Felszólalás adatai

VARGA MIHÁLY pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Elnézést kérek a pillanatnyi késésért, de hamarabb ért véget az előző napirend vitája, mint ahogy azt az előzetesen jelzett hozzászólók alapján várni lehetett.

Tisztelt Ház! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Az önök előtt lévő, a társadalombiztosítási járulék-folyószámlák rendezéséről szóló törvényjavaslattal úgy hiszem, ismét egy olyan, hosszú idő óta rendezetlen ügy megoldására tesz javaslatot a hivatalban lévő polgári kormány, amit elődeinek már évekkel ezelőtt meg kellett volna tenniük, de mégsem tették meg. A téma mondhatni örökzöld, és azzal önök mint járulék-folyószámlájuk tisztázására törekvő állampolgárok, ügyfelek legalább évente egyszer szembesültek. Ez a társadalombiztosítási járulék-folyószámlák rendezetlen állapota.

Nem vitatom, hogy a megoldásra 1995-ben történt kísérlet, de - hasonlóan más kérdésekhez - a megvalósítás a társadalombiztosítási önkormányzatok passzív ellenállásán meghiúsult. Ez is azt erősíti, helyes volt az, hogy a polgári kormány egyik első intézkedésével megszüntette a társadalombiztosítási önkormányzatokat.

Bizonyára többen emlékeznek arra, hogy a Horn-kormány 1994-ben beterjesztett az Országgyűlés elé egy, a most megtárgyalásra kerülőhöz hasonló törvényjavaslatot, mivel a folyószámlák állapota már akkor is botrányos volt. A törvényjavaslatból azonban mindössze egy országgyűlési határozat született - a 10/1995. számú országgyűlési határozat -, amit aztán a társadalombiztosítási önkormányzatok - csakúgy, mint sok hasonló más esetben - nem hajtottak végre.

A törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról szóló döntés-előkészítés során mind a költségvetési, mind az egészségügyi bizottságban felmerült a jelenlegi törvényjavaslat, valamint a már hivatkozott törvényjavaslat összehasonlítása. Az összehasonlítás csak annyiban áll meg, hogy mindkét törvényjavaslat egyszeri intézkedésre irányul. Az akkori behajtási akcióra a társadalombiztosítási önkormányzatok tettek javaslatot, ami készpénzfizetés esetén lehetővé tette volna a késedelmi pótlék és a járuléktartozás részleges elengedését is. A tőke elengedésének mértéke a befizetés időpontjától függően 6 százaléktól 36 százalékig terjedő lett volna. A javaslat az ilyen mértékű tőketartozás-elengedés miatt rossz üzenetet közvetített. A megbízható befizetőkkel szemben előnyben részesültek volna a fegyelmezetlen vagy gyengébben gazdálkodó szervezetek, s nem tartalmazott garanciát a jövőbeni tartozások megfizetésére, a tartozások újratermelődése ellen.

A beterjesztett törvényjavaslathoz visszatérve: a kormány meggyőződése, hogy a hangsúlyozottan kivételes törvényjavaslati jogosultságok alkalmazásával végre rendeződik a társadalombiztosítási folyószámlák problémája, és már a közeli jövőben bekövetkezik az, ami a személyi jövedelemadó-számláknál már évek óta gyakorlat. Vagyis, hogy a társadalombiztosítási folyószámlák egyenlege majd a valós helyzetet mutatja, s nem fordulhat elő, hogy a befizetések könyvelése évek alatt sem történik meg. Számtalan példát lehetne hozni, tisztelt képviselőtársaim, olyan kiküldött értesítésekről, amikor 5, 10, 15 forintos, már rég befizetett tartozásokról küldött ki a hivatal magánszemélyeknek, vállalkozóknak levelet.

Miről is szól a törvényjavaslat? Arról, hogy 1. egy záros határidőig történő egyeztetés eredményeképpen a járulék-folyószámlák az adatokat valósághűen, megbízhatóan mutatják; 2. amennyiben az egyeztetés alapján aláírásra kerülő jegyzőkönyv szerinti járuléktartozást 30 napon belül a kötelezett megfizeti, akkor a késedelmi pótlék és a bírságtartozás elengedésre kerül; 3. ha a járulék-folyószámlán mutatkozó járuléktartozás a 10 ezer forintot nem haladja meg, akkor az is elengedhető.

Még egyszer szeretném hangsúlyozni, hogy mindez egyszeri és kivételes lehetőség. E jogosultságokkal az adóhatóság kivételesen és kizárólagosan a folyószámla-probléma megoldása érdekében élhet. Ugyanakkor - miután ez kivételes eljárás a törvényben - normatív módon szabályozottan és nem méltányossági, mérlegelési jogkörben történik, a visszaélés, a diszkriminatív megoldás kizárt.

Tisztelt Ház! A teljesség igénye nélkül ismertetnék néhány számadatot. Az adóhivatal által átvett folyószámlák száma több mint 2 millió, ebből 915 ezer darab jelenleg is tevékenységet folytató járulékalanyoké, 421 ezer darab a forgalmi adatot is mutató folyószámla, ezeken a tőketartozás összege 92 milliárd forint. A minden folyószámlára kiterjedő egyeztetés során a megszűnt járulékalanyok nullás egyenleget mutató folyószámláit is felül kell vizsgálni, akkor is, ha azon terhelés, illetve befizetés nem szerepel. Tehát a törvényjavaslat jóváhagyása esetén 2 millió folyószámla rendezésére kerül sor fél év alatt.

A törvényjavaslat szerint a tőke elengedésére kizárólag abban az esetben kerülhet sor, ha az egyeztetett számla egyenlege a 10 ezer forintot nem haladja meg. Az ilyen számlák száma 170 ezer körül van, s ezen a címen összesen 1 milliárd forint tőke, kamat és pótlék elengedése valószínűsíthető. A másik könnyítés szerint lehetőség lenne arra, hogy az egyeztetés után a folyószámlával rendelkezők számára elengedésre kerüljön a késedelmi pótlék és bírság összege akkor, ha tőketartozásukat az egyeztetést követő 30 napon belül rendezik. Ilyen jogcímen mintegy 10 milliárd forint elengedésére kerülhet sor. Ugyanakkor befizetésre kerül a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak ez évi költségvetésében behajtás címén előirányzott 46 milliárd forint.

Tisztelt Képviselőtársaim! Itt szeretném felhívni az önök figyelmét arra, hogy 1998-ban behajthatatlanság címén közel ekkora összeget, 8 milliárd forintot töröltek az egészségbiztosítási pénztárak.

Tisztelt Ház! Az elmondottak alapján úgy hiszem, senki nem vitatja, hogy az állami adóhatóságot olyan jogosultságokkal szükséges felruházni, amelyekkel az 1991. január 1-je előtt vezetett járulék-folyószámlák rendezetlen állapotát rövid időn belül képes megszüntetni. Még egyszer hangsúlyozom, e jogosultságokkal az adóhatóság csak kivételesen élhet, annak érdekében, hogy ez év végéig a járulék-folyószámlák feldolgozása megtörténhessen, és a továbbiakban az adóigazgatási eljárásról szóló törvény szabályainak megfelelően történjen a járulékbeszedés, -behajtás, -ellenőrzés.

Meggyőződésem, a törvényjavaslat üzenete egyértelműen az, hogy rendezett körülmények megteremtésével a járulékfolyószámla-anomáliák megszűnnek, és e területen is egyértelmű, valósághű adatszolgáltatás, nyilvántartás valósul majd meg.

Mindezekhez tisztelettel kérem a tisztelt Ház támogatását. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti oldalon.)