Felszólalás adatai

DR. BARÁTH ETELE (MSZP): Tisztelt Elnök Asszony! Miniszter Úr! Államtitkár Urak! Így karácsony és újév előtt, a három és féléves Fidesz-kormányzás végén ünnepélyesen szeretnénk gratulálni Orbán Viktornak ahhoz, hogy szülőfaluja, Felcsút díszpolgárává választotta. (Taps a Fidesz padsoraiban.) Egyben Felcsút önkormányzatának is gratulálunk: gesztusuk múlt századi, a harmincas-negyvenes-ötvenes évek általunk valóban letűntnek gondolt történelmének emlékeit idézi. Egyébiránt a Felcsút SE hetvenéves történetéhez is úgy gratulálunk, hogy a tavaly épített sportcsarnokát is átadhatta.

Miként az ünnepélyes alkalom kapcsán gratulálnunk illő visszamenőlegesen Orbán Viktor összegyűjtött interjúinak impozáns kötetéhez is, amelyet az első kiadás tanúsága szerint a magyar királyság 1100. (sic!) esztendejében jelentettek meg a Magyar Rádió, jelesül a pártatlan, s azóta - hogy, hogy nem - elnökké lett Kondor Katalin és a véletlenül alelnökké lett Hollós János önzetlen közreműködésével. (Közbeszólás: Hahaha!) Hozzájuk külön is gratulálunk a csonka kuratóriumon keresztül a pártatlan és szabad sajtóra igen kényes ízlésű kormánykoalíciónak.

De köszönet illeti a kormány jeles személyiségeit anyanyelvünk választékos használatáért; a miniszterelnököt azért, hogy gazdagította honi szólásainkat, közmondásainkat dakota közmondásokkal, s nem tétlenkedve újakat is alkotott: "három gyerek, három szoba, négy kerék"; miként ne feledjük, ha egyelőre kőbe nem is véssük Kövér László elmés kiszólásait a hazaárulózástól a nemzeti szalonnáig. Megkövetjük a kormánypártok azon kiválóságait, akiket most hely és idő hiányában hasonló nyelvi leleményeikért nem sorolunk fel.

És nem feledhetjük e kormányzati ciklus letűnő távolában Simicska Lajos bölcs kioktatását a törvényesség és a hülyeség összefüggéseiről; miként hálával tartozunk azért is, hogy olyan emblematikus személyiségeket ismerhettünk meg általa, mint Schlecht Csaba, vagy rajta keresztül Joszip Tot és Kaya Ibrahim: ők életükben legendává válva gazdagították az ezeréves magyar legendáriumot. És köszönjük a kormánykoalíciónak Torgyán Józsefet, Gógl Árpádot, aki a mai napig nem költözött ki egyébként szolgálati lakásából. S köszönjük Dávid Ibolyát, aki virtuóz jogérzékkel megkülönböztette a bűnös '56-os jogutódokat a bűntelen '56-os jogutódoktól, mivel botrányt igazoló és magyarázkodó válaszbeszédeiben csak az MSZP soraiban talált megkérdőjelezhető múltú, s így jelenű MSZMP-tagokat, saját kormányában, frakciójukról nem is beszélve, viszont nem.

Gratulálunk a kormánykoalíciónak ahhoz is, hogy a közszolgálati médiumokból szolgalelkű médiumokat csinált. Itt ildomos kiemelnünk a Duna TV vezetőinek nevét, az ősfideszes Bayer Zsoltét, az MTV munkatársaiét, Járai Juditét, s nem utolsósorban Lovas Istvánét, e bátor, keresztényi erkölcsű férfiúét.

De nem hagyhatjuk említetlenül Szabó László Zsoltot sem, a kiváló futballistatársat, az MTV egykori elnökét, aki rövid regnálása jutalma gyanánt most Ausztráliában öregbíti közgazda létére a magyar kultúra hírnevét rangos diplomáciai beosztásban. Milliárdok emlékeznek rá - integetnek utána.

A család- és ismerősszerető politika kapcsán új színfolt az utóbbi évek kitüntetésadományozó gyakorlatában, hogy az egészségügyi miniszter pirulás nélkül ölelte magához testvérét.

De nem hagyhatjuk szó nélkül az Országimázs Központot sem, s köszönet a Millenniumi Országjáró történeti értékű kivitelezéséért és ingyenes szétküldéséért, a pompázatosnál pompázatosabb tűzijátékokért, azért, hogy ha torzítva is, de József Attilát népszerűsítette egy verssorának elorozásával a nyugdíjbiztosító közérdekűnek nevezett reklámja, miszerint "Rendezzük végre közös dolgainkat!".

A kéretlen József Attila-idézők közül nem hagyhatjuk ki Orbán Viktort sem. Kormányfői beköszöntőjében szabadságot és rendet ígért, holott a költő ezt írta: "Ahol a szabadság a rend" - ami azért mintha mást jelentene. (Közbeszólás az MSZP padsoraiból: Így van! - Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.)

Végezetül nem múló hálával tartozunk a kormánykoalíciónak azért, hogy hazafias buzgalomból indíttatva, elszántan harcolva a korrupció ellen, keresztülvitte a közbeszerzés nélküli beruházások szent ügyét. Szent, amennyiben minden szentnek maga felé hajlik a keze. Ebből következően sok száz milliárd forint került átláthatatlan zsebekbe, miután kéz kezet mosott. Ha nem is lett még ezáltal földi paradicsom az egész ország, de az bizonyos, hogy találhatók már benne földi paradicsomok, defendlandek, és hogy idézzem az államtitkár urat, happy end landek.

Teljes elégedettségünkhöz és örömünkhöz egyetlen apró tájékoztatást várunk csupán vagy Orbán Viktortól, vagy halaszthatatlan közérdekű tennivalója miatt távollétében a kiváló Kosztolányi Dénestől: lett-e valami abból az ominózus megfigyelési ügyből, amit ország és világ elé tárt a kormányfő '98. augusztus 25-én, országlásának hajnalán?

(9.10)

Mert ha nem lett, akkor valaki hazudott, és ez a szereplő nagyon beárnyékolná ezt a végtelenül és rendkívül sikeres kormányzati ciklust, a már elkezdődött jövőről nem is szólva. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.)

Egyébként valóban köszönjük, elég volt. (Derültség, taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.)