Készült: 2024.04.25.05:33:10 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

191. ülésnap (2016.11.28.), 221. felszólalás
Felszólaló Dr. Rákossy Balázs
Beosztás Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 20:58


Felszólalások:  Előző  221  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. RÁKOSSY BALÁZS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Egyrészt Manninger képviselő úr gazdaságfejlesztéssel kapcsolatos felszólalására szeretnék kitérni, de megragadnám majd az alkalmat arra, hogy egyébként őt megelőzően képviselő hölgyek és urak felszólalásához is néhány megjegyzést fűzzek.

Az egyik ilyen megjegyzés az, hogy meg kell azt erősítenem és ki kell azt jelenteni, hogy a magyar kormány elhatározottsága és fókusza a tekintetben, hogy a 2014 és ’20 között rendelkezésre álló forrásokat milyen célokra használja föl, ez rendkívül egyértelmű. Rendkívül egyértelmű az, hogy a kis- és középvállalkozásokat szeretnénk támogatni, hiszen Magyarországon a vállalkozásoknak a döntő többsége, több mint 99 százaléka ilyen méretű vállalkozásokból áll, a magyar családok tagjainak a nagy része ilyen vállalkozásban dolgozik, hiszen a foglalkoztatottaknak a több mint 75 százalékát adják a kis- és középvállalkozások és egyébként pedig a hozzáadott érték több mint 50 százalékát.

Az elmúlt időszak tapasztalatai teljesen világosan mutatták, hogy ezek a vállalkozások forráshiányosak, illetőleg ezek a vállalkozások bizonyos tevékenység tekintetében hátrányt szenvednek a nagyvállalkozásokkal szemben. Tehát ezért döntöttünk úgy ‑ és teljesen világos ebben a tekintetben az elhatározásunk és a stratégiánk végrehajtása ‑, hogy az eddigi nagyvállalati támogatások helyett a kis- és középvállalkozásokat kívánjuk fejleszteni. Azt szeretnénk, ha az exportképes kis- és középvállalkozások száma jelentősen nőhetne, a mostani 2-3 ezres számról a következő néhány évben pont az európai uniós források felhasználásával ezt akár tízezerre is növelhessük.

A másik fontos terület a foglalkoztatás növelése, hiszen ugyancsak az előző időszaknak volt az a tapasztalata, hogy nem kellően juttatta ezen források felhasználása a magyar munkavállalókat munkahelyhez.

Egy következő rendkívül fontos fejlesztési irány a magyar gazdaság iparosítása, a feldolgozóipar fejlesztése, hiszen az európai, illetve a világgazdasági kitekintés mindenhol megerősíti azt, hogy azok a vállalatok, azok az országok voltak igazán válságtűrők az elmúlt években Európában vagy akár a világban, ahol az iparnak a gazdasághoz hozzáadott értéke bizonyos nagyságrendet elér. Ezért a mi célunk az, hogy az Irinyi-terv irányait figyelembe véve a magyar iparnak a gazdasághoz való hozzájárulását a jelenlegi 22-23 százalékról a következő néhány évben az európai uniós források felhasználásával a 30 százalékos hozzájáruláshoz közelítsük. Egyébként ebben sem mi találjuk fel a spanyolviaszt, hiszen az Európai Unióban a Juncker-bizottságnak is az egyik fontos gazdaságpolitikai célkitűzése az, hogy az európai iparnak a gazdaságban elfoglalt helyét az eddigi 16 százalékról az európai 28-ak szintjén, kisebb dimenzióban, kisebb ambícióval, de 20 százalék fölé emelje.

Egy következő ilyen terület, amely rendkívül fontos, és amely az európai uniós források kialakításakor komolyan latba esett, ez a kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységeknek a támogatása. Ebben ugyancsak az a tapasztalatunk az elmúlt években, hogy főleg a kis- és középvállalati szegmensben ez messze elmarad az európai átlagtól. Tehát ezért fontos az, hogy hangsúlyosan támogassuk a kis- és középvállalkozásoknak az ilyen jellegű tevékenységét. És egyébként ez a gazdaságfejlesztési programokban, az operatív programokban meg is valósul, hiszen a kutatás-fejlesztésre fordított összegek ‑ ahogy ez már el is hangzott a korábbiakban ‑ több mint két és félszeresére növekedtek, és a következő években megközelítőleg 740 milliárd forint áll rendelkezésre ezen a területen.

És egy utolsó szempont, amit ugyancsak szeretnék a stratégiai irányok meghatározásánál fontosnak és kiemelendőnek tartani, ez pedig az úgynevezett visszatérítendő források felhasználása, pénzügyi eszközök felhasználásának a fontossága, hiszen pont ebben a körben többször elhangzott az, hogy 2021-től kezdődően adott esetben csökkenhetnek ezek az európai uniós támogatások.

(17.10)

Erről természetesen vita van, hiszen ahhoz, hogy ezek azért jelentős mértékben csökkenjenek vagy akár eltűnjenek, az én megítélésem szerint azért komoly földindulásnak kell megtörténnie, de az biztos, hogy maga a pénzügyi támogatás struktúrája változni fog, és az európai fejlesztési politika el fog mozdulni a vissza nem térítendő források irányából a visszatérítendő források irányába. Tehát olyan támogatásokra lesznek jogosultak a magyar kedvezményezettek, a magyar vállalkozók, a magyar vállalkozások, amelyeket egy bizonyos idő elteltével vissza kell fizetni, amelyek természetesen rendkívül kedvező kamatozásúak és feltételűek, de a vissza nem térítendő forrásokkal szemben ezeket valamikor vissza kell fizetni, tehát nem ingyenpénzről van szó. Pont azért, hogy a magyar vállalkozások hozzászokhassanak ehhez a támogatási területhez, ugyancsak a mostani fejlesztési időszakban ezeknek a forrásoknak a körét több mint háromszorosára növeltük. Tehát a vissza nem térítendő források, hitelgarancia kombinált termékek, illetve a kockázati tőkebefektetés keretében több mint háromszor ekkora forrás fog rendelkezésre állni.

Manninger képviselő úr felszólalására szeretnék reagálni, mégpedig azokról az operatív programokról néhány szót ejteni, amelyek elsőrangúan és elsőrendűen gazdaságfejlesztési természetűek, és a magyar gazdaság versenyképességét kívánják erősíteni. Ebben a körben szeretném röviden, zárójelesen megjegyezni azt, ami itt már ugyancsak citálásra került, a portfólió számítása, miszerint az a célkitűzésünk, hogy a gazdaságfejlesztés aránya a 60 százalékot nem fogja elérni ‑ ezt vissza kell utasítanom, és meg kell hogy világítsam annak a hátterét, hogy ez miért nem igaz, és miért alaposak a várakozásaink a tekintetben, hogy a 60 százalékot teljesíteni fogjuk a ciklus végén. Mégpedig azért, mert egy rendkívül bonyolult tervezési és számítási módról van szó, tehát miután ezek a pénzek, az európai uniós fejlesztési források az európai uniós szabályok által rendkívül erősen meghatározottak ‑ egyrészt meghatározottak a tervezés időszakában, hogy ezeket a pénzeket pontosan milyen intézményrendszerben, hogyan kell felhasználni, majd utána a felhasználásuk, a végrehajtásuk módja is sok feltételhez, célhoz kötött ‑, tehát sok esetben a magyar kormány keze is jelentősen meg van kötve, és nem tudjuk ezeket a pénzeket akár normatív módon, ahogy itt az LMP frakcióvezetőjétől elhangzott, akár más tekintetben szabadon felhasználhatóvá tenni a gazdaság szereplői számára. Tehát ez így van a tervezés időszaka során is, hogy úgynevezett tematikus célok vannak az Európai Unióban. Pontosan 11 tematikus célt határoz meg az Európai Bizottság, amelyeket figyelembe véve kell meghatároznunk azt, hogy a forrásokat hogy használjuk fel.

Tehát Magyarország elhatározta, hogy a 12 000 milliárd forintot 10 operatív program keretében fogja felhasználni. Majd ezt követően ezen 11 tematikus cél között, amelyek azt a célirányt határozzák meg, hogy ezeket a pénzeket hogy kell felhasználni, vannak olyanok, amelyek gazdaságfejlesztési tartalmúak, és vannak olyanok, amelyek ettől valamennyire távolabb állnak. Egyébként eleve van itt egy módszertani vita arról, hogy mit tekintünk gazdaságfejlesztésnek, mit tekintünk közvetlen gazdaságfejlesztésnek. Ilyen viták vannak a magyar tudományos életben is, de a kormányon belül is, hogy adott esetben egy főtérkövezést most gazdaságfejlesztési célú befektetésnek tartunk‑e vagy nem. Egy ilyen jellegű befektetés is mindenképpen növeli a GDP-t, munkahelyet teremt, tehát valamilyen szinten gazdaságfejlesztésnek lehet tekinteni.

De visszatérve a 11 tematikus célhoz, ezen 11 tematikus cél nagy része gazdaságfejlesztési célú, egy kis része pedig nem, de nyilvánvalóan ezeknek is van gazdaságfejlesztési kapcsolódása. Tehát amikor a magyar kormány tervezte a 10 operatív programot, akkor ezt a 11 tematikus célt besorolta minden egyes operatív programhoz, és az operatív programok tartalmát a tematikus célok alapján határozta meg. És ebből alakul ki az, hogy a várakozásaink szerint a fejlesztési ciklus végére azon gazdaságfejlesztési tartalmú operatív programok, amelyek a megfelelő tematikus célokat foglalják magukba, a ciklus végén 59-60 százalékos gazdaságfejlesztési tartalmat fognak biztosítani az európai uniós pénzek felhasználásában.

És akkor itt kanyarodnék rá Manninger képviselő úr felszólalására, hiszen három olyan operatív programunk van, amely a tematikus célok besorolása alapján elsőrendűen gazdaságfejlesztési tartalmú. Ez a gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program, a GINOP, a TOP, a területfejlesztési operatív program, illetve a versenyképes Közép-Magyarország operatív program, a VEKOP. A GINOP több mint 2700 milliárd forint keretben teszi lehetővé kis- és középvállalkozások gazdaságfejlesztési, vállalkozásfejlesztési tartalmú fejlesztését és támogatását. Ebbe az operatív programba tartozik az újraiparosítás finanszírozása, az innovációs versenyképesség és a foglalkoztatási célkitűzések elérése, a gazdasági növekedés, a gazdasági hatékonyság, korszerűsítés, innovációs potenciál növelése. És ezen operatív program kapcsán, amelyik ugyancsak, még egyszer hangsúlyoznám, 2700 milliárd forintos tervezési kerettel áll rendelkezésre a magyar gazdaság szereplőinek, egyébként még azt is hozzátenném, hogy ez az Európai Unióban a legnagyobb operatív programnak minősül, a legkomplexebb operatív programnak, hiszen nyolc különböző fiókból osztja különböző célokra a pénzt. Ez idáig a GINOP-ból 54 pályázati felhívást jelentettünk meg; több mint 1300 milliárd forint keretösszegben több mint 11 ezer pályázat érkezett, amely keretében a mai napig 1200 milliárd forint megítéléséről hozott döntést a GINOP irányító hatósága, illetve a kormány. Ennek keretében több mint 3436 projekt részesült támogató döntésben. A program keretében mind ez idáig 380 milliárd forintot meghaladó kifizetés történt meg. Tehát azok a csúsztatások vagy ismerethiányról tanúskodó kijelentések, amelyek azt mondják, hogy nem történtek kifizetések, illetve lassú a program előrehaladása, az a GINOP tekintetében sem állja meg a helyét.

A GINOP teljesítményéről még szeretnék néhány tartalmi elemet a tisztelt Ház elé tárni, ez pedig az, hogy mind ez idáig a foglalkoztatás növekedése a program keretében kifizetett pénzekből több mint 790 főt érintett; a vállalkozásoknak a közpénzből nyújtott támogatásához illeszkedő magánberuházásra a mai napig elérte a 150 milliárd forintot; a vállalkozásoknak a közpénzből nyújtott támogatásához illeszkedő, kutatás-fejlesztési, innovációs területhez illeszkedő magánberuházás mindezen túl még további 85 milliárd forintot jelentett, illetve a GINOP által megvalósított programokban részt vevők száma mind ez idáig meghaladta a 33 500 főt.

Az „Ifjúsági garancia” forrásokból ‑ amit, ha jól emlékszem, Schmuck Erzsébet kritizált, hogy nem látja sok értelmét ennek a programnak ‑, amelyekből a 25 éven aluli fiatal munkavállalók támogatását finanszírozzuk, mind ez idáig 32 584 fő kapott támogatást, tehát úgy gondolom, hogy a jelentősége nem elhanyagolható.

A másik operatív program, amely ugyancsak egy gazdaságfejlesztési tartalmat jelenít meg, és amely a gazdaságfejlesztési 60 százalékhoz is hozzájárul, ez a terület- és településfejlesztési operatív program, aminek a sajátossága az egyébként, hogy ennek az operatív programnak a tervezésekor és a végrehajtásakor is a kormány eltekint attól, hogy saját maga határozza meg, milyen területi fejlesztéseket kell végrehajtani. Azt szeretnénk, ha a területi szereplők, a megyék, illetve a megyei jogú városok kapcsán, amelyek a kedvezményezettjei ezen terület- és településfejlesztési operatív program forrásainak, helyben mondhassák meg az emberek, illetve a vezetőik azt, hogy pontosan milyen befektetésekre, milyen beruházásokra, milyen fejlesztésekre van szükség.

Az operatív program keretében több mint 1200 milliárd forintot teszünk hozzáférhetővé a megyéknek, illetve a megyei jogú városoknak. A 19 megye megközelítőleg 800 milliárd forintból gazdálkodik, megyékre lebontott keretösszeggel, míg a 23 megyei jogú városból 22 pedig ‑ Érd kivételével ‑ meg­kö­ze­lítőleg 400 milliárd forintból. Mind ez idáig ebben az operatív programban 34 felhívás jelent meg 908 milliárd forintos összegből, ami a 7 éves keretösszegnek a 73,7 százalékát teszi ki.

(17.20)

A várakozásaink azok, hogy ebben az operatív programban a pályáztatás szintje el fogja érni a 80-90 százalékot is ebben az évben. A teljes 1231 milliárd forintos keret pedig a jövő év első negyedévében kerül meghirdetésre. Ezen felhívásokra összesen 5991 támogatási kérelem érkezett be az elmúlt időszakban az irányító hatósághoz, amely 1188 milliárd forintos támogatási igényt jelent. Eddig a TOP-ban 525 projekt esetében tudtunk támogatói döntést a bírálatokat követően kiadni, ez 265,5 milliárd forintot jelent, és ezek közül 292 projekt esetében 169,8 milliárd forint értékben szerződést is kötöttünk a kedvezményezettekkel, és több mint 110 milliárd forint értékben történt kifizetés.

A harmadik operatív program pedig a versenyképes Közép-Magyarország operatív program, amely megközelítőleg 280 milliárd forint összeg kifizetését teszi lehetővé a közép-magyar régió számára. A közép-magyar régió, ahogy már itt elhangzott, szerencsétlen helyzetben van, ami nagy részben köszönhető a szocialista-liberális kormányzásnak is, akik nem voltak hajlandóak a régiót kettéválasztani Budapest és Pest megye közigazgatási határánál, nagy részben a 4-es metró észszerűtlen finanszírozását szem előtt tartva, ahol tudjuk, hogy a 250 milliárd forintos kezdeti finanszírozás a végén 500 milliárd forintra emelkedett, és ennek ellenére vagy pont emiatt a Pest megyei elmaradott térségek nem tudtak megfelelő támogatáshoz jutni.

Most ez a 280 milliárd forint sovány vigaszt jelent a Pest megyei települések részére, ugyanakkor pont emiatt, ezt a helyzetet értékelve a kormány két olyan döntést is hozott a közép-magyar régióval kapcsolatosan, amely lehetővé teszi azt, hogy fejleszthessük az itt lévő településeket és városokat. Az egyik az, hogy már a 2021-es időszakra kitekintve a kormány ez év februárjában meghozta azt a döntést, hogy a következő fejlesztési ciklus tekintetében szétválasztotta Budapestet és Pest megyét a közigazgatási határ mentén, tehát 2021-től kezdődően a Pest megyei települések jogosultak lesznek európai uniós fejlesztésre, jogosultak lesznek arra a fejlesztésre, amelyet a szocialisták, illetve a liberálisok az elmúlt években 2002-től kezdve nem tettek lehetővé. Ezen túl pedig hozott egy olyan költségvetési döntést is a kormány, amelynek keretében a következő években a versenyképes Közép-Magyarország operatív program 280 milliárd forintos keretét kiegészítendő, 80 milliárd forintos forrást fog hozzáférhetővé tenni Pest megye települései számára.

S még egy utolsó dologra hadd térjek ki, mégpedig a versenyképességi rangsorok kérdésére. Ebben a kérdésben Szakács László képviselő úr tett megjegyzést, aki sajnos megint nincs itt (Dr. Józsa István: Mi itt vagyunk helyette!) ‑ a képviselőtársak itt vannak, de Szakács képviselő úr sajnos nincs ‑, ennek ellenére a versenyképességi rangsorokról hadd mondjak néhány szót. Ő kritizálta azt, hogy Magyarország milyen helyen van a versenyképességi rangsorokban. Az, hogy a versenyképességi rangsorbéli besorolásunk milyen tendenciát jelenített meg, nagyban köszönhető a 2002-es szocialista kormányzásnak, hiszen 2002-ben a versenyképességi ranglisták élén álltunk, s nemcsak Közép-Kelet-Európában, hanem Európában is. Ehhez képest most ugyancsak egy emelkedő pályán vagyunk, azoknak az intézkedéseknek a meghozatalát követően, amelyeket az elmúlt hat évben voltunk kénytelenek a szocialista nyolcévnyi rombolás után meghozni.

Egyébként pedig az lett volna a kérdésem a képviselő úrhoz, hogy pontosan melyik versenyképességi ranglistára gondol. Én összesen öt ranglistát gyűjtöttem ki, a Doing Businessnek, a World Economic Forumnak, az IMD-nek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarának, valamint a Szellemi Tulajdonjog Testületnek a ranglistáit, és ezeknek a szempontjai egyrészt szubjektívek, másrészt pedig ezek a szempontok az egyik tekintetben hátrányként vannak értékelve, a másiknál előnyként. Mindenesetre csak annyit szerettem volna a képviselő úrnak mondani, hogy legközelebb pontosítsa a felszólalásában, hogy melyikre gondol, mert így nagyon nehéz a ranglisták között rendet tenni (Zaj az MSZP soraiban.), hiszen bizonyos ranglistákban, például a WIPO ranglistáján Magyarország besorolása előremozdult, van, ahol konstansak vagyunk, de hangsúlyoznom kell, hogy ami az egyiknél előny, az a másiknál hátrány, s a szubjektivitás és az egyéni megközelítés a jellemzője ezeknek a versenyképességi besorolásoknak. Nagyon szépen köszönöm a figyelmet, tisztelt elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:  Előző  221  Következő    Ülésnap adatai