Készült: 2024.03.29.10:24:40 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

202. ülésnap (2005.02.28.), 51. felszólalás
Felszólaló Gúr Nándor (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka elhangzik az interpelláció/kérdés/azonnali kérdés
Videó/Felszólalás ideje 3:04


Felszólalások:  Előző  51  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

GÚR NÁNDOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! Képviselőtársaim! 93 ezer négyzetkilométer, ezt hívjuk úgy, hogy Magyarország. Ebben a kis hazában is óriási különbségek vannak, akár gazdaságilag, akár társadalmi szempontból vagy szociális szempontból. Ha emlékképeim nem csalnak, akkor a hatályos törvények és rendelkezések figyelembevétele mellett mintegy 170 olyan kistérség van, amelyik területfejlesztési szempontból figyelembevételre kerül. Ebből 47 azoknak a száma, amely hátrányos, 48, amely pedig a leghátrányosabbak közé tartozik. A hátrányos és leghátrányosabb helyzetű kistérségeken túl van még 230 olyan település, ami hasonlóképpen hátrányosnak tekinthető a kistérségektől függetlenül.

Azt gondolom, hogy ez így jó és így van rendjén, hiszen a leghátrányosabb helyzetű térségek és települések azok, amelyek a legnagyobb mértékű kedvezményekben részesülhetnek.

Borsod-Abaúj-Zemplén megyében van egy kistérség, amelyik nem tartozik ezek közé, ez a miskolci kistérség, ezzel együtt mégis van a miskolci kistérségben olyan település, amelyik kedvezményezett. Azt hiszem, ez így jó, ez így van rendjén, hiszen a lakónépesség egyharmadát érik a pozitív diszkriminációk, érik azok a folyamatok, amelyek a leghátrányosabb helyzetűeket hozzák a legkedvezőbb helyzetbe támogatási szempontból.

2002-ben már elindult egy folyamat, akkor még Kiss Péter, mai kancelláriaminiszter volt a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter; kezdeményeztem nála, hogy a közmunkaprogramok kapcsán azok a települések, amelyek hátrányos helyzetűek, ne kelljen hogy vállalják az önrészt a finanszírozás tekintetében. Miniszteri rendelettel sikerült ezt elérni. Ez egy alaplépés volt, és én azt látom, hogy azóta a kormányzati munkában ez egyértelműen erősödik és kiszélesedik.

Nagyon helyénvalónak tartom, hiszen - mint ahogy mondottam, most is hangsúlyozom - a leghátrányosabb helyzetben lévők igenis rászorultak arra, hogy minél nagyobb és szélesebb körű támogatáshoz jussanak hozzá, és ha lehet, akkor úgy, hogy ez a lehetőség szerinti legkevesebb kötelezettségvállalással párosuljon.

2005 az az esztendő, amit most élünk, ennek kapcsán kérdezem tehát miniszter urat: az a fajta logika, az a fajta munkálkodás, ami e tekintetben érvényesült 2002-től kezdve, az 2005-ben és 2006-ban is igaz, a kormányzati ciklus teljes egészében igaz? Erősítjük ezt a folyamatot? Szélesítjük azoknak a támogatásoknak a körét, amelyek a leghátrányosabb helyzetűeket hozzák kedvező pozícióba? - pont annak érdekében, hogy a lemaradásukat csökkenteni lehessen, illetve a fejlődés folyamatát intenzifikálni lehessen.

Remélem, miniszter úr a válaszában ezt a gondolkodást megerősíti, és ezen az úton haladunk tovább. Tisztelettel kérdezem miniszter urat ezekről.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:  Előző  51  Következő    Ülésnap adatai