Készült: 2024.03.29.13:34:09 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

19. ülésnap (1998.10.20.), 227. felszólalás
Felszólaló Járvás István (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka elhangzik az interpelláció/kérdés/azonnali kérdés
Videó/Felszólalás ideje 2:31


Felszólalások:  Előző  227  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

JÁRVÁS ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! Kérdésem a részarány-tulajdonú földek kiadása és a közös tulajdon megszüntetése körüli számtalan problémahalmazból csak a közös tulajdon megszüntetésére vonatkozik, azaz a tulajdoni hányad helyének meghatározására és önálló bejegyzésre alkalmas helyrajzi számmal való ellátására. Csupán azért, hogy a problémahalmazt szűkítsem, egy olyan esetet tételezünk fel, ahol a tulajdonostársak a törvényes értesítést megkapták, és átvették a földkiadó bizottság határozatát.

Az 1993. évi II. törvény alapján - amely a földrendező és földkiadó bizottságokról szól - megegyezés vagy sorsolás útján meghatározott, a bizottság által készített jegyzőkönyvben rögzített módon kimérethető volt a részaránytulajdon 1996. december 31-ig. Ezen túlmenően a törvény lehetőséget nyújtott még a feltételek teljesítése alapján bizonyos költségtérítésre is. Ez a lehetőség megszűnt, és az egyszerű és idős emberek csak évekkel később jöttek rá, hogy nagy hibát követtek el, amikor bedőltek az ellenérdekű, sokszor félrevezető megjegyzéseknek, melyek bizonyos politikai köröktől és érdekvédelmi szervezetek műhelyeiből származtak, miszerint ha valaki kiméretteti a földterületét, azt önállóan is kell művelnie.

1997. január 1-jétől már csak a polgári törvénykönyvben szabályozott módon lehet önálló helyrajzi számmal elláttatni a részaránytulajdonokat. Tekintettel arra, hogy 20-25 fő körül is mozoghat egy földrészlet tulajdonosainak a száma, akik az ország különböző helyein vagy netán külföldön élnek, korántsem biztos, hogy hajlandók hozzájárulni a közös tulajdon megszüntetéséhez. Ilyen esetben nem marad más, mint a bírósági út. Az már csak hab a tortán, ha valaki elhunyt a tulajdonostársak közül, és a részarány nem kerül hagyatéki leltárba. Ebben az esetben a részaránytulajdon önálló ingatlanná való alakítása még lehetetlenebb helyzetbe kerül. Mindezek ellenére már 1998 tavaszán, az előző kormány idején készültek törvényjavaslatok műhelymunka szintjén, amelyek ezt a lehetetlen helyzetet még inkább konzerválni igyekeztek.

Kérdésem az indokolja, hogy a törvényalkotási programban decemberben lehetőség nyílik a törvény lezárására. Könnyebb vagy nehezebb lesz ezután a részaránytulajdont kiméretni?

Köszönöm. (Taps a kormánypárti oldalon.)

 




Felszólalások:  Előző  227  Következő    Ülésnap adatai