Készült: 2024.03.29.08:58:07 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

241. ülésnap (2009.11.10.), 136. felszólalás
Felszólaló László Tamás (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 9:29


Felszólalások:  Előző  136  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

LÁSZLÓ TAMÁS (Fidesz): Köszönöm a szót. Elnök Úr! Tisztelt Ház! A XV. kerület, ahonnan én jövök, különösen szerencsés helyzetben van, mert hat országgyűlési képviselő vagy él itt, vagy kellene szolgálja az itteni közösséget.

Már az első menetben módosító indítványként közel 30 indítványt csatoltunk be, módosító indítványt csatoltunk be, amit Palota-csomagnak neveztünk, és a kerületnek olyan problémáival foglalkozott ez a csomag, amelyek valóban az itt élők számára egészen húsba vágó, azonnal megoldandó kérdések, amelyekkel a helyi önkormányzat, a helyi országgyűlési képviselők nem foglalkoztak kellő erővel, kellő eréllyel.

(11.50)

Ezek mind olyan indítványok, amelyek érintik a közbiztonság kérdését. A statisztikákat nem akarom itt idézgetni, a lényeg az, hogy Újpalotán fényes nappal le lehet ütni embereket, a kertvárosi részeken egész utcasorokat rabolnak végig, különösebb következmény nélkül. Az ilyen indítványainkat mind leszavazták, a hat országgyűlési képviselő közül a többség. Érintette az indítványcsomagunk a lakótelepek valódi rehabilitációját, amely arról szólt, hogy végre ezzel a kérdéssel érdemben kellene foglalkozni, olyan követelményekkel, olyan módszerekkel, amelyek valódi és gyökeres változást hoznak a lakótelepen élők számára. Érintett intézményfejlesztési kérdéseket. Egy olyan kerületben, ahol Újpalota 40 ezer lakója számára a közösségi ház, a közösségi terem összevissza egy darab 80 és egy darab 40 négyzetméteres helyiséget tartalmaz. Ez egy olyan örökség, ami egy Cegléd nagyságú város számára, úgy gondolom, végre valamilyen megoldást kéne nyerjen. Ilyen típusú intézményfejlesztési javaslataink voltak.

Úgy gondoljuk, hogy a peremkerületekben, ahol az átmenő forgalom, az agglomeráció és a city közötti forgalom elsősorban csak a nehézségeket fokozza, olyan környezeti ártalmakat okoz, ami az itt élőket rendkívüli mértékben terheli, a közösségi közlekedés fejlesztését állandóan, folyamatosan napirenden kellett volna tartani. Olyan indítványaink voltak, amelyek a zöld felületek fejlesztését, környezetvédelmi ügyeket érintettek. A zöld felületeknek, természetesen egy peremkerület esetében, ahol kertvárosok vannak, és mi az újpalotai lakótelepre is, a lakótelepekre is zöld városként tekintünk, az erdősítésnek és hasonló gondolatoknak rendkívüli tere kellett volna legyen; ezeket a javaslatainkat szintén leszavazták.

A mostani indítványaink, amelyek már kapcsolódó módosító indítványként szerepelnek, valójában jelképi erejűek, olyan jelképes, viszonylag kis összegű dolgokról szólnak, amelyeknek a jóváhagyása a kormánypárti képviselők érdeke is lenne. Ezek közül a legnagyobb összegű a 4-es metróval kapcsolatos. A 4-es metró, amelynek a tervezésével kapcsolatban a XV. kerületnek folyamatosan kiabálnia kellett volna, folyamatosan azt kellett volna mondani, hogy kérném szépen, nem ilyen módon kell a metrót építeni, hanem kintről befelé, meg kell állítani azonnal a város határán a bezúduló forgalmat. Ma az M3-ason naponta közel százezer jármű halad té és tova, hihetetlen mértékben megnehezítve az itt élők életét. Ezt azonnal meg lehetett volna állítani a város határán. Ráadásul a 4-es metró olyan számok alapján születik, hihetetlen költséggel és korrupciógyanús ügyletekkel, egyebekkel, ami azt mutatja, hogy ezt másképpen kellett volna kezdeni. A kezdeti számításokhoz képest 400 ezerrel kevesebb ember él Budapesten, akik ingáznak be a városba. Ezt az egész helyzetet át kellett volna értékelni, és másképpen kellett volna tervezni.

A módosító indítványunk arról szól, hogy a 4-es metró meghosszabbítása a Bosnyák tér és Újpalota között ne metróként, ne földalattiként készüljön, hanem villamosként vagy emelt szintű pályán vezetett villamosként, ami lényegesen olcsóbb megoldás. Erre Budapest 2020-ig terjedő közlekedésfejlesztési tervében szerepel 200 milliárd forintos költséggel 3 vagy 4 állomásnyi hosszban egy metróépítés. Ugye, már látjuk, hogy hogyan lesz 100 milliárdos metróépítésből 500-600 milliárdos költség. Éppen ezért javasoljuk, hogy itt egy olyan indítványt fogadjanak el, amelyik arról szól, hogy tervezésre, terület-előkészítésre, összehasonlító vizsgálatokra, villamosként és nem metróként való vezetésre készüljenek tervek. Hiszen elképesztő az, hogy amikor elkezdődött a metróépítés, még a tervek sem álltak rendelkezésre, akkor kezdtek engedélyezési és kiviteli terveket készíteni. Nem csoda, hogy a metró ilyen mértékben túllépi azokat az eredeti előirányzatokat, amivel a kezdet kezdetén számoltak.

Egy második, szintén emblematikus javaslatunk egy kerékpárút. Egy kerékpárút nem egy jelentős dolog. Valójában, amikor ilyen óriási tételekről van szó, mint árvízvédelem, vasútfejlesztés és hasonló kérdések, akkor ez nevetséges tételként hangzik. Valóban, az összegszerűsége mindössze egy 75 millió forintos tétel, ami a Szilas-patak mentén a rákospalotai Határ úr és a régi Fóti út között vezetendő kerékpárút kiépítéséről szólna. A XV. kerületnek ezen a részén csupa olyan fejlesztés, olyan dolog épül, ami rendkívüli mértékben csak gerjeszti a forgalmat, plazák, spekulációs építkezések, kisvárosi lakóparkok és hasonló dolgok, olyan forgalomgerjesztő hatással ott, ahol a forgalom már most olyan minőségű, hogy gyakorlatilag az itt élők nem tudnak közlekedni. Ez egy zöld gondolat volna, ami éppen a kerület alapvető értékeire hívná fel a figyelmet. Itt erdőt kéne telepíteni, nem plazákat és újabb lakóparkokat kellene építeni. Budapest frisslevegő-ellátottsága ezt igényelné. Még ahol a tervek szerint is eredetileg erdősítés lett volna, ott is újabb és újabb hatalmas méretű lakóparkok és hasonlók jelennek meg. Ebben a helyzetben ez egy figyelemfelkeltés, hogy olyan útvonalon, ahol a rekreációs és hivatásforgalom, a lakások-munkahelyek közötti forgalom számára egy nagyon kellemes, szép vezetésű kerékpárutat lehetne építeni, ezt végre támogatni kellene. Csodálkozunk azon, hogy ez a gondolat a mai napig nem tudott teret kapni.

A harmadik gondolat szintén a külvárosi jellegünkből adódik. Ez a Pestújhelyi út revitalizációja. A XV. kerület hajdan két településből állt, ehhez csatlakozott a harmadik, Újpalota. Ez egy jelképes dolog. Budapest sok száz kisvárosnyi, kisközségnyi közösségből áll, ezek egyike Pestújhely. Antall József élt itt, Szűcs István, Gerecze Péter, az első műemlékvédő régészünk, alapították ezt a körzetet. Ez a településrész éppen most 100 éves. A Pestújhelyi út hajdanában rengeteg olyan üzlettel rendelkezett, ami miatt nem véletlenül mondták azt, hogy ez egy olyan utca, ahol bolt hátán bolt van. Eredetileg ezt Andrássy útnak hívták, ugyanúgy három tér tagolja, mint a nagy Andrássy utat. Ma teljesen eljelentéktelenedett ez a körzet, lehúzott redőnyök, befalazott üzletek vannak. Ez a globalizáció következménye. Viszont azt látjuk, hogy a világon mindenütt hatalmas lokalizációs programok indultak be, amelyek célja nem elsősorban az, hogy aszfalt helyett, mondjuk, Viacolort telepítsenek, hanem kereskedelemfejlesztéssel foglalkozzanak. Ez a harmadik javaslatunk, úgy gondoljuk, a XV. kerületiek számára nagyon fontos lépés volna, egy olyan revitalizációs törekvés, amit feltétlenül érdemes támogatni. Itt is csak tervezésről és terület-előkészítésről lenne szó, viszonylag kis összeggel.

Azt gondoljuk, hogy a XV. kerület sok-sok képviselője, akiknek ezt kormánypárti képviselőként tulajdonképpen indítványozni kellett volna, nem tették meg, de most lehetőséget nyújtunk arra, hogy ezeket az indítványokat támogassák.

Köszönöm a figyelmet. (Szórványos taps a Fidesz soraiban.)




Felszólalások:  Előző  136  Következő    Ülésnap adatai