Készült: 2024.04.16.05:52:29 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

256. ülésnap (2010.02.22.), 227. felszólalás
Felszólaló Koszorús László (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka napirend utáni felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 5:00


Felszólalások:  Előző  227  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

KOSZORÚS LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! A magyar fogyasztóvédelmi rendszer igen bonyolult, ahol a fogyasztók védelme sok hatóság feladatkörében szerepet kap. A fogyasztóvédelem eszközrendszere az Európai Unióba való belépéssel folyamatosan EU-konformmá vált, az intézményrendszer viszont Magyarországon az elmúlt nyolc évben semmit sem változott.

Tavaly egy publikációban jelent meg, hogy a magyar állami fogyasztóvédelem területén 15 hatóság rendelkezik fogyasztóvédelmi és piaci felügyeleti hatáskörrel. A helyzetet csupán az bonyolította, hogy a 15 hatóság 9 minisztérium alá van betagolva. Nehezíti a hatáskörök elkülönítését és az intézményrendszer elérhetőségét az Európai Unióban meglévőkhöz, hogy a fogyasztóvédelmi és a piacfelügyeleti kategóriák mind a mai napig keverednek. Ez a két fogalom az Unióban ugyanis szétválik, míg nálunk főleg a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség és a területi felügyelőségek mint általános fogyasztóvédelmi hatóság feladat- és hatáskörben - annak ellenére, hogy többször kezdeményeztük - nem különülnek el.

A fogyasztóvédelmi jogkörökkel felruházott hatóság egy része között párhuzamos hatáskörök, átfedések jelentettek, illetve jelentik mind a mai napig a legfőbb problémát. Ez az élelmiszer-ellenőrzés területén talán a legjellemzőbb. El kell tehát kezdeni segíteni a magyar fogyasztóügyi politikát abban, hogy széles körben tudja a magyar fogyasztók egészségét, biztonságát és gazdasági érdekeit védeni, s a szükséges információhoz való hozzájutást elősegíteni. Lássuk be, hogy a nagypolitika nem tett sok mindent a fogyasztók érdekében, annak ellenére, hogy hangzatos ígéretekből itt is vagy egy tucat elhangzott.

Az élelmiszer-biztonság terén is az európai alkalmazkodás nehézségeivel küszködünk. Az Unió közös piacán vagyunk; elvben egyenrangú szereplők, vevők, eladók, vásárlók, beszállítók, áruelfogadók. De vajon ki ismeri az EU élelmiszer-jogszabályait, ki tud kockázatbecslést végezni, dönteni, és a határozatot végeredményben a fogyasztókkal ismertetni?

Magyarországon sokan próbálják védeni és érvényesíteni, tisztelt hölgyeim és uraim, a fogyasztók érdekeit. A felügyelőségek ellenőriznek, megbírságolják a vevőkárosító szolgáltatókat, és sok más hatóság is fel próbál lépni. Mint ahogy az előbb is említettem, több hatóság párhuzamosan működik.

Az ÁNTSZ, a PSZÁF, a Növény- és Talajvédelmi Szolgálat, a Magyar Energia Hivatal, a Hírközlési Hatóság, és ezek mind-mind külön minisztériumokhoz tartoznak, sorrendben az Egészségügyi, a Pénzügy-, a Földművelésügyi és a Gazdasági alá.

Könnyű belátni, hogy a koordinálásuk finoman szólva is nehézkes. Egészségünkért dolgozik még az Élelmiszer-biztonsági Hivatal, vagy ott van a Gazdasági Versenyhivatal, amely a verseny szemszögéből vizsgálja a hamis reklámokkal vásárlásra csábító cégeket. A fogyasztó az esetek túlnyomó többségében a kereskedőnél rosszabbul informált, csak a vásárlás után bizonyosodhat meg arról, hogy a termék megfelel-e annak, amit állítottak, vagy amit ő maga feltételezett róla. Ezt a kiszolgáltatottságot kell egyensúlyozniuk a fogyasztóvédelmi szervezeteknek a jövőben.

Hölgyeim és Uraim! Demokráciában és jogállamban élünk, és remélem, hogy mind a mai napig még ebben vagyunk, államtitkár úrral közösen. A legfőbb erő végső soron a közvélemény, nevezzük akár fogyasztóknak, akár választóknak az alkotó egyedeket. Tény, hogy még nem vagyunk felkészülve a szabályozatlan, gyorsan változó, rengeteg csalóval működő piaci környezetre, de ha meg akarjuk tartani a szabadságunkat, szembe kell szállni a manipulatív technikákkal, hiszen egy képzett polgárság ugyanis könnyebben és hozzáértőbben elemzi a rá zúduló információkat, nagyobb figyelmet fordít az érdemi kérdésekre.

A közügyekről való tájékoztatás, a közhasznú információk biztosítása alapvetően a demokratikus intézményrendszer, a közigazgatás politikai szervezetünk feladata. Úgy gondolom, hogy a fogyasztóvédelmi eseti bizottság ezért az elmúlt négy évben jó kezdeményezés volt. Nemcsak minden politikai szereplő értett abban egyet, hogy létre kell hozni, de elgondolkodtató az a felvetés is, hogy a jövőben létre kell hozni az Országgyűlésnek egy állandó fogyasztóvédelmi bizottságot. Mindezt annak érdekében, hogy a fogyasztóvédelem az emberek egészsége... - és nem pedig politikai vagy üzleti ügy legyen Magyarországon.

Hölgyeim és Uraim! Elnök Úr! Ezzel zárnám szakmai felszólalásomat, és engedjék meg, hogy az utolsó 30 másodpercben köszönetet mondjak azoknak, akik az elmúlt négy évben segítették munkámat. Köszönetet mondok felettesemnek, Szijjártó Péternek (Derültség, taps az MSZP padsoraiban. - Közbeszólás ugyanott: Nagy tapsot neki!), akivel sok esetben sikerült átvészelni rengeteg olyan kihívást, amit a kormánypártiak okoztak kis életünkben. Köszönetet szeretnék mondani a teremben ülő családtagjaimnak, illetve szeretteimnek, és bízom abban, hogy a következő négy évben vagy önökkel vagy kevésbé önökkel a fogyasztóvédelmi területen, illetve más, politikai típusú területen sikeresen helyt tudunk állni.

Isten óvja Magyarországot! Köszönöm a lehetőséget. (Taps a Fidesz és a KDNP padsoraiban.)




Felszólalások:  Előző  227  Következő    Ülésnap adatai