Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

MAGYAR LEVENTE külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Jelen törvényjavaslat célja az európai területű együttműködési társulásokról szóló 2007. évi XCIX. törvény hatályon kívül helyezésével az Európai Unió legújabb, 2014-2020-as programozási időszakra vonatkozó kohéziós politikai rendeletcsomagjának egy számunkra különösen releváns eleme, magyarán, az európai területi társulásokra vonatkozó rendelete hazai jogrendszerbe illesztése. Ennek nyomán eszközöltünk még a törvényjavaslatban néhány olyan változást, amely az egyszerűsítés, a racionalizálás irányába mutat.

Tisztelt Országgyűlés! Az európai területi társulások kiemelt jelentőséggel bírnak Magyarország számára. Ilyen módon kiemelt jelentőségű az, hogy az európai területi társulások zavartalanul és hatékonyan működjenek, ennek a szellemében készítettük el ezt a törvényjavaslatot, amelyhez szeretném tisztelettel a Ház támogatását megnyerni.

Tisztelt Országgyűlés! Az európai területi társulás jogintézménye egy uniós rendelettel jött létre eredetileg 2006-ban, méghozzá azzal a céllal, hogy lehetővé tegye két vagy több tagállam, illetve annak régiói és helyhatóságai között a hatékony, határokon átnyúló együttműködést. A tagállamok ezzel kívánták megerősíteni a gazdasági, társadalmi és területi kohéziót, valamint az uniós források hatékonyabb, regionális szintű felhasználását határon átnyúló jelleggel. Az európai területi társulások legfontosabb hozzáadott értéke, hogy a határ mindkét oldalán jogi személyiséggel rendelkeznek, így teljes jogképesség illeti meg minden tagállamban. A társulás a tagjai által meghatározott célkitűzéseket és feladatokat nonprofit gazdálkodó szervezetként látja el. A társulások ennek megfelelően elsősorban a közlekedés, a környezetvédelem, az oktatás, a képzés, az egészségügy, a kultúra, a foglalkoztatás, a turizmus, a sport és a mezőgazdaság területén tevékenykednek. Nagy előnyük, hogy az európai területi együttműködési projektek végrehajtására is kiválóan alkalmasak, ugyanis egyszerre tesznek eleget a projektekkel szemben támasztott ? idézem – „közös tervezés, közös végrehajtás és határon átnyúló hatás feltételrendszerének”.

Tisztelt Országgyűlés! Magyarország, mondhatjuk, egy határ menti ország, ha azt nézzük, hogy 19 megyéjéből 14 határ menti megye, és Magyarország összterületéhez képest határszakaszunk rendkívül hosszúnak mondható, annak átlagon felüli tagoltsága miatt. Ezenfelül a 15 kilométeres magyarországi határsávban él körülbelül a magyar lakosság egyötöde, mintegy 2 millió ember, és több mint 900 település található ebben a határövezetben. Ha ehhez hozzávesszük a túloldali, tehát a Magyarország határához csatlakozó 15 kilométer széles határövezetet, azt fogjuk látni, hogy közel 3 ezer településen 6 millió embert érint ez a kérdés. Magyarország számára ilyen módon a határ menti együttműködés kiemelt gazdasági jelentőséggel és relevanciával bír. Ha már csak azt nézzük, hogy Magyarország rendkívül ritkán ellátott határátkelési lehetőségekkel ? ahhoz képest, hogy például Németország és Franciaország között ez az átlag 3-4 kilométer ?, hazánkban több mint 20 kilométerenként lehet átlagosan átkelni különböző határainkon, amivel az Európai Unióban, még inkább a schengeni övezetben az utolsók között vagyunk, egyes relációk vonatkozásában pedig egyenesen az utolsó helyeken.

Ennek javítására, ezen helyzet meghaladására a kormány elindított egy átfogó infrastruktúra-fejlesztési programot, aminek az a célja, hogy a jelenleg használható 94 darab határon átvezető út számát közel megduplázza a 2018-as évre, illetve a 2014-2020-as európai uniós források terhére. Ezen előkészítő munka már zajlik, részben meg is hozta konkrét eredményeit. Csak Szlovákiával a jövő év során 15 új határátkelési pont megépítését kezdjük el. Erről a szlovák kormány hivatalosan döntést hozott már, a magyar kormány hamarosan ugyanezt az operatív programot, amelyben ezen fejlesztések elő vannak irányozva, el fogja fogadni. Ugyanígy tervünk az, hogy Románia és Horvátország, valamint Szerbia felé is jelentősen növeljük a határátkelőhelyek számát, azonban sokak meglepetésére Ausztriával is, azon belül Burgenland tartománnyal van egy kiváló együttműködésünk, amelynek keretében jövőre szintén tíz helyen kezdődik meg új, határon átnyúló közlekedési kapcsolat kiépítése.

Természetesen az EU-n kívüli viszonylatokban, úgymint Ukrajna és Szerbia, ez egy nehezebb kérdés, mert ott teljes értékű nemzetközi határátkelőhelyeket kell létrehozni, azonban ez nem gátol meg bennünket abban, hogy intenzív tárgyalásokat folytassunk belgrádi és kijevi partnereinkkel arról, hogyan lehetne ezen különösen nehezen átjárható határszakaszokon oldani a határ képezte elválasztó fal jelentőségét, amely ma gyakorlatilag minden határon átnyúló napi kapcsolattartást és intenzív oda-vissza utazási lehetőséget alapvetően gátol.

Ily módon tehát a határmentiségből adódó hátrányok Magyarországot többszörösen, átlagon felül érintik. Emiatt törekedni kell arra, hogy a határmentiségből előnyt kovácsoljunk, valamint az elszenvedett történelmi hátrányokat előnnyé változtassuk, magyarán, hogy a határra ne úgy tekintsünk, mint egy olyan vonalra, egy olyan falra, amely elválaszt a szomszédainktól, hanem egy olyan lehetőségre, ami nagy felületen összeköt szomszédainkkal. Ennek érdekében igyekszünk minden olyan eszközt megragadni, amellyel ezen határok átjárhatóságát javítani tudjuk, összhangban az Európai Unió azon alapvető célkitűzésével, hogy a határok elválasztó jellegét minél nagyobb mértékben lebontsa.

A határ menti fejlesztések stratégiai fontosságúak számunkra, hiszen a határ mellett élés nem elválasztó tényező, hanem a fejlődés lehetőségét kell hogy hordozza magában. Gazdasági fejlődésünk szempontjából ily módon meghatározó jelentőségű a határtérségek közötti integráció, a gazdasági-társadalmi kapcsolatok erősítése, és igaz ez Magyarország mind a hét határszakaszára egyenlő mértékben. Ennek a legtöbb határunk mentén közvetlen nemzetpolitikai vonatkozásai is vannak, elég arra gondolni, hogy közvetlenül Magyarország határaihoz csatlakozó területeken több százezer magyar anyanyelvű él, mely embereket ilyen módon is meg tudjuk szólítani, el tudjuk érni, ha növeljük a határon átnyúló kapcsolattartás intenzitását az európai területi társulások által kínált eszközrendszer révén is.

Ily módon az európai területi társulás eszköze képes a határ elválasztó hatásának csökkentésére és a gazdaság élénkítésére. Emellett a kormány elkötelezett a határon átvezető közlekedési infrastruktúra fejlesztése mellett is, ahogyan említettem. A közlekedési hálózat fejlesztése várhatóan együtt fog járni a társadalmi-gazdasági kapcsolatok élénkülésével is, amelyek koordinációjához, menedzseléséhez ugyancsak megfelelő intézményes keretet biztosíthatnak az európai területi társulások, és itt kapcsolódik össze ez a sok szempontból első ránézésre absztraktnak és nehezen megfoghatónak tűnő eszköz azon konkrét törekvéseinkkel, hogy minél több új, határon átvezető infrastrukturális kapcsolat épüljön ki Magyarország és szomszédai között, még egyszer, mind a hét irányba.

Mindezek miatt az európai területi társulások kiemelt jelentőséggel bírnak Magyarországon. Ezt bizonyítja, hogy a 2007-’13. évi uniós költségvetési időszakban az EU-n belül magyar részvétellel alakult a legtöbb európai területi társulás, összesen eddig 19, amelyből 14 társulásnak ráadásul Magyarországon van a székhelye. Ez is mutatja, tisztelt Országgyűlés, hogy Magyarország kiemelten foglalkozott ezzel az eszközzel, és élen járunk uniós szinten is az európai területi társulások alapításának intenzitásában és az újonnan alapított társulások számát tekintve is. A 2007-’13-as programozási időszakban számos fejlesztés fűződik a nevükhöz, úgymint a Karost és a Kassa megyei Bodrogszerdahelyt összekötő nemzetközi közút és híd újjáépítése vagy a Dél-Komárom és Gúta közötti kerékpárút megépítése és turisztikai programok megvalósítása. Ez a kézzelfogható bizonyíték arra, hogy itt nem egy üres eszközről, egy szép elvről, egy európai ideáról beszélünk, hanem nagyon is gyakorlati jelentőséggel bírnak ezek a társulások.

Magyarország uniós elnökségének idején az egyszerűsítés, az átláthatóság és a javítás mottójával kezdődött meg az európai területi társulások uniós rendeletének felülvizsgálata. A felülvizsgálati folyamatban Magyarország aktívan és sikeresen működött közre. Legtöbb módosító javaslatunk bekerült az új rendelet szövegébe. A rendeletet érintő konkrét módosítások, a folytonosság, a rugalmasság és átláthatóság elveit szem előtt tartva elsősorban az európai területi társulás céljára és működésére, a társulás egyezményének és alapszabályának tartalmára, harmadik államok csatlakozására, valamint a kommunikációra vonatkozóan tartalmaznak átláthatóbb eljárási szabályokat. Magyarországnak, illetve a magyar kormánynak ilyen módon érdemi szerepe volt abban, hogy a most elfogadásra kerülő rendelet olyan tartalommal jött létre, amilyennel, és amelyik legjobban szolgálja ezeket a nemzetgazdasági törekvéseinket, amelyeket az imént ismertettem.

(19.50)

A tagállamoknak uniós tagságukból fakadóan szükséges a felülvizsgált rendelethez igazítani nemzeti végrehajtási szabályaikat, ezért a nemzeti végrehajtást szolgáló eddigi jogszabályi keret felújítását is el kell végeznünk. Jó alkalom kínálkozott tehát arra, hogy az uniós megfelelés kötelezettségén túl az elmúlt években összegyűjtött tapasztalatokat, jó gyakorlatokat és nemzetközi trendeket felhasználva új törvényi szabályozással áramvonalasítsuk a régi szabályozást.

A kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló rendelet értelmében az európai területi társulásokkal kapcsolatos feladat- és hatáskörök a közigazgatási és igazságügyi minisztertől a külgazdasági és külügyminiszterhez kerültek. Az új törvényi szabályozásban e módosítások átvezetése természetesen megtörtént.

A formalitásokon túlmenően az új szabályozás kialakítása során az európai területi társulás intézményének legkönnyebb, leggyorsabb és legszélesebb körű alkalmazását kívántuk lehetővé tenni, ezért a jóváhagyási és nyilvántartási eljárást egyszerűsítettük. Magyarán, megszüntetjük a korábbi kétlépcsős eljárást, amely eddig az alapítás jóváhagyását miniszteri hatáskörbe, míg a magyar székhelyű európai területi társulás nyilvántartásba vételét a Fővárosi Törvényszék hatáskörébe helyezte.

A törvényjavaslat alapján a minisztériumi és bírósági szinten idáig elkülönülő eljárások most egységesen a külpolitikáért felelős miniszter feladat- és hatáskörében fognak összpontosulni, így az európai területi társulás alapítási folyamata egyszerűsödik, és annak hatékonysága is jelentősen javul.

Az egyszerűsítés jegyében továbbá a törvényességi felügyeletet is a Külgazdasági és Külügyminisztérium veszi át, ezáltal határozottabb fellépést biztosítva az olyan európai területi társulás működésével szemben, amelyben a tagok nem fejtenek ki valós tevékenységet. Az új törvényben lefektetett keretszabályokat a jóváhagyási és nyilvántartásba-vételi eljárás részletes szabályait rögzítő miniszteri rendelet egészíti majd ki.

Tisztelt Országgyűlés! A kormány nevében tehát most ahhoz kérem a támogatásukat, hogy részben uniós kötelezettségünknek eleget téve, részben pedig a még hatékonyabb szabályozást elősegítendő, a határtérség gazdaságfejlesztésében kiemelt jelentőséggel bíró európai területi társulásokra vonatkozó törvényjavaslatot fogadják el. Még egyszer tehát, egy uniós rendelet magyarországi jogharmonizációjáról van szó, amely egyúttal lehetőséget biztosított arra, hogy néhány korrekciót a korábbi törvényben elvégezzünk az egyszerűsítés és a hatékonyságnövelés jegyében. Azon tisztelt képviselő asszonyok és képviselő urak, akik a határtérségből érkeznek, akik határ menti területeket képviselnek, bizonyára tisztában vannak ennek az eszköznek a jelentőségével; ők maguk is sok esetben kezdeményezői vagy aktív részesei ezen társulások létrejöttének.

Ily módon az a kérésem, hogy fontolják meg ennek a törvényjavaslatnak a támogatását, és szeretném megköszönni önöknek a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)