Készült: 2024.03.29.10:23:22 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

125. ülésnap (2011.10.27.), 66. felszólalás
Felszólaló Szabó Rebeka (LMP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 10:04


Felszólalások:  Előző  66  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

SZABÓ REBEKA (LMP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A költségvetés agráriumot és vidékfejlesztést érintő részéről szeretnék néhány gondolatot megosztani önökkel. Általánosságban azt kell mondjam, sajnos a vidékfejlesztésen és az agrárügyeken is meglátszik a költségvetés általános állapota, illetve jellemzője, hogy megszorítás hátán megszorításokat kell tapasztalnunk, és az az általános reménykedés, hogy hátha majd a következő években kicsit több pénz jut az egyes ágazatoknak, addig meg majd kihúzzuk valahogy. Azt látjuk, hogy van néhány terület, ahol a kormány több forrást biztosít, de ez sokszor inkább rontja az összképet, mert azt gondoljuk, hogy felesleges kiadásokat jelent, és nagyon kevés olyan terület van, ahol szükség is van több pénzre és kapnak is, de azért majd ezt is ki fogom emelni.

A költségvetés szerkezetét illetően jelentősen lerövidült a Vidékfejlesztési Minisztérium fejezete, számos tétel el is tűnt, elsősorban a bevételek közül. Úgy látjuk, hogy ezeket beolvasztották valamiféle nagy fekete lyukba, ami nem segíti a költségvetés átláthatóságát, sem a tervezhetőségét, sem a számonkérhetőségét. Persze lehet, hogy éppen ez volt a szándék, hogy ne kössék mások orrára, konkrétan miből is lesz a pénz, és mire költik azt. A legnagyobb tételeket nézve egyértelmű, hogy jelentős átalakítások is zajlanak az intézményrendszerben, amelyek nem teljesen követhetők. Egyes intézmények költségvetése drasztikusan zuhan, máshol meg 10 milliárdos intézmények bukkannak fel. Nehéz ezek helyességét egy-egy költségvetési sorból megállapítani, azért is, mert úgy gondoljuk, sok helyen még a kormány maga sem tudja, hogy mit fog kezdeni ezekkel az új keretekkel.

Konkrétan szeretném elmondani, furcsálljuk, hogy a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal költségvetése a tavalyi 32 milliárdról 10 milliárdra csökken. Ennek a fele bevételként, a másik fele pedig támogatásként van feltüntetve. Ezt azért sem értjük, mert számos új feladat jelentkezik a hivatalnál, itt van a GMO-mentesség ellenőrzése, az élelmiszerlánc-ellenőrzési feladatok, az állatvédelmi törvény általi felhatalmazásból fakadó hatósági feladatok. Nem látjuk, hogyan fogják ezeket elvégezni, és a fejezeti indoklásokban sem találtunk erre értelmes magyarázatot. Felmerül, hogy esetleg létszámcsökkentéssel akarják majd elérni ezt a csökkenést.

Egyébként a bevételek alacsony szintje külön magyarázatot kíván, ugyanis a költségvetést megalapozó törvények között szerepel az élelmiszerlánc-felügyeleti díj bevezetése, amiről már a sajtóban is lehet olvasni. Ez az élelmiszer-feldolgozókra vetne ki 1 ezrelékes jutalékot, ami a szakma képviselői szerint 6-7 milliárd forintos bevételt jelenthet, ugyanakkor az MGSZH összes bevétele 5 milliárd forint. Nem értjük, hogy honnan van ez a különbség. És ha ez a díj nem az MGSZH-hoz kerül, akkor hova, s akkor ezt milyen jogon nevezik élelmiszerlánc-felügyeleti díjnak? Egyébként a Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal támogatása is csökken, bár nem ilyen drasztikusan, de itt már a tavalyi 136 millió forintot is határozottan keveselltük, ezért kockázatos ehhez képest még csökkenteni. Emlékeztetek rá, hogy ennek a hivatalnak a feladata lenne a dioxinos csirke és egyéb mérgező élelmiszerek kiszűrése, amire egyébként a kormány a retorikájában nagy hangsúlyt szokott fektetni.

Az agrárkutatás is mostoha helyzetbe kerül. Alapvetően nagy átcsoportosítások zajlottak, új intézet is létrejön, mégis ha összehasonlítjuk a számokat, akkor kiderül, hogy összességében 520 millió forinttal csökken ennek a területnek a költségvetése. Ezt kifejezetten aggasztónak találjuk, mert azt gondoljuk, a sikeres agráriumnak alapvető feltétele lenne az innovatív hozzáállás, és ehhez szükséges, sőt fontos az agrárkutatás. Az viszont pozitívum, hogy a génmegőrzési intézményekre a tavalyinál valamivel többet szán a kormány.

Ami egy meglehetősen feltűnő növekedés, az az Agrármarketing Centrum. Az Agrármarketing Centrum forrása a tízszeresére bővült, aminek nem látjuk ésszerű indokát a jelenlegi rendszerben. Egyrészt persze nagyon fontos lenne a hazai agrártermékek népszerűsítése mind a belső, mind a külső piacokon, ugyanakkor az Agrármarketing Centrum működését nagyon sok kritika éri a különböző szakmai berkekből. Felmerül a gyanú, hogy bizonyos szempontból aktuális kormányzati kifizetőhelyként működik. Mi azt gondoljuk, akkor kéne az Agrármarketing Centrumnak sokkal több forrást biztosítani, ha előbb végre megtörténne a teljes átvilágítása, működésének az átvizsgálása, és egyfajta szakmai konszenzus alapján dőlne el, hogy az Agrármarketing Centrum pontosan mire és hogyan fordítja az állami pénzeket, mert addig sajnos elég nagy esély van rá, hogy ez pénzkidobás lesz.

Valamilyen szinten idetartozik a borágazat támogatása is. Egyrészt csökken a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának a támogatása, másrészt a bormarketingre tervezett bevétel elosztásával is gondok vannak. Itt utalok arra, amit az előbb mondtam: ezt is az Agrármarketing Centrum kezeli. Úgy gondoljuk, túlzott mértékű az az arány, amit az állam ebből a borminőség ellenőrzésére levesz. Ez most 40 százalék, azaz 600 millió forintot fordítunk a borminőség ellenőrzésére, miközben az egész Élelmiszer-biztonsági Hivatal 127 millióból működik. Itt valamiféle aránytalanságot látunk. Szerintünk jobb lenne ebből az összegből legalább 20 százalékot borászati kutatásra fordítani akkor, amikor - ahogy az előbb is mondtam - az általános agrárkutatás támogatása erősen csökken. Ezért szerintünk a borászati kutatásokra többet kellene ebből fordítani.

Megemlíteném még, hogy a mezőgazdasági középfokú szakoktatási intézmények támogatása is jelentősen csökken. Egyébként már az oktatás kapcsán is számos esetben elmondtuk, hogy az az ország, amelyik az oktatásán spórol, gyakorlatilag keresztet vethet a jövőjére. Itt tehát a jövőből vonunk ki forrásokat. Itt visszatérnék arra, hogy jól működő mezőgazdasága csak úgy lehet ennek az országnak, ha figyelemmel vagyunk a XXI. századi folyamatokra, az innovatív technológiákra, s az oktatásnak ebben nyilván nagyon fontos szerepe van.

Megjegyezném azt, ami azért üdvözlendő, hogy a tanyafejlesztésre fordított támogatás egy kicsit nő, 1 milliárdról 1,5 milliárdra - ami önmagában pozitív -, ugyanakkor azt gondoljuk, ez az összeg sem biztos, hogy elég lesz. Fontosnak tartanánk, ha a tanyafejlesztési programokra több pénz jutna.

Megemlíteném még a földkérdést. Tavaly volt egy földvédelmi járulék sor, amely 3 milliárd forinttal szerepelt. Ez most eltűnt a költségvetésből. Úgy gondoljuk, ez azért is rossz, mert akkor nem látjuk, hogy ezt pontosan mire fordítják. Szerintünk ezt mindenképpen a termőföldek védelmére kellene visszaforgatni, az pedig fontos lenne, hogy ezt nyomon tudjuk követni. Aztán itt van a Nemzeti Földalap kérdése. Tulajdonképpen nincs állami támogatás a földvásárlásra. A földeladásból remélnek 2 milliárd forint bevételt, és ebből szándékoznak a vásárlásra körülbelül 500 milliót költeni. Mi azt gondoljuk, hogy ennek sokkal nagyobb hangsúlyt kéne kapnia, és sokkal többet kellene az államnak földvásárlásra költenie, s nem csak a bevételeiből.

(12.00)

Egyébként a bérletből származó bevételek nagysága is érdekes: ez tavaly 5,5 milliárd forint volt, idén 10,5 milliárdra számítanak. Kérdés, hogy most, amikor folyton azt mondják, hogy most fognak újrahirdetni 60 ezer hektár bérletet, abból nem fog-e vajon több bevétel befolyni. Itt ez a szám is kérdéses számunkra.

Összességében hiányosnak látom a költségvetést abból a szempontból, hogy nem jelenik meg benne az, hogy a helyi gazdaságfejlesztésre hogyan és milyen forrásokat akarnak áldozni. Az LMP költségvetési programja szerint ez a vidéki gazdaság fellendítésének egy kulcsmomentuma lenne. Mi javasoljuk például a zöldség-, gyümölcsáfa jelentős lecsökkentését, ami, azt gondoljuk, egyrészt népegészségügyi szempontból is fontos lenne, másrészt az agrártermelőknek is segítene - önök ehhez képest jövőre áfát fognak emelni. Javasoltuk a gabona esetében a fordítottáfa-fizetést, és egyáltalán azt, hogy a helyi közösségi gazdaságfejlesztésre koncentráljanak, szeretnénk bevezetni egy közösségi gazdaságfejlesztési alapot, amely az önkormányzatokat segítené a helyi munkahelyteremtésben, itt gondolhatunk a megújulóenergia-termelésre, az élelmiszer-, a helyi élelmiszeripar fejlesztésére, a kis léptékű mezőgazdaság fejlesztésére. Szeretnénk, hogyha a szociális földprogramot továbbfejlesztenék egyfajta közösségi földprogrammá. Nagyon fontos lenne a Közmunka Alap, illetve a nemzeti földprogram összehangolása, és egyáltalán megerősíteni a helyi piacra termelő mikrovállalkozásokat, számukra átláthatóbb, tisztább körülményeket biztosítani. Itt fontos azt is hangsúlyozni, hogy a különböző adófajtáknál a kivételeket kellene csökkenteni, és a nagyon gyakori adóváltoztatásokat elkerülni.

Végül röviden még azt is elmondanám, hogy az is nagyon lényeges lenne, hogy a meglévő európai uniós forrásokat hatékonyabban tudjuk felhasználni. Tudjuk, hogy az agrárium jelentős részben támaszkodik az EU-s agrártámogatásokra. Itt nagyon fontos lenne a magyar államnak a top up keretet maximálisan kitölteni, illetve az is, hogy ami EU-forrás van, azt hatékonyan költsük el. Itt mondjuk, utalhatok a LEADER-programra, ami a helyi gazdaság fejlesztését célozná. Nagyon fontos lenne végre felszámolni azt a jelenlegi helyzetet, hogy ebből számos esetben virágládákat és templomtető-felújításokat intéznek. Nagyon jó lenne, hogyha a helyi közösségekre bíznánk ezt a döntést, és nem az MVH döntené el a helyi LEADER-csoportok helyett, hogy mire költsék a helyi fejlesztési pénzeket. Így, azt hiszem, nagyobb esély lenne arra, hogy valóban a helyi gazdaságot ébresztenék fel ezek az európai uniós pénzek.

Röviden ennyit akartam mondani. Köszönöm. (Taps az LMP soraiban.)




Felszólalások:  Előző  66  Következő    Ülésnap adatai