Felszólalás adatai

Ha valaki igazán ki akarja kezdeni a demokráciát, akkor arról kell meggyőznie az embereket, hogy 3 évig és 9 hónapig semmit ne foglalkozzanak a politikával, mert a politika egy csúnya, távoli, tisztességtelen dolog, amiről jobb, ha nem is informálódnak, és elég a kampányban az utolsó 3 hónapban megnézni a pártok programját, és aszerint dönteni. Hát mi abszolút nem ennek az álláspontnak a pártján vagyunk, hanem annak a pártján, hogy négy évig igenis mindenkinek aktívan részt kell venni a közügyekben, tájékozottnak kell lenni, és rá kell jönni, hogy egy politikai döntés - lehet az egy helyi ügy, lehet az egy országos ügy - mindig sokkal összetettebb, nem fehér és fekete, mint egy amerikai filmben a szereposztás, hanem mindenhol sokkal nehezebb egy jó döntést hozni, mindig sérülnek érdekek, de ezeket néha vállalni kell, ha a közösség javát szeretnénk elérni.

Éppen ezért, hogy erről ne csak beszéljünk, hanem tények is legyenek emögött, fogadtuk el tavaly a 2010. évi CXXXI. törvényt - amit, nem emlékszem pontosan, de úgy emlékszem, hogy az ellenzéki pártok többsége nem támogatott -, ami azóta egy sokkal nyíltabb jogalkotást és egy sokkal aktívabb beleszólást is enged a közügyekbe, a törvényalkotás folyamatába.

(9.20)

Azóta, ha ön is megnézi, új elemként a kormány.hu honlapcsaládján van külön egy társadalmi részvétel nevű piros kis dobozka, ahol ki-ki az éppen készülő jogszabályokat, törvénytervezeteket, kormányrendeleteket, miniszteri rendeleteket megnézheti. Ez a részvétel nyilván nemcsak a törvény elfogadása előtt, hanem a törvény elfogadása után is életben van. Pont a tegnapi késő éjszakában volt a részletes vitája ezen törvényből fakadóan azon jogszabályok deregulálásának, amelyek már fölöslegessé váltak. Tehát igyekszünk a társadalmi részvételnek minél szélesebb törvényi kereteket is szabni. Ezért kötöttek a tárcák stratégiai partneri megállapodásokat társadalmi szervezetekkel. Vannak ebben akár zöld civil szervezetek, gazdasági kamarák, hivatásrendi szervezetek, érdekképviseletek, pontosan azért, hogy minél aktívabb lehessen a párbeszéd, és minél több visszajelzést kapjunk, minél jobb minőségű jogszabályokat tudjunk alkotni.

Szintén ön is említette az egész hetes rendezvénysorozatot, amelyet civil szervezetek szerveznek. Ezúton is köszönjük meg, hogy ennek a nagyon fontos ügynek szintén munkásai, úgy gondolom, mint mi magunk is itt, a parlamentben, a Civil Kollégium Alapítvány, a Közösségfejlesztők Egyesülete, a Magyar Művelődési Intézet, a Közösségi Kapcsolat Alapítvány, a Közösségfejlesztők Országos Fejlesztői Műhelye és a Szövetség a Közösségi Részvétel Fejlesztéséért szervezet. Nos tehát, ezek mind-mind azon munkálkodnak, amin mi is. Civil szervezetként, azt kell mondjam, nagyon szép eredményeket mutatnak föl, hiszen évek óta, van amikor 4 ezer, van amikor 7 ezer körüli embert meg is tudnak szólítani, a kérdőíveket ki is töltik. Szerintem minden önkormányzatnak ez ugyanolyan fontos feladata.

A magyar állam is részt vett ebben, hiszen formabontóan indítottunk mind az alkotmány, mind a szociális kérdések tekintetében nemzeti konzultációt, illetve szociális konzultációt, amelyek minden korábbinál magasabb válaszadási hajlandósággal mutatták meg az állampolgárok véleményét. Lehetőségük volt arra, hogy beleszóljanak a közügyekbe. Nemcsak azért fontos, hogy az alkotmány szövegtervezetéből kiszedtük azokat a részeket, amelyeket az állampolgárok nem támogattak, ami mellett viszont kiálltak nagymértékben, azt bent hagytuk, ez az egyik része. Megtudtuk a véleményüket, ezáltal lett közösségi az alaptörvény, hogy soha nem látott részletességgel, a magyar és az európai jogalkotásban sem látott részletességgel tudtak egyes intézkedésekbe is beleszólni és véleményt mondani az emberek. De azért is fontos, amit ön is említett, hogy érezzék, hogy a demokrácia velük együtt működik, hogy készségszinten legyen meg az állampolgárokban, hogy egyes kérdésekben tájékozódnak, és azokban a kérdésekben véleményt nyilvánítanak. És adott esetben, ha van egy helyi ügy, ami a településük szempontjából fontos, vagy van egy országos ügy, amiben a véleményüket fontosnak tartják, már ez a készség megerősödik.

Mi, azt hiszem, két erős löketet adtunk a nemzeti konzultációkkal annak, hogy ezt komolyan is vegyék, és a későbbiekben is beleszóljanak ebbe. Amit ön mondott, a fiatalok részvételének elősegítése szintén egybevág a kormány szándékával és akaratával, hiszen ön is emlékezhet, hogy a szociális konzultáció kérdőíveit már nemcsak a 18 év fölöttiek, hanem a 16 és 18 év közöttiek is megkapták. Hiszen jól láthatjuk, hogy sok tekintetben már ők is fiatal felnőttek, tájékozottak bizonyos kérdésekben, és az alaptörvény szabályainak jó része az ő életük meghatározó részét fogja megszabni. Ezért volt fontos, hogy minél inkább lejjebb vigyük ezeket a konzultációs határokat, és 16 éves kortól lehessen ebben részt venni.

Mi eddig is tehát és ezután is igyekszünk akár törvénnyel, akár stratégiai partneri megállapodással, akár nemzeti konzultációval, akár más módon lehetőséget biztosítani arra, hogy az állampolgárok személyesen is, illetőleg különböző levelek vagy internetes honlapok módján mindenféle kommunikációs eszközt igénybe tudjanak venni arra, hogy a véleményüket elmondják. Bízom benne, hogy ezt fogja megerősíteni ez az egyhetes rendezvénysorozat is.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)