Felszólalás adatai

Megkérdezem államtitkár urat, hogy kíván-e válaszolni az elhangzottakra. (Jelzésre:) Nem kíván. A benyújtott módosító javaslatokról jövő héten csütörtökön döntünk.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az állami vagyonnal összefüggő egyes rendelkezésekről szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A György István, Wintermantel Zsolt, Herman István Ervin, Balázs József képviselők által benyújtott önálló indítványt T/7927. számon megismerhették.

Az előterjesztői expozé következik elsőként. Nyomjon gombot a technika miatt az előterjesztői expozé szándékával valamelyik képviselő úr. (Jelzésre:) Balázs József? Mondom a technikusoknak, hogy Balázs József képviselő úr tehát az expozé ismertetője, húszperces időkeretben.

BALÁZS JÓZSEF (Fidesz), a napirendi pont előadója: Elnök Úr! Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő törvényjavaslatban az állami vagyonról szóló törvény módosítása történik meg. Ez alapján rendelkezik a törvényjavaslat az egyes állami tulajdonban lévő ingatlanok tulajdonjogának ingyenes átruházásáról, egyben más paragrafusaiban, további részeiben a gyakorlati tapasztalatok alapján történő pontosításokat, meglévő törvények korrekcióját tartalmazza.

(18.00)

Az első részében, a törvénynek az 1. §-ában az állami vagyon tulajdonjogát ingyenesen átadandó ingatlanokról rendelkezik olyan egyházaknak és társadalmi szempontból kiemelt szervezeteknek, amelyek fontos tevékenységet látnak el. Hadd mondjak az egyházakra egy példát: olyan egyházi ingatlanokról van szó, amelyeket az 1950-es években a tudtuk nélkül, az egyházak tudta nélkül államosítottak, és a rendszerváltozás utáni időszakban, amikor az egyházak kártalanítása, kárpótlása megtörtént, nem tudták ezt az igényt érvényesíteni, így ezeknek a rendezése történik meg az 1. § rendelkezése alapján, amely, úgy gondolom, egy jogos igényt elégít ki.

A törvényjavaslat 2. §-ában a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló törvény módosításával az új cégbírósági és adóhatósági szabályok alóli felmentés lehetőségét teremti meg a törvényjavaslat azzal, hogy az államháztartás alrendszerébe tartozó szerv számára újabb törvényi mentesítési okokat sorol fel, ezzel lehetőséget teremtve, hogy nehéz helyzetben levő vállalkozásokat finanszírozási technikákkal tudjunk segíteni, megelőzve ezzel egy esetleges csődhelyzetet és köztartozások felhalmozódását.

A 3. §-ban a Magyar Fejlesztési Bankról szóló törvény alapján az állam a központi költségvetés terhére készfizető kezesként felel az MFB Zrt. által a forrásszerzés céljára külföldről és belföldről felvett hitelekből, valamint a kötvénykibocsátásokból eredő fizetési kötelezettségek teljesítéséért. A törvényjavaslat rögzíti, hogy az MFB Zrt. forrásbevonási ügyletei esetén a hitelező állam által kezességvállalási díj felszámolása nélkül a vállalt készfizető kezességen túl további fedezet előírására nem köteles, ezáltal az MFB kedvezőbb feltételekkel tud forrásokhoz jutni, amely alapvetően fontos nemzetgazdasági érdeket segít elő.

A 4-5. §-ban a nemzeti mobil fizetési rendszerről szóló törvény módosítása részben pontosítás, részben pedig technikai dereguláció. A nemzeti mobil fizetési szervezetről szóló szabályozás módosításának célja, hogy a jelenlegi rendelkezés garanciáinak megőrzésével rugalmasabb megoldást nyújtson. A módosítás értelmében nemcsak közvetlenül az állam százszázalékos tulajdonában levő szervezet jelölhető ki nemzeti mobil fizetési szervezetként, hanem az ilyen szervezet százszázalékos tulajdonában álló leányvállalat is. Ezáltal lehetővé válik, hogy a nemzeti mobil fizetési szervezet kijelölése költséghatékonyabb módon történjen meg.

A törvénymódosítás felhatalmazást ad a kormány részére az Információs Hivatal vonatkozásában rendelet alkotására, hiszen az Információs Hivatal irányító felügyeleti szerve minisztériumi hatáskörből a Miniszterelnökséghez kerül, és ezáltal a Miniszterelnökség miniszteri rendelet helyett kormányrendeletben tudja az Információs Hivatalra vonatkozó szabályozásokat átruházni, átadni.

Az utolsó paragrafusokban az Eximbank és a Mehib Rt. esetében a gazdasági társaságokról szóló törvény szerinti egyszemélyi ügyvezetési típus helyett szakmai és gyakorlati okokra tekintettel indokolt és szükségessé vált az a visszatérés, hogy ne egyszemélyi vezetés, hanem testületi ügyvezetés alakuljon ki, amelyet a gazdasági társaságokról szóló törvény fő szabályához igazítunk. Úgy gondolom, hogy ezek a változások gyakorlati tapasztalatok alapján indokoltak és szükségesek.

Tisztelt Országgyűlés! Kérem a törvényjavaslat megtárgyalását és elfogadását.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönjük szépen, képviselő úr. Megkérdezem, hogy a kormány nevében... - Fónagy János államtitkár úr szólni kíván, igen, tízperces időkeretben.

DR. FÓNAGY JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A kormány a több törvényt is módosító törvényjavaslatot támogatja. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönjük szépen. Most a számvevőszéki és költségvetési bizottság álláspontjának ismertetésére kerül sor ötperces időkeretben. Ékes József képviselő úr, bizottsági előadóként.

ÉKES JÓZSEF, a számvevőszéki és költségvetési bizottság előadója: Köszönöm, elnök úr. A számvevőszéki és költségvetési bizottság a mai napon tárgyalta meg az előterjesztést, 18 igen és 3 nem szavazattal fogadta el, és általános vitára a parlamentnek javasolta elfogadásra.

Itt tulajdonképpen az egyes állami ingatlanok tulajdonjogának ingyenes átruházása volt elsődlegesen téma, és ebben volt véleménykülönbség a többség és a kisebbség között. A többség és a kisebbség is az egyházi ingatlanok kérdéskörében teljesen egyetértett a vagyon visszaszármaztatásával. Egy eset volt, amelyet Boldvai képviselőtársam és Nyikos László elnök úr is tulajdonképpen kifogásolt, ez az állami vagyonból a Lungo Drom részére biztosított tulajdonrész kérdésköre.

Mindannyian egyetértettünk azzal, hogy az ötvenes években államosított, majd utána az egyházak részére nem nyilvánosságra hozott... - ez azt jelenti, hogy az egyházak nem is tudtak sok esetben arról, hogy ezzel a vagyonnal rendelkeztek, tehát nem is tudták visszaigénylésüket benyújtani, beterjeszteni. Időközben mások más jogforrásokon keresztül használták, hasznosították magát az ingatlant, és a mostani vagyontörvény alapján tulajdonképpen ezeknek az ingatlanoknak a teljes körű visszaszármaztatása az egyházak részére történik meg.

Bízom benne, hogy a vitában majd a Lungo Dromnak juttatott ingatlan kérdését is tisztába lehet majd tenni. Az összes többi témakörrel kapcsolatosan a bizottságban nem merült fel kétség. Tehát ez azt jelenti, hogy a többi törvényi módosítással kapcsolatosan a számvevőszéki és költségvetési bizottság támogatólag foglalt állást, tehát ezekkel kapcsolatban senkinek semmilyen kifogása nem volt. Ez azt jelenti, hogy a többi benyújtott törvényjavaslat, paragrafus alapján tulajdonképpen maga a költségvetési bizottság elfogadásra javasolja a többi törvénytervezetet.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Most az itt bejelentkező képviselőknek adom meg a lehetőséget, elsőként Józsa István képviselő úrnak, MSZP.

DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Igen dicséretes, hogy egyéni képviselői indítványként ilyen horderejű előterjesztés kerül különösen a vagyongazdálkodás, az állami vagyonnal összefüggő egyes rendelkezésekről a tisztelt Ház elé. Végül is semmi probléma nincs azzal, hogy a korábbi gyakorlatot folytatják, csak egyszerűen hibákhoz vezet. Nagyon sajnálom, hogy államtitkár úr ilyen gyorsan elintézte, hogy a kormány támogatja, mert ha olvasta volna, akkor legalábbis bizonyos jogi pontosításai biztos adódtak volna. Elmondom szépen sorjában.

Az 1. §, ahogy Balázs József előterjesztő is mondta, a jelenleg állami tulajdonban lévő ingatlanoknak egyházi kezelésbe történő visszaadásáról szól. Ha ez lenne így leírva, akkor nem is lenne semmi probléma, mert ezt aztán utána alsóbb rendű jogszabályokban el lehet rendezni. Ugyanakkor önök hoztak egy vagyontörvényt, miszerint vagyonátruházás csak törvényi felhatalmazás alapján történhet. Akkor viszont létező jogi személyiséggel bíró jogalanyok részére lehet csak bejegyezni. Ezzel pedig az a probléma, hogy az 1. § (1) pontjában szereplő Zirci Ciszterci Apátságon túlmenően - amely jogi személyiséggel bír az egyházak belső jogi személyiségét leíró, az Országgyűlés által elismert lista alapján - a (2) pontban szereplő, lényegében szintén a Zirci Apátsággal kapcsolatban lévő Familiare Társadalomszervező Központ - aminek ez a neve, hogy Familiare Társadalomszervező Központ -, nem volt fellelhető, hogy jogi személyisége lenne. Tehát azokban a törvényekben, azoknak a törvényeknek a mellékleteiben, ahol le vannak írva az egyházi szervezetek, illetve ezeknek a származtatott jogi személyisége, az nem volt fellelhető, úgyhogy ezt mindenképpen pótolni kellene, hogy hatályossá tudjon válni ez a vagyonátadás, ingatlanátadás.

Hasonlóképpen nem volt fellelhető így, hogy Óbudai Evangélikus Egyházközség, mert ez konkrétan így szerepel, mint az ingyenes vagyonátadás kedvezményezettje, hogy Óbudai Evangélikus Egyházközség, Budapest, III. kerület, Dévai Bíró Mátyás tér 1., hogy ennek a tulajdonába kerüljön hitéleti és közösségi célokra.

(18.10)

Csak ez az itt leírt kedvezményezett nem rendelkezik ebben a leírt formájában jogi személyiséggel, legalábbis a mai napig. Hasonlóképpen az Angyalföldi Egyházközség sem, hanem ennél egy magasabb szint van bejelölve jogi személyiséggel, tehát itt nincs összhangban az előterjesztés, illetve a korábbi szabályozás, amely meghatározta, hogy melyik egyházi szervezeti szint bír jogi személyiséggel.

Hasonlóan az (5) pontban szerepel mint kedvezményezett a Budapest-Szentlőrinci Mária Szeplőtelen Szíve Főplébánia, 1187 Budapest, Batthyány utca 87/b. Ilyen mélységig nem rendelkeznek ezek a szervezetek jogi személyiséggel, tehát nem lehetnek egy ilyen törvény által biztosított tulajdonátadás vagy tulajdonbejegyzés kedvezményezettjei a vagyontörvény szerint, mert az csak jogi személyiséggel bíró szervezet lehet.

Nem is folytatnám. Gyakorlatilag az összes többi - itt szerepel még olyan, hogy Keresztelő Szent János Plébánia, tehát ezek a szintek - nem rendelkezik önálló jogi személyiséggel, tehát mi azt javasoljuk, hogy kerüljön pontosításra. Itt üt vissza az, hogy miközben egy vagyontörvényt meghozott az Országgyűlés kormányzati előterjesztésre, ez egy jó szándékú képviselői indítvány, amely nincs azzal jogilag összhangban.

A 2. § a cégbírósággal, illetve bizonyos enyhítésekkel, felmentésekkel kapcsolatban: a célja érthető, amit a képviselő úr elmondott. A célja érthető, viszont ezek a mentességek, amelyek valamiért korábban nem mentességek voltak, hanem volt bizonyos kötelezettség mellette, hogy például a kényszertörlési eljárás mikor indítható meg, nem biztos, hogy csak azért, ami feltételek itt fel lettek sorolva, biztosítékot jelent arra, hogy ebből - természetesen nem feltételezve a rossz szándékot, de esetleg - károkozás ne fordulna elő.

A Fejlesztési Bank esetében, ha ez a szintén egyszerűsítés azt tudja eredményezni, hogy növekszik a Fejlesztési Bank eredeti bejegyzés szerinti tevékenysége, tehát a beruházások élénkítése és a gazdaságfejlesztés, akkor ez a pont még talán támogatható is, úgyhogy ez helyes, hogy bekerült, a különös csak az, hogy egy képviselői indítványban.

A nemzeti mobil fizetési rendszer már egy zavarosabb történet. Itt az a régi mondás jut eszembe, hogy amit szabad Jupiternek, azt nem szabad az ökörnek. Egy kicsit részrehajlónak tűnik, hogy kinek mit szabad.

A 6. § egy csúszást törvényesít, hogy amit nem lehet megcsinálni júliusban, az kerüljön be a törvénybe. Ez abszolút a salátatörvény jellegét mutatja ennek az előterjesztésnek, mert míg a címe az, hogy az állami vagyonnal összefüggő egyes rendelkezések, addig a 6. § a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény egyes rendelkezéseinek határidejét módosítja, tehát nem illik ide, csak valahogy bekerült. Én furcsának tartom, hogy pont Balázs képviselő úr futott össze ezzel a problémával, hogy a jogalkotási törvény ezen passzusa nem tud hatályosulni, de figyelmesen követi ezeket a határidőket ezek szerint.

A 7. § a közúti közlekedés egyes pontjainak módosítása. Ez, úgy gondolom, értelemszerű. Itt maximum azt az észrevételt lehetne tenni, mint az előbb, hogy különös, hogy a közúti közlekedés 1988. évi I. törvényének módosítása pont egy egyéni képviselőnek jut hirtelen az eszébe. Jobb lenne ezt a törvényalkotás keretei között tartani.

A 8. §, a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló törvény módosítása viszont, azt lehet mondani, hogy nem a hatékonyság irányába megy, mert amit eddig kevesebb költséggel, kevesebb alkalmazottal megoldottak, itt most kifejezetten státusteremtő - ránézésre ebből, hogy igazgatóság, igazgatósági elnök, további tagok, ezek mind fizetett állások lesznek. Egy ilyen pici, kis testületnek vagy banknak - ez nem testület, ez egy részvénytársaság - nem biztos, hogy ez hiányzott a működéséből, inkább az elhatározás, hogy legyen kihelyezés, legyen exporttámogatás. Az pedig, hogy utána feloldják, hogy személyi összefonódások legyenek, kifejezetten elkerülendő véleményünk szerint. Mint ahogy az is furcsa, hogy a vezérigazgató felett a munkáltatói jogokat a miniszter gyakorolja, azzal együtt, hogy nincs leírva, hogy melyik miniszter, ezt most nézem. Ez viszont hiányosság, mert miniszterből lehet sokféle.

Összességében én nagyon különösnek tartom, hogy a nyári rendkívüli ülésszak pénteki ülésnapjára extra sürgősséggel ennyire gyenge, hibákkal terhelt anyag kerül be, úgyhogy javasolnám mind a kormány képviselőinek, adminisztrációjának, mind az előterjesztőknek, hogy vegyék alapos ellenőrzés alá, hátha akkor az eredeti célját teljesíteni tudja.

Köszönöm szépen a figyelmet.

ELNÖK: A következő hozzászóló Nyikos László képviselő úr, Jobbik.

DR. NYIKOS LÁSZLÓ (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Azzal kezdem, amivel Józsa képviselőtársam befejezte, hogy rendkívüli ülésszakban és sürgősséggel tárgyalni ezt a törvényjavaslatot nem látom megindokoltnak. Balázs képviselőtársam sem adott erre érveket, hogy miért kell ezt rendkívüli sürgősséggel, és éppen a mostani időszakban tárgyalni. De természetesen van más gond is ezzel.

Némileg déj vu érzésem van, mint 1990-ben, amikor a rendszerváltásnak nevezett folyamatok lezajlottak, és ennek keretében sor került a privatizációra, a kárpótlásra, a helyi önkormányzatoknak vagyonjuttatásra és más egyebekre, köztük székházak juttatására, nos, akkor is az volt a helyzet, hogy nem tudta az állam, hogy mekkora a vagyona. Most sem tudja, az országleltár most sincs készen még, jóllehet a kormánynak van egy határozata, ami a múlt év végére kérte volna ezt a bizonyos országleltárt, vagyonkatasztert. Nem tudjuk, mekkora az a halmaz, amiből most kiemelünk fontos intézményeket.

Azt értem, és azt korrekt módon megindokolta Balázs képviselőtársam, hogy itt bizonyos ötvenes években elkonfiskált egyházi vagyonokat juttat vissza most az állam jó hatvan évvel később, és bizonyos tulajdoni rendezetlenségeket próbálnak rendbe tenni tulajdoni lapokon, földhivatali nyilvántartásokban. Azt gondolom, ez rendben is van, támogatható.

Én kerestem azt a halmazt, ami nagyjából reprezentálja ezt az akciót. Itt egyházi ingatlanokról van szó, de találtam egy kakukktojást benne, ez a Lungo Drom mint kakukktojás. Erre nagyon eufemisztikusan utalt Balázs képviselőtársam: az egyházaknak és kiemelt szervezeteknek. Nos, ez a "kiemelt szervezetek" egyes szám, egy kiemelt szervezetről van szó, különösebb indokolás nélkül, tehát nem tudni, hogy milyen rendező elv szerint került ebbe a halmazba a Lungo Drom.

(18.20)

Ugyanis nemzetiségből 13 van tudomásom szerint az országban, és a cigány nemzetiségen kívül sem a lengyel, sem a német, sem a szlovák - és sorolhatnám a 13-at - nem kerül szóba, sem abban az értelemben, hogy kapjanak székházat, vagy ha nem kell nekik székház, mert rendben vannak, akkor meg egy mondatnyi információ, hogy a többi nemzetiségnél nincsenek ilyen problémák. De abból a szempontból sem világos a helyzet, hogy magából a cigány érdekvédelmi szervezetekből is több van, most miért csak a Lungo Drom kap székházat? Azért, mert ő a legnagyobb? Tehát ilyen indokolásokat nem hallottam sem írásban, sem szóban. Írásban meg kicsit megmosolyognivaló az indoklásnak az a mondata viszont, miszerint a Lungo Dromnak juttatandó ingatlan mindenképpen indokolt. Azzal indokolni, hogy mindenképpen indokolt, szóval, nincs megindokolva, magyarul. Mindenképpen indokolt, de hogy mi az, hogy mindenképpen, ezt nem lehet tudni. Tehát nem látom, nem látjuk megindokoltnak, hogy ezt a pozitív diszkriminációt mi támasztja alá. A többi nemzetiség mind rendben van, a többi cigány önkormányzat ugyancsak rendben, kivéve a Lungo Dromot, amelyik most fog kapni, úgy tűnik, egy budapesti ingatlant székhelyül, és nyilván értékesebb a szolnokinál, ahol jelenleg bejegyzett ez a szervezet.

Miután itt sok a tisztázatlanság, és vannak arra történelmi példák Magyarországon, hogy ilyen tulajdonjuttatás után az új tulajdonos aztán rendelkezik a tulajdonával, hiszen megteheti a polgári törvénykönyv szerint, hogy ami a tulajdonában van, azt továbbadhatja, ezért szükségesnek látszik, hogy ezt ne tulajdonként kapja meg a Lungo Drom, hanem használatba kapja; és a további egyházi szervezeteknél is valamiféle olyan garanciát kellene kikötni, ami meghatározott ideig, mondjuk, 50 évig az elidegenítést nem teszi lehetővé, vagy ha mégis, akkor az állam lehessen csak az az új tulajdonos, aki úgymond visszavásárolja vagy visszakapja ezeket az ingatlanokat; ezek mind ingyenes és térítésmentes juttatások.

Tehát összességében ezek a problémáink vannak, és ez ebben a formában semmiképpen nem támogatható. Ma benyújtottunk két módosító indítványt ezzel a szándékkal, hogy kapja ezt az ingatlant a Lungo Drom használatra. Nem tudjuk megítélni egy nap alatt, vagy én több nap alatt sem, nem vagyok ebben szakértő, hogy vajon az az új ingatlan megfelel-e arra a célra, az érdekképviselet gyakorlásához alkalmas célra megfelel-e. Ez legyen a használatában, legyen a használatában, és azt a kockázatot úgymond ne vállalja magára az állam, hogy azt esetleg az új tulajdonos továbbértékesíti vagy más tulajdonába kerül. Nem kívánok erre példákat mondani, tudnék erre sok példát mondani, sok érdekes példát.

Ezért aztán ebben a formában ez az előterjesztés részünkről nem támogatható. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Nem látok több bejelentkezőt. Megkérdezem, hogy kíván-e az előterjesztő válaszolni a vitában elhangzottakra. Nem kötelező, de szabad, lehet, időnk van, jól állunk. (Nincs jelentkező.) Abban az esetben, hogyha nem, akkor az általános vitát lezárom.

Az előterjesztéshez módosító javaslat érkezett, így a részletes vitára bocsátásra és a részletes vitára következő ülésünkön kerül sor.

Tisztelt Országgyűlés! Az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának lezárására a módosító javaslatok házszabályszerű benyújtása érdekében nem került sor. A képviselők benyújtották indítványaikat. Az általános vitát tehát most zárom le, a részletes vitára bocsátásra és a részletes a következő ülésünkön kerül sor.

Tisztelt Országgyűlés! Napirendi pontjaink végéhez érkeztünk, van viszont napirend utáni hozzászólás, a Jobbik frakciójából Korondi Miklós képviselő úr: "Merjünk nagyok lenni!" sorozat "A vasutasnap" címmel.

Öné a szó, képviselő úr.

Felszólalások:   69-321   321-331   331      Ülésnap adatai