Felszólalás adatai

CSIZMÁR GÁBOR foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A kormány foglalkoztatáspolitikai célkitűzései között az új munkahelyek megteremtése mellett szerepel a megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációját szolgáló érdekeltségi és támogatási rendszer korszerűsítése is. A fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek társadalmi beilleszkedésének segítése nem jótékonysági kérdés, hanem emberi jogi probléma, megvalósítása kormányzati intézkedéseket kíván. Néhány példát említenék a közelmúltból.

Változott január 1-jétől a foglalkoztatásról szóló törvény, amely a húsz főnél többet foglalkoztató munkáltató rehabilitációs hozzájárulási, fizetési kötelezettségét a 2003-as 37 300 forintról 2004. január 1-jétől 117 600 forintra növelte, ezzel nagyobb érdekeltséget és forrást teremtettünk a rehabilitációs foglalkoztatáshoz.

Az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetési kötelezettségekről szóló idei törvénymódosítások következtében a tételes költségelszámolás alapján működő mezőgazdasági őstermelő a minimálbérnek megfelelő összeggel csökkentheti bevételét, amennyiben legalább 50 százalékban megváltozott munkaképességűnek minősített munkavállalót alkalmaz.

A húsz fő alatt foglalkoztató gazdasági szervezetek ebben az évben a tavalyi vetítési alap kétszeresével, a minimálbérrel csökkenthetik adóalapjukat akkor, ha megváltozott munkaképességű személyeket foglalkoztatnak.

Ugyancsak a megváltozott munkaképességű emberek elhelyezkedését támogatjuk azzal, hogy a képzésük gyakorlati részéhez támogatást nyújtunk. Az is lényeges, hogy esetükben nagyobb összegű a felnőttképzési normatíva is.

A foglalkoztatást elősegítő támogatásokról rendelkező jogszabályok között meghatározó helyet foglal el a megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásáról és szociális ellátásáról szóló 8/2003-as miniszteri rendelet. Ebben az évben a jogszabályt felülvizsgáljuk, és megújítjuk a munkáltatók számára nyújtandó állami támogatásokat. Célunk az, hogy növeljük a hatékonyságot a nyílt munkaerő-piaci integráció és a védett foglalkoztatás optimális feltételeinek kialakítása érdekében, ezzel teljesítjük az uniós elvárásokat is.

A megváltozott munkaképességű személyek elhelyezését segíti a Munkaerő-piaci Alap rehabilitációs alaprészének decentralizált és központi kerete is.

(14.20)

A központi keretből való támogatásra jó példa az a PHARE-program, amely a kelet-magyarországi régióban képzéssel, személyi szolgáltatások fejlesztésével, tranzit és integrált foglalkoztatás feltételeinek megteremtésével ösztönzi az integrációt. De említhetném a megyei munkaügyi központokban működő rehabilitációs csoportok és a kirendeltségek rehabilitációs ügyintézőinek tevékenységét is. Ide kapcsolódik a rehabilitációs információs centrumok kialakításának, fejlesztésének programja, valamint a társadalmi tudatformálást szintén szolgáló komplex akadálymentesítési terv is.

Ezek a programok az egyenlő hozzáférés megteremtésével szintén a megváltozott munkaképességű embertársaink munkába integrálódását segítik elő. Kiemelt programjaink között is jelentős szerepet szánunk a támogatott foglalkoztatás és szolgáltatás programnak. Ez a program a megváltozott munkaképességű emberek közül azokat támogatja, akik talán a legnehezebben integrálható célcsoportot jelentik: az értelmi sérült személyeket, akik jelentős számot képviselnek a megváltozott munkaképességűek között.

Köszönöm figyelmüket, és kérem válaszom elfogadását. (Taps az MSZP soraiban.)