felszólalások:  Előző  50  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS, az alkotmány- és igazságügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Őszintén szólva korrektebbnek éreztem volna Pokol Béla elnök úr magatartását, ha ezek után, az észrevételem után ön nem kért volna szót, mert én úgy gondolom, a minimális korrektség megkívánta volna azt, hogy amennyiben önök nem fejtik ki a többségi véleményüket a bizottsági ülés keretén belül, akkor ezt itt a plenáris ülésen megismételni elég nehéz lenne. (Dr. Pokol Béla: Szavazás volt!) A szavazás is egy vélemény (Dr. Pokol Béla: Akkor mi a probléma?), de a vitában megfogalmazódott álláspontot, a felszólalások tartalmát illik ismertetni véleményem szerint, és nemcsak az én véleményem szerint, hanem a Házszabály és az ide vonatkozó bizottsági állásfoglalások szerint is.

Meg is lepett, amit ön mondott, mert olyan kifejezéseket és olyan megfogalmazásokat használt, amelyek a jegyzőkönyvben nincsenek benne. Az igaz, hogy ellenzéki képviselők felszólaltak, azzal kapcsolatban meg azt kell mondanom, hogy nem biztos, hogy helyesen értelmezte a felszólalásunkat, mert én nem feltétlenül ezt olvastam ki belőle.

Abban a bizottság kisebbségi véleményét képviselő országgyűlési képviselők is egyetértettek, hogy szükség van egy reagálásra az elmúlt hónapokban történtek után. Ennek a reagálásnak azonban megfontoltnak, ésszerűnek és mindenképpen alaposan előkészítettnek kellene lenni. Több ellenzéki felszólalás is érintette azt, hogy jó lenne megismerni, hogy a javaslatnak mely rendelkezései azok, amelyek egyértelműen nemzetközi elvárások alapján kerültek a törvényjavaslatba, melyek azok, amelyek valamilyen más, korábban felmerült indokok alapján kellett, hogy ebbe a törvényjavaslatba belekerüljenek.

Már az alkotmányügyi bizottság ülésén is felmerült az az eljárási vita, hogy szükség van-e kivételes eljárásra, szükség van-e a Házszabálytól való eltérésre. A kivételes eljárást az Országgyűlés korábban eddig azokban az ügyekben alkalmazta, ahol alapvetően két fő kritériumnak megfelelt egy törvényjavaslat. Az egyik kritérium az volt, hogy a törvényjavaslat alapvetően valamilyen szakma, egy jogterület köré csoportosítható kérdéskört tárgyal és kíván ezen a téren szabályozást elfogadni; a másik ilyen fő motívum az volt, hogy ezeknél a törvényjavaslatoknál, amikor a kivételes eljárás alkalmazásra került, akkor többnyire nem volt politikai tartalmú vita az érintett frakciók között, az Országgyűlés frakciói között.

Úgy gondolom, hogy ebben az esetben sajnos egyikről sem beszélhetünk, és erről a kisebbségi véleményt megfogalmazó képviselők többen is - akik többek között jelenleg is az ülésteremben tartózkodnak - megfogalmazták véleményüket, elmondták, hogy egyrészt nem egy szakmai területre vonatkozik ez a törvényjavaslat, hiszen alapvetően pénzügyi tárgyú jogszabályokat érint, de ahogyan azt az előterjesztő is elmondta, érinti például a büntető törvénykönyvet is, sőt érinti a polgári törvénykönyvet is. Ez már minimum két bizottság alapvető szakmai kompetenciáját érinti, tehát ez nem indokolja ezt az eljárási módot.

Az a körülmény, hogy sajnálatos módon nem sikerült politikai konszenzust kialakítani - és itt szeretnék egy mondattal visszatérni az előterjesztő véleményére -, úgy nagyon nehéz egy politikai konszenzust elvárni az ellenzéktől, ha a kormány azt mondja, hogy nagyon fontos a javaslat, majd jó nagyot belerúg az ellenzékbe, lehetőleg inkorrekt megfogalmazásokkal, amelyek szerint ha valaki a Házszabálytól való eltérést nem támogatja, az már a pénzmosás támogatója, és ezek után elvárja a kormányzat azt, hogy az ellenzék konstruktív módon közreműködjön. Mi nem kívánjuk megakadályozni azt, hogy ez a törvényjavaslat egy korrekt vita után valamilyen formában elfogadásra kerüljön, de úgy meglehetősen nehéz a politikai együttműködés, ha szívességet kérnek az ellenzéktől, és közben pedig nemtelen eszközökkel támadják.

Valóban szó esett arról, hogy az ügyvédi törvény rendelkezéseivel ellentétes rendelkezések kerülnek ebbe a törvényjavaslatba, erre már Pokol Béla elnök úr is utalt az imént. Valóban, én is megfogalmaztam ilyen véleményt, és ezt tettem azért, mert meggyőződésem szerint ez a rendelkezés - és ezt akkor is elmondtam - ellentétes az ügyvédi törvény rendelkezéseivel, egy olyan ellentmondást keletkeztet a törvény, amelynek alapján ilyen szituációban potenciális törvénysértést fog elkövetni az érintett ügyvéd.

Végül elhangzott az ellenzék részéről az az álláspont Csákabonyi Balázs képviselő úr részéről, hogy lehetne egy sokkal gyorsabb elfogadási módot találni az e törvényjavaslatban szabályozott anyagi jogi szabályokra vonatkozóan, ha az előttünk fekvő más törvényjavaslatokban módosító javaslatok formájában elénk kerülne ez, illetve átdolgozásra visszakérné a kormányzat, az általános vita lezárása előtt ezt tehetné. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Úgy látszik, hogy ezt nem kívánja megfontolni a kormányzat.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az SZDSZ és az MSZP padsoraiban.)

 




Felszólalások:  Előző  50  Következő    Ülésnap adatai