Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

BŐSZ ANETT, a Költségvetési bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! A költségvetési vita lefolytatását követően sem változott érdemben a véleményem, illetve a Magyar Liberális Párt álláspontja abban, hogy a közel 5 százalékos gazdasági növekedésből éppen azokra az ágazatokra nem jut elegendő forrás, amelyek a leginkább szomjazzák azt, ez pedig az oktatás, az egészségügy, illetve a szociális ágazatok, és a mellett az álláspontunk mellett is kitartunk az ellenzék többi pártjával együtt, hogy a népesedéspolitikát nem jól fogta meg ez a kormány.Az oktatási rendszer költségvetése ugyan 48 milliárd forinttal meghaladja az idei költségvetési tervezetét, ez azonban azt jelenti, hogy 0,3 százalékpontos csökkentés következik be  a költségvetés egészéhez mérten  a 2020-as költségvetésben a ’19-essel összehasonlítva, ez pedig nem mást jelent, mint hogy az önök kormányának, ahogyan halad előre az idő, úgy lesz egyre kevésbé fontos az oktatási rendszer, amely egyébként is évek óta szenved finanszírozási és strukturális problémáktól.

Az egészségügyi dolgozók és a közalkalmazottak bérrendezése ugyan folyamatban van, de ehhez hozzá kell tenni, hogy jelen pillanatban vannak olyan ápolók, akik a garantált bérminimumot sem keresik meg. Ez azt jelenti, hogy minimális korrekcióval ugyan illette őket a jelenlegi kormányzat, azonban nem véletlen az a nagyarányú elvándorlás, amit az egészségügyi dolgozóknál látunk. Az is jól látható, hogy homokóra alakúvá vált ezeknek az egészségügyi dolgozóknak a korfája. A szakma derékhada, tehát a 30-as, 40-es korosztály otthagyja azt a hivatást, amit egyébként nem véletlenül választott, hiszen hisznek ezek az emberek abban, hogy embertársaik egészségéért akár többet is kell áldozniuk, mint amennyit ők eredetileg terveztek, és az is látható az egészségügyi dolgozók magatartásából, hogy e mellett a hitük mellett kiállnak, annak ellenére, hogy a megbecsültségük igen alacsony.

Kérem a kormánypárti képviselőtársakat, hogy ezzel a jövőben foglalkozzanak, mert egyszerűen nem érthető, hogy amikor a családot tervező egészségügyi dolgozók, beszélek itt elsősorban az ápolókról, akik komplett kórházi osztályonként hagyják ott időnként a munkahelyeiket, és mennek át adott esetben egy élelmiszerüzlet pénztárába dolgozni, vagy akár árufeltöltőnek, mert már ott is jobban keresnek, akkor én azt gondolom, hogy ez több mint a vészcsengő rázása a szakma részéről. Éppen azok az ágazatok maradnak ki a jelenlegi gazdasági növekedésből, amelyekre önök büszkék, és azt gondolom, hogy méltán büszke egyébként erre Magyarország, amelyek hosszú ideje szomjazzák azt. Önöknek pont a kiművelt emberfők, illetve a társadalom egészségi állapota nem fontos.

Azt mondják, hogy vállaljanak az emberek több gyermeket, ugyanakkor nem figyelnek arra, hogy hogyan őrzik meg akár a felnőttek, akár a gyermekek egészségét. Láttuk azt, hogy gyakorlatilag több kórházban is összeomlott a sürgősségi ellátás, különösen azok körében, ahol halmozott volt a sérülés, és életveszélyes állapotban szállítanak ezért a mentők embereket egyik kórháztól a másikig. Nagyon sok ember halála azért következik be, mert jelen pillanatban ebben az országban többen szenvednek kórházi fertőzésektől, mint ahányan közúti balesetben elhaláloznak. Szerintem ez egy rémítő adat.

A kormány szerint ugyan kedvezményezettek a nyugdíjasok, ugyanakkor a költségvetési vitában elmondtam, az, hogy a minimumnyugdíj 28 500 forint, ez gyakorlatilag tömegek nyomorát eredményezi a nyugdíjasok között, és beszéltünk arról is, hogy egy jól látható társadalmi csoport a nyugdíjasok közül az afrikai szegénységi szinten tengeti az életét. Ez azt jelenti, hogy ezeknek az embereknek, ezeknek az idős embereknek, akik közül egyébként 40 éves szolgálati időt tudnak sokan maguk mögött, napi négydolláros jövedelemből kell gazdálkodniuk.

További probléma, és akkor itt áttérek a szociális ellátórendszerekre, illetve a családvédelmi akciótervre: többször hangsúlyoztam, nagyon rossz, hogy a családvédelmi akciótervből kimaradt a rászorultsági elv hangsúlyozása.

Ez azt jelenti, hogy éppen a rászorulók azok, akik nem tudnak hozzájutni nagyarányú támogatáshoz akár az otthonteremtésben, akár a gyermekvállalásban. A lengyel példa jól mutatja, hogy a piramis levágása egyszerűen azt eredményezte, hogy pont a szegényebb társadalmi csoportok azok, amelyek nagyobb arányban tudnak részesedni a költségvetési forrásokból akkor, amikor kisbabát terveznek. Nehezen érthető, hogy az önök kormánya ezzel miért nem akar foglalkozni.

Beszéltünk az ellátórendszerek elégtelenségéről. Jelen pillanatban 88 ezer ember, aki szeretne dolgozni, nem tud munkát vállalni, mert annyira elégtelen a bölcsődei férőhelyek száma, hogy messze elégtelen egyébként ehhez mérten azoknak a bölcsődei férőhelyeknek az ígérete, amit a miniszterelnök, illetve a Pénzügyminisztérium tett. Én egyébként a költségvetési vitában, a bizottsági vitában államtitkár úrtól megtudtam, hogy a bölcsődei férőhelyek bővítése azért korlátos, mert az építőipar kínálati oldala jelen pillanatban, ismert okokból nem tud vele lépést tartani. Én azt gondolom, hogy akkor itt az ideje, hogy adott esetben a magánszektort bevonjuk a bölcsődei férőhelyek bővítésébe, és a magánszféra megoldja azt, amit az állam jelen pillanatban képtelen volt és az elmúlt évek során is képtelen volt megoldani.

Úgyhogy összefoglalóan annyit szeretnék mondani, hogy az egészségügyben nem pusztán az eszközellátottság, hanem az ott szolgálatot teljesítő dolgozók életminősége is igen silány. Nem várható emberektől, hogy úgy teljesítsenek szolgálatot a betegeinkért, vagy akár, ha az oktatási rendszerre tekintek, a gyermekeinkért, hogy közben ők maguk képtelenek tisztes módon ellátni a saját fizetésükből a saját családjukat.

Én azt gondolom innentől kezdve, hogy nem tudunk a családok költségvetéséről beszélni, és nem tudunk arról beszélni, hogy ez a költségvetés széles társadalmi csoportokról szólna, és ez az, amiben elsősorban kritizáltuk az ellenzéki kollégákkal, illetve magam a Liberális Párt nevében ezt a költségvetést. Éppen ezért újra szeretném elmondani, hogy már csak a fentiek miatt is nem tudom azt elfogadni. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az ellenzéki padsorokban.)