Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! Az első felvetésre meg is adta a választ, amikor azt mondta, hogy cégvezetőknek, intézményvezetőknek versenyképes jövedelmet kell biztosítani. Amikor szükség volt arra, hogy a kormány ezeknek az embereknek a vezetői tisztségekhez járó fizetéseit csökkentse, akkor megtette a lépést és csökkentette. Abban az esetben, amikor szükség volt arra, hogy ehhez a felelősségteljes munkához megfelelő, versenyképes bért kelljen biztosítani, ezeket a lépéseket is megtette. Azt hiszem, abban egyetérthetünk, hogy felelősségteljes munkát felelősségteljes bérért lehet elvárni. Ennek az érdekében tette az elmúlt években azokat az intézkedéseket, hozza azokat az intézkedéseket a kormány, amelyek egyébként a társadalom egészében béremelést jelenthettek és jelentenek is, hisz ha azt mondjuk, hogy 2010-től 2015-ig több mint 10 százalékkal növekedett a reálbér Magyarországon, akkor ezt a számot, ezt az adatot ön is nagyon jól tudja, hiszen a Parlament falai között is már többször elhangzott. (Dr. Szél Bernadett: Az állami vezetőké nőtt!)

De nézzük meg, hogy mi történt az elmúlt egy-két évben, azóta, miután a gazdaság helyzete stabilizálódott, és meg lehet engedni azt, hogy béremelkedések jöjjenek a magyar gazdaság teljesítőképességéből eredően a különböző területekre. A peda­gó­guséletpálya-modell kidolgozásával, -élet­pá­lya bevezetésével a pedagógusok egy jelentős és folyamatos béremelkedést és béremelést tudhatnak maguk mögött, és tudhatnak napjainkban is. Az egyenruhások ugyancsak jelentős béremelést kaptak, kapnak folyamatosan. Az egészségügyben történtek olyan intézkedések, amelyek béremelkedést jelentettek, és a szociális területen is most már közel egy éve bérkiegészítésképpen a szociális területen dolgozók kapnak fizetéskiegészítést (Dr. Szél Bernadett: Akkor miért tüntetnek?), amely majd várhatóan 2017-től egy életpályamodell segítségével ki is fog teljesedni, és ez a béremelés folyamatos lesz.

De hogy összehasonlítsuk a különböző, bennünket körülvevő országok fizetésével, jövedelmi viszonyaival a sajátjainkat, néhány adatot szeretnék önnek mondani, hisz azt lehet mondani, hogy a régió országaihoz képest semmivel sem vagyunk rosszabb helyzetben (Moraj az LMP soraiban.). Sőt, azt lehet mondani, hogy az a folyamat, amely elindult 2010-ben, valamekkora dinamizmust mutat, talán a cseh bérekhez képest nem, de a lengyel és a szlovák bérekhez képest ez igaz. Ugyanis az Eurostat adatai szerint a 2004-es csatlakozásunk óta a magyar átlagbért az uniós átlag 26 százalékáról 29-30 százalékra sikerült emelni (Moraj az LMP soraiból.), természetesen ezt euróban számolva, és ahogy mondtam, talán Csehország az, amely ennél jobb dinamikát és mutatót tudhat magáénak, ugyanis ők 34 százalékos arányt tudnak felmutatni.

(11.10)

Emellett érdemes azt megmutatni, hogy a vá­sárlóerő hogy alakult, hiszen ez a paritás a fontosabb mutató. Ez is jelentős mértékben növekedett, ugyanis jelen pillanatban, ha a németországi vásárlóerő-paritáshoz hasonlítjuk a miénket, akkor 40-41 százalékot tudhatunk magunkénak. Ez azt jelenti, hogy itt is egy folyamatos növekedést tudhatunk. Ahogyan ön mondta, többek között annak köszönhető ez, hogy a minimálbér és a bérminimum jelentősen emelkedett 2010 óta mind bruttó, mind nettó összegre vetítve, és ez természetesen magával hozta azt is, hogy a bruttó és nettó bérek a gazdaság különböző ágazataiban is jelentősen növekedtek. Ez folyamatosan ‑ most már közel három éve ‑ reálbér-emelkedést jelent. Legutoljára például 5,7 százalékkal növekedett mind a minimálbér, mind pedig a bérminimum, és éppen az elmúlt hetekben tudtuk bejelenteni azt az elmúlt évek adatai alapján, hogy a nettó reálbér-emelkedés 4,2-4,3 százalékos volt 2015-ben.

Tehát láthatja azt, képviselő asszony, hogy amikor a gazdaság teljesítőképessége megengedi, abban az esetben a kormány és a gazdaság is lép, és lehetőség szerint emeli a béreket, legfőképpen a reálbéreket, hiszen a kormány azzal tud ehhez a reálbér-emelkedéshez hozzájárulni, hogy 2015-ről 2016-ra 1 százalékponttal csökkentette a személyi jövedelemadót ‑ ez is hozzájárult ahhoz a bizonyos 4,3 százalékos reálbér-emelkedéshez, amit az előbb említettem.

Úgyhogy nem hiszem, hogy kritizálni kellene (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), és nem teljesíthető elvárásokat kellene megfogalmazni, hanem azt a bizonyos, a gazdaság erejéhez képest történő előrelépést kellene értékelni önnek is. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)