Készült: 2024.03.28.21:06:38 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

251. ülésnap (2002.02.05.), 12. felszólalás
Felszólaló Dr. Vonza András
Beosztás földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka napirend előttihez hozzászólás
Videó/Felszólalás ideje 4:09


Felszólalások:  Előző  12  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. VONZA ANDRÁS földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Frakcióvezető Úr! Tisztelt Ház! Valóban lábra kapott az az álhír, miszerint a termőföldtörvény módosítása lehetővé teszi külföldieknek a földtulajdonszerzést. Lássuk ehhez képest a tényeket! (Dr. Takács Imre: Nézzük!)

Mint az valamennyiünk előtt ismeretes, a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény a külföldiek termőföldtulajdon-szerzését tiltó, földhasználatukat pedig korlátozó rendelkezéseket tartalmaz. Ezek szerint külföldi magánszemély és jogi személy termőföld tulajdonjogát nem szerezheti meg. A termőföldről szóló törvénynek az elővásárlási jogot szabályozó rendelkezései fentiekkel összhangban természetesen az elővásárlási jog kedvezményét nem biztosítják sem külföldi magán- sem jogi személyek számára.

A decemberi törvénymódosítás változást hozott a belföldi jogi személy és jogi személyiség nélküli más szervezet vonatkozásában is, vagyis jogi személy és jogi személyiség vonatkozásában termőföld tulajdonjogát kizárólag a magyar állam, az önkormányzat és a közalapítvány szerezheti meg.

A termőföldtörvény módosítása tehát nem tette lehetővé külföldiek számára a termőföld tulajdonának megszerzését, sőt éppen szigorította a törvény szabályait. A január 1-jéig hatályban volt rendelkezések ugyanis nem zártak ki bizonyos olyan lehetőségeket, amelyek földtulajdonszerzést ugyan nem, de szinte korlátlan rendelkezési lehetőséget biztosítottak akár külföldieknek is. Ilyen lehetőség volt az, hogy haszonélvezeti jogot, valamint a használat jogát külföldi javára érvényesen lehetett alapítani szerződéssel. A termőföldtörvény módosítása ezt a lehetőséget most megszüntette, tehát nemhogy lazított volna a szabályokon, de szigorúbbá tette azokat.

Haszonélvezeti jog esetében ugyanazok a szabályok érvényesek, mint a vásárlás esetében. Idézem a törvény ide vonatkozó szigorítását, a törvény 11. §-át: "A haszonélvezeti jog és a használat jogának szerződéssel való alapítására a II. fejezetet tulajdonszerzést korlátozó rendelkezéseinek megfelelően kell alkalmazni. Ennek során a szerződő fél tulajdonában lévő és haszonélvezetébe, használatába kerülő földrészleteket össze kell számítani." Ez a szigorítás annál is figyelemre méltóbb, mivel a termőföldön fennálló haszonélvezeti jogra, a használat jogára és a szolgalmi jogra, továbbá a földhasználati jog keletkezésére a mostani szigorítást megelőzően a polgári törvénykönyv általános szabályai vonatkoztak. Azt is tudjuk, hogy a zsebszerződések esetében sokszor haszonélvezeti jogot alapítottak, és ez képezte a zsebszerződés alapját, így most a törvénymódosítással ez is megszűnik.

 

(9.30)

 

Ugyanakkor a frakcióvezető úr által elmondottak, hogy nyugdíjas nem lehet családi gazdálkodó, természetesen nincs így, nyugdíjas is lehet családi gazdálkodó. Nem kell 70 éves korában szakiskolába iratkoznia, ha nincs meg a végzettsége, hanem azt kell igazolnia, hogy három éve mezőgazdasági termeléssel foglalkozik.

Tehát ezért aki ma azt állítja, hogy a kormány olyan törvényjavaslatot terjesztett elő, és a tisztelt Ház olyan törvényt fogadott el, amely lehetővé teszi a külföldiek földtulajdonszerzését, vagy akár csak számukra kedvezőbb helyzetet teremt a földhasználatot illetően, az az álhírterjesztés klasszikus példáját valósítja meg. Szerencsére a magyar agrártársadalomban ez a félrevezető propaganda egyre hatástalanabb, az agrárium szereplői körében a tényeknek van elsőbbsége, a tények számítanak.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz és az MDF soraiban.)

 




Felszólalások:  Előző  12  Következő    Ülésnap adatai