Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. VARGA-DAMM ANDREA (független): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Ez a T/10741. számú javaslat arról szól, hogy a Fidesz-kormány 2022-ig, a választásokig megpróbálja azokat a nyugdíjas honfitársainkat a rájuk való szavazásra késztetni, akikben jelenleg még bizonytalan. Nehezen tudom elképzelni egyébként, hogy a nyugdíjas-társadalom ettől meghatódna, különösen azért, mert a legkisebb arányú vagy a legkisebb mértékű (sic!) nyugdíjastömeg  lehet, hogy önöknek most nagyon furcsán fog hangzani  összesen másfél millió nyugdíjas; másfél millió nyugdíjas nyugdíja kevesebb mint 200 ezer forint. A nyugdíjasok száma most körülbelül 2,3-2,4 millió között mozog, de tény, hogy ez nagyarányú része a nyugdíjasoknak  akiket majd be fogok konkrétan számokkal mutatni , akiknek olyan nagy mértékben sajnos az életszínvonalát nem fogja emelni, különösen annak fényében nem, hogy nem az infláció a lényeg, hanem a fogyasztóiár-index, amelyet éreznek a nyugdíjasok akkor, amikor elmennek vásárolni, és az alapvető élelmiszereket, a háztartáshoz szükséges mindenféle árut, szolgáltatást megveszik.

Én már nemegyszer beszéltem ebben a parlamentben arról, hogy ha megnézzük jövedelemarányosan, hogy kik a legnagyobb adófizetők a saját teljesítőképességükhöz képest, akkor azt kell mondani, hogy a nyugdíjas-társadalom, tekintve, hogy minden egyes vásárlásukra a világ legnagyobb áfáját kell kifizetniük, és aztán nekik semmilyen módjuk nincs arra, hogy az áfát visszaigényeljék.

(Tordai Bence elfoglalja helyét a jegyzői székben.)

Én azt vártam volna el most a kormánytól, ha már arról beszél, hogy a gazdaság teljesítménye engedte meg azt, hogy a nyugdíjasoknak jövő évtől kezdve valóban nem 13. havi, hanem 53. heti nyugdíjat ad, és majd aztán négy év múlva ez már egy egész havi nyugdíjjá alakul az év, gondolom, utolsó napján, hiszen ezt most még nem látjuk pontosan; de az a lényeg, hogy azt mondja a kormány, hogy egy 2009-ben elvett 13. havi nyugdíjat így 2020-ban négyévi bevezetéssel fog visszahozni a társadalomba.

Én ennél jóval szerényebb ember vagyok. Amúgy sem nagyon szeretem, amikor valaki saját magát dicséri  ezt azért itt naponta meghallom , de az, hogy azt állítja valaki, hogy állítólag tízévi sikeres kormányzás után úgy, hogy folyamatosan nőtt a gazdaság teljesítménye, és már nyugdíjprémiumokat is tudott fizetni a kormány, azt mondani, hogy most ezzel a javaslattal adja vissza a 13. havi nyugdíjat úgy, hogy majd négy év múlva lesz egy egész havi nyugdíj először; ne haragudjanak, én azt kérem önöktől, felesleges ezt a retorikát követni. Sokkal egyszerűbb csak annyit mondani  mert ez is pozitív dolog, ez is egy előremutató dolog , hogy most a gazdaság teljesítménye, járvány ide, járvány oda, lehetővé fogja tenni, hogy jövő év januárjától először egyheti, aztán évente mindig egy héttel több nyugdíjat fogunk adni, és ezt tárjuk a magyar társadalom elé.

Nem kell ennél többet mondani. Miért is kellene egy kormánynak ennél többet mondani? Hát, ez is egy pozitív dolog! Azt gondolják, hogy ha nem ennyit mond, hogy mi szeretnénk egyheti nyugdíjjal többet adni jövőre, az nem elegendő egy társadalomnak, hogy örömmel fogadja? Miért kell mindig emelni, emelni, emelni az öntömjénezés és önimádás mértékét? Nincs rá szükség! Egyébként is, az mindig gyanús.

Tehát én azt mondom, örülünk annak, hogy a kormány úgy döntött, hogy a nyugdíjasok számára pluszjuttatást fog január 1-jétől adni egy héttel több nyugdíjjal, köszönjük, örülünk neki, de nem kell ezt ilyen fennkölt és soha nem látott és soha nem volt köntösbe öltöztetni, különösen úgy, hogy az önök prominens képviselője tényleg, nem tudom, hány választással ezelőtt már úgy akart a szocialistákon túltenni, hogy már a 14. havi nyugdíjat is megígérte. Apró probléma, hogy önök tíz éve kormányoznak, és még csak most kezdik a 13.-nak egy részét, tehát nem kéne azért ezt ennyire sajátjuknak tekinteni.

De bizonyára tapasztalták képviselőtársaim, én mindig a számokhoz és a tényekhez ragaszkodom, mert az általában nem csapja be az embert, és nem mond vele nagyokat. 2010-ben a GDP arányában 11 százalék volt a nyugdíjak kifizetett mértéke; tehát 2010-ben GDP-arányosan 11 százalék. Tudják, hogy 2020-ban a GDP-aránynak megfelelően mennyi az összes kifizetendő nyugdíj? 8,9 százalék. Tehát a Fidesz-kormány tíz év alatt 11 százalék GDP-arányról 8,9 százalékra csökkentette le a nyugdíjasoknak odaadott összes nyugdíjat. Tehát lehet 13. havi elmaradt, elvett meg elrabolt, meg nem tudom, milyen nyugdíjról beszélni 11 évvel ezelőtt, de egy biztos, hogy a magyar kormány ennyivel kevesebbet költ a gazdaság teljesítményének függvényében nyugdíjra.

Aztán nézzük még meg a következő adatot! 2010-ben az átlagnyugdíj 86 ezer forint volt, és ez akkor az átlagkereset 65 százalékát jelentette, tehát az átlagnyugdíjnak ilyen mértéke volt egy átlagjövedelemhez képest. Tudják, 2020-ra mi ez a szám? 2020-ra az átlagnyugdíj az átlagbér 50 százaléka. Tehát megállapíthatjuk, hogy tíz év alatt a nyugdíjasok jövedelme az aktívakéhoz képest 15 százalékkal romlott.

Aztán még mondok mást is, méghozzá azért, mert ha már itt ezt a javaslatot tárgyalják, szeretnék egy kérdésre kitérni. Itt az előbb előadta államtitkár asszony és a kormánypárti képviselőtársak nagyon helyesen, hogy támogatni szeretnék a nyugdíjas-társadalmat, fontos a kormány számára a nyugdíjas-társadalom nehézségeinek leküzdésében való segítség, a nyugdíjas-társadalom egy szent csoport, társadalmi közösség a kormány számára. Közben pedig a kormánypárti gazdasági újságírók hetente írják meg vagy a Portfolión, vagy a napi.hu-n, vagy a Gazdaság című lapban, hogy a kormánynak át kell alakítani a nyugdíjrendszert, mert ezt a nyugdíjrendszert nem tudja a költségvetés elbírni.

Tehát a politika porondján mindig a simogatás van, és hogy nagyon szeretjük ezt a társadalmat, közben a háttérben mintha ezek a gazdasági elemzők éreznék magukat predesztinálva arra, hogy majd a következő nyugdíjas nemzedék életét azzal tegye nehézzé, hogy nem lesz nyugdíjuk, vagy nem mehetnek nyugdíjba, vagy jóval felemelik a nyugdíjkorhatárt. És pont azért, mert eddig nem volt olyan javaslat, hogy ezt elmondjam önöknek, most elmondom, hogy ez mennyire álságos és hazug dolog, és kérem mind a kormány képviselőjét, mind a kormánypárti képviselőket, hogy ’22-ig eszükbe se jusson olyan módon a nyugdíjrendszerhez hozzányúlni, hogy az bármilyen módon a következő nyugdíjba menőknek vagy a meglévő nyugdíjasok bármelyikének is nehézséget okozna.

Miért is merem állítani, hogy erre semmi alapjuk nincs? 1990-ben 4 millió 880 ezer dolgozó volt, és 2 millió 921 ezer nyugdíjas. Ez azt jelenti, hogy ’90-ben 100 dolgozóra 52 nyugdíjas jutott. Majd 2010-ben volt 3 millió 781 ezer dolgozó, és rá esett 2 millió 980 ezer nyugdíjas. Való igaz, 2010-re 100 dolgozóra 79 nyugdíjas jutott. De eljutottunk 2020-ig, és az számít, ami ma van. Ma, kérem szépen, 100 dolgozóra 57 nyugdíjas jut, merthogy már 4,5 millióan dolgoznak, és mindössze 2 millió 400 ezer a nyugdíjasok száma.

Tehát oly mértékben megnövekedett a dolgozói szám, és oly mértékben csökkent a nyugdíjasszám, hogy el ne merje hitetni azt egyetlen politikussal sem egyetlen gazdasági újságíró, hogy azért kellene átalakítani a nyugdíjrendszert, mert a költségvetés ezt nem bírja el. Hiszen mindig mi a lényeg? Hogy hány dolgozó tart el mennyi nyugdíjast. 30 év alatt szinte nem látott kedvező helyzet  idézőjelben kedvező  van ma, és akkor még nem beszéltem arról  mert arra még két felszólalás is kellene , hogy egyébként a nyugdíjjárulék-fizetések, a fizetésemelkedésekből eredően a járulékok nominális értékének növekedése, a nyugdíjak növekedésének elmaradása ahhoz képest, amennyivel növekednek a járulékok, erről még tényleg plusz 30 percet lehetne beszélni. De az a lényeg, hogy el ne merjék bármilyen módon ezt kezdeni, mert esküszöm, hogy komoly társadalmi ellenállást fogok szervezni, tehát akkor tényleg ötszázezren lesznek a Parlament körül, merthogy ez egy álságos, hazug folyamat, egy ilyen suttogó folyamat, amivel egyszer csak azt akarják a társadalommal elhitetni, hogy tényleg, hát persze, alakítsák át a nyugdíjrendszert, hát nem tudják finanszírozni, úristen.

Majd mindjárt elmondom egyébként, hogy miért is tudják finanszírozni. Azért is tudják finanszírozni  most jönnek a makroszámok , mert amíg 2010-ben 12 662 milliárd volt a költségvetés bevételi fő száma, addig 2020-ban már 21 425 milliárd.

(16.30)

Ez azt jelenti, hogy 5000 milliárd forinttal volt több a költségvetés tervezett főösszege, de mindegyik évben magasabb volt a realizált bevétel. Ez azt jelenti, kérem szépen, hogy jóval nagyobb volt a költségvetés forrása arra, hogy akár jóléti juttatásokat nyújtson, mert hiszen beruházási igény vagy egyéb más társadalmi, szociológiai igény többletköltsége nem merült föl az inflációnál magasabban, tehát már az elmúlt tíz évben is minden alkalommal volt forrás arra, hogy a nyugdíjakat ki tudják fizetni.

A rendszert nem úgy kell átalakítani, hogy kort emelek vagy elkezdek minimális nyugdíjakat fizetni; a struktúráját érdemes lenne átalakítani, de arról megint 15 percet lehetne beszélni.

De a lényeg az, a tíz év alatt 24,6 százalék volt a fogyasztói árindex növekedése, ami azt jelenti, hogy már eleve ez alatt a tíz év alatt a nyugdíjakat is minimum ilyen mértékben kellett volna emelni, és ahogy előbb a kollégáim elmondták, jelentősen elmaradt ettől.

Aztán. Mi a nyugdíj célja? Az a nyugdíj célja, hogy ha valaki elveszti már a munkaképességét idősebb kora miatt, akkor a nyugdíj az ő létfenntartását szolgálja. Ez az alapvetés. Na de, tessék már elmondani: 100 ezer forint alatti nyugdíj hogy tudja a létfenntartást biztosítani? Tudják, az előbb is mondták kollégáim, én pontosan megnéztem, hogy 580 ezer honfitársunknak, azaz a nyugdíjasok negyedének kevesebb a nyugdíja, mint 100 ezer forint. Tehát miután az Eurostat adatai szerint 100 ezer forintnál kevesebből Magyarországon nem lehet megélni, tehát nem jól nem lehet élni, hanem nem lehet megélni, tehát a biológiai lény újratermelését nap mint nap nem lehet biztosítani, tehát a súlyos nélkülözésnek kitett 580 ezer emberről beszélünk.

Akkor az a probléma, hogy ha önök azt mondják, hogy úgy helyes ez a fajta 13. havi nyugdíj, hogy mindenki arányosan a saját nyugdíjához képest kapja meg, akkor az egy komoly igazságtalanságot jelent, hiszen nehezen tudom elképzelni, hogy egy 400-500 ezer forintos nyugdíjas (sic!) és annál magasabb azt mondaná a kormánynak, hogy ahhoz, hogy én ezt a járványt túléljem vagy a nehézségeit leküzdjem, nekem még tessék ideadni egyhetit, kéthetit, háromhetit, akárhány hetit. Nem tudom elképzelni, hogy van Magyarországon egyetlen ilyen nyugdíjas. De azt el tudom képzelni, hogy az ilyen nyugdíjjal rendelkező, szerencsésebb helyzetű emberek azt mondanák a kormánynak, hogy nem, nem, először emelj fel szépen minden nyugdíjat 100 ezer forintra, ez az alap, ugyanis ebből a forrásból, amit önök erre szánnak, pontosan ezt meg lehet tenni.

És még azt elmondanám: tudjáke, hogy ezeknek a 100 ezer forint alatti nyugdíjasoknak mennyi lesz az a plusz egyheti pénz? Tudják, hogy menyi lesz? 9000 forint. 9000 forinttal tetszenek többet adni átlagosan 2021 januárjában a 100 ezer forint alatti nyugdíjasoknak. Tessenek már elgondolni, ha önök azt mondják, hogy ezt a javaslatot a gazdaság teljesítménye indokolta, akkor miért nem mondjuk azt, hogy a legnehezebb sorsú embereknek segítünk most, aztán majd a következő évben, ha akkor is lesz 70-80 milliárd forint pluszforrás, akkor elkezdjük az alacsonynyugdíjasok differenciálását, mert az valóban igazságtalan, hogy a 102 ezer forintos nyugdíjasnak most nem emelünk, de majd jön a jövő év, amikor majd ott lehet a 100 ezer és 250 ezer közötti sávban korrigálni.

De azt ne tessék mondani, hogy a magyar társadalomnak az kell legyen a célja, hogy azt mondja egy 50 ezer forintos nyugdíjasnak, hogy te most majd a következő év első hetében kapsz 6000 forintot pluszban, a következő évben is, és eszembe sincs korrigálni a te nyugdíjadat arra, hogy valaha, míg nyugdíjas vagy, míg élsz, legalább egy hónapban az indokolt költségeidet finanszírozza a nyugdíj. Mert ma önök 580 ezer embernek azt mondják minden hónapban: nem szeretném finanszírozni a létfenntartásodat.

Lehet ezt nagy szavaknak mondani, lehet ezt szigorú, durva szavaknak mondani, de ma, képviselőtársaim, ez a helyzet.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps az ellenzéki sorokból.)