Készült: 2024.03.28.21:34:20 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

169. ülésnap (2012.03.06.), 177. felszólalás
Felszólaló Dr. Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 5:03


Felszólalások:  Előző  177  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. A vita e szakaszát meghallgatva és az ügy lényegét is jól ismerve szólok hozzá, akár úgy is, mint egy átlagos magyar ember, aki elég gyakran hall olyan híreket, hogy valóban milyen mértékű profitot realizálnak hatalmas áruházláncok a fogyasztók megkárosításából, egyszerűen azon oknál fogva, hogy nincsenek megfelelő eszközökkel elrettentve ettől. Nem tudom, hogy a vitában kitértek-e arra, hogy Lengyelországban milyen sikeresen vette fel a harcot a lengyel állam, a Kaczyński-féle kormány a multikézben lévő élelmiszerláncok ellen. Egy féléves időszakot úgy vezettek le, hogy lényegében - most idézőjelesen mondva - gyakorlatilag a halálba kergették ezeket az élelmiszerláncokat, olyan ellenőrzéshullámot kaptak és olyan kőkemény bírsághegyeket, hogy lényegében utána a féléves, nagyon kemény előképzés után a hátsó bejáraton könyörögve jelentkeztek a kormánynál, hogy milyen feltételekkel tudnának mégiscsak maradni Lengyelországban. Utána közölték velük, hogy 80 százalék hazai termék a polcokon, felejtsük el a polcpénzt, felejtsük el a 90 napos fizetési határidőket, és minden olyan elemet, amellyel Magyarországon is működnek ezek a multinacionális kereskedelmi láncolatok.

Nagyon örvendek ennek a törvényjavaslatnak, és úgy gondolom, hogy értékes javaslatról van szó, azonban kicsit mindig azon az állásponton vagyunk, ez sokszor elég markánsan kinyilvánítódik, hogy szívünk szerint sokszor többet is tennénk. Például a bírság mértéke tekintetében az előterjesztett javaslatban Tarnai képviselőtársunk egy viszonylag szolid emelést javasol. Itt bizonyos eseteket kivesz a kivételek köréből, ami rendben van, de mondjuk, ha megnézzük a bírságolást, az élelmiszer-ellenőrzési bírság és a takarmány-ellenőrzési bírság mértékeit, akkor miért ne nyúlnánk ehhez hozzá? Ha már hozzányúlunk a bírság mértékéhez, akkor ne csak a legkisebb mértéket emeljük 15-ről 20 ezerre, hanem mondjuk, a 100 millió forintot meghaladó éves árbevételű vállalkozásnál az éves nettó árbevétel 5 százalékában maximálja jelenleg a bírság mértékét a törvény. Azt gondolom, miért ne vihetnénk ezt fel akár 10 százalékra is, és miért kell maximálni a plafont 100 millió forintban. Gyakorlatilag, valljuk be őszintén, hogy egy-egy ilyen akciózás, mondjuk, egy makóinak tűnő, de valójában kínai hagymával, amit úgy adnak elő, hogy magyar termék, vagy más, rosszabb eseteket is lehetne mondani, egy olyan tejre, aminek semmi köze nincs a szegény kis négylábú kérődzőhöz, és egyéb más ilyen eseteket, ezekből több száz millió forintos profitot realizálnak ezek a multicégek. Az összárbevételeikhez képest ez egy hangyányi kis összeg, tehát az elrettentő erőt szerintem az ellenőrzés hatékonyabbá tételével, gyakorításával és egyben nagyon kemény bírságok kiszabásával lehetne hatékonyabbá tenni. A szabályozás nyilván ügyel az eredeti formájában is arra, hogy ha mondjuk, a kisebb méretű vállalkozásoknál bocsánatos bűnként egy ilyen előfordul, akkor nyilván nekik ez ne okozzon megrendülést, de azért egy nagy cég számára rettenjen el a vezetés.

A másik, hogy felvetnék egy büntetőjogi vonatkozást. A Ház előtt még nincs az új büntető törvénykönyv, de nagyon határozottan el tudnám képzelni azt, hogy az összes ilyen rossz minőségű termék forgalomba hozatala, áru hamis megjelölése, vagy minden olyan típusú, fogyasztót megkárosító büntető törvénykönyvi tényállásnál legyen egy minősített eset az ilyen élelmiszerláncos, tehát a láncolati, az áruházláncos rendszer által elkövetett vagy ott elkövetett bűncselekmény, mert megint csak más az, hogy egy pici kis zöldséges boltban van, mondjuk, 5 kiló romlott paradicsom, vagy mondjuk, minden Tesco minden polcán, az ország minden területén ott vannak a vegyszerezett vagy génmanipulált termékek.

A másik pedig, hogy személyében is legyen felelősségre vonható, ne csak akár az az áruházvezető, akinek az áruházában történik ez, hanem a magyarországi áruházlánc-vezető, sőt megkockáztatom, akár az anyaországi cég vezetője is ugyanígy büntetőjogi felelősséggel tartozzon, tehát érezze a saját bőrén, hogy amit ő egyébként a saját országában nem mer megcsinálni, mert nem engedik neki az ottani hatóságok, vagy éppenséggel úgy gondolja, hogy ez piacképesebb, nálunk gátlástalan módon minden szabályt áthágnak, és próbálják az utolsó csepp vérét is kizsigerelni az egyébként pénzügyileg is megrendült lakosságnak, amely számára inkább a fogyasztói tudatosság erősítésével azt kellene ajánlani, hogy inkább a hazai egészséges élelmiszert kis magyar vállalkozásoknál, közvetlenül akár a termelőknél keressék.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik padsoraiból.)




Felszólalások:  Előző  177  Következő    Ülésnap adatai