Készült: 2024.04.19.01:29:10 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

83. ülésnap (2019.07.12.), 30-32. felszólalás
Felszólaló Cseresnyés Péter (Fidesz)
Beosztás Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka napirend előttihez hozzászólás
Videó/Felszólalás ideje 5:25


Felszólalások:  Előző  30 - 32  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

CSERESNYÉS PÉTER innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Frakcióvezető Úr! Köszönöm szépen felelősségteljes hozzászólását, és talán alapvetésként megállapíthatjuk, hogy mindannyiunk számára fontos a környezet és a klíma védelme. Mindannyian tiszta levegőt, tiszta vizet és elviselhetőbb klímát szeretnénk. Azt hiszem, hogy az elmúlt időszakban itt a parlamentben is számtalanszor elhangzott az, hogy mennyi mindent tett a mostani kormányzat azért, hogy ez az igény, ez az elvárás a következő időszakban is fennmaradjon, sőt a helyzet javuljon. (Folyamatos zaj.  Az elnök csenget.)

Két részre szeretném bontani a válaszadásomat. Az egyik a környezetvédelemre összpontosítana, a másik pedig a klímavédelem területén elvégzett feladatokra is, hisz ön is a felszólalásában különválasztva, mégis összekapcsolva a két területet, mondta el gondolatait.

Először a természetvédelemről szeretnék néhány szót mondani. Magyarországon azzal is nagyon komoly figyelmet szentelünk a természetvédelemnek, hogy tudjuk, hogy körülbelül az ország területének egyharmada valamilyen formában természetvédett terület. Kétmillió hektárnyi faállománnyal rendelkezünk, ami nagyon nagy, de a kormányzat kitűzte célul például  nem kevéssé abból a célból, hogy a klímavédelemnek hathatós eszköze a zöld erdő , hogy a 20,9 százalékos erdősültséget a következő évtizedben vagy másfél évtizedben 27 százalékos részesülésre fogjuk emelni. Ennek bizonyos jó példája például az, hogy az elmúlt időszakban, az elmúlt európai uniós gazdasági-pénzügyi ciklusban 40 milliárd forintnyi pályázati lehetőséget kaptak a nemzeti parkok a nemzeti park területén levő fauna megújítására, és annak a helyzetnek, annak a gyönyörű helyzetnek a megőrzésére, amit a nemzeti parkok természeti értékeinkben föl tudnak mutatni.

Elindult és folyamatban van 22 millió facsemete elültetése annak érdekében, hogy az előbb említett célt a következő időszakban el tudjuk érni, ugyanis azt is tudni kell, hogy a klímavédelem területén, a zöld, az erdő nagyon sokat tud segíteni. Körülbelül 6 millió tonna szén-dioxidot köt meg évente a magyarországi erdőállomány.

Tehát az elmondottak egyik része bizonyítja a természetvédelem területén, hogy nagyon sokat tettünk, teszünk és fogunk tenni az elmúlt időszakban a természetvédelem területéért, illetve azért, hogy a klímavédelemnek is segítsük a feladatellátását.

De a másik területen, a klímavédelem területén, amely közvetlenül a szén-dioxid-kibocsátást vagy az üvegházhatású gázok kibocsátását próbálja akadályozni, e területen is számtalan intézkedést hoztunk. És hogy milyen eredményeket értünk el 2010-től és 1990-től? Az Európai Unióban a rangsorban nagyon-nagyon előkelő helyen állunk. Összesen, nem is az Európai Unióban, hanem a világon 21 olyan ország van, amely 1990-hez képest úgy tudta csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátást, hogy közben növelni tudta a gazdasági teljesítményt, tehát a fajlagos kibocsátásunk jelentős mértékben csökkent. (Zaj.  Az elnök csenget.)

Ez a 32 százalékos csökkenés olyan, zöldek által általában klímabajnoknak kikiáltott államokkal szemben is jelentős eredmény, mint például Dánia, mert Dánia mutatott fel jobb teljesítményt nálunk, de például jobb a teljesítményünk, mint Svédország vagy Németország javulása. Annak fényében pedig különösen figyelemre méltó a magyar teljesítmény, hogy hat uniós tagállam nemhogy csökkentette, hanem növelte a szén-dioxid-kibocsátást az elmúlt időszakban. (Tordai Bence dr. Rétvári Bencéhez lép, és beszélgetni kezdenek.)

Az egységnyi nemzeti jövedelem előállításához kapcsolódó kibocsátásunk pedig 24 százalékkal csökkent 2010 óta, tehát nem 1990, hanem 2010 óta. Ez azt jelenti, hogy úgy növekszik a gazdaság Magyarországon, hogy közben a károsanyag-kibocsátás, az üvegházhatású gázok kibocsátása, a szén-dioxid-kibocsátás jelentős mértékben csökkent.

Természetesen a hőerőművek arányát (Folyamatos, nagy zaj.  Az elnök csenget.) próbáljuk csökkenteni, és ennek bizonyítéka az is, hogy jelentős mértékben növekedett az elmúlt időszakban a napenergiából származó villamos energia előállítása, ami napjainkban eléri már a 700 megawattos teljesítményt, és 2030-ra 3000 megawattnyi teljesítményt akarunk a naperőművek által előállíttatni. Ez pedig azt jelenti, hogy pár évtizeden belül Magyarországon az atomenergia és a megújuló energia aránya eléri a 90 százalékot.

Itt kell kitérni az atomenergiára, ami a legjelentősebb klímavédelmi lehetőség (Az elnök ismét csenget.) országunk számára, hisz az elmúlt időszakban már bizonyítottan évi 17 millió tonna (Az elnök ismét csenget.) szén-dioxid-kibocsátástól mentette meg Magyarországot.

ELNÖK: (A dr. Rétvári Bence előtt álló Tordai Bencéhez:) Képviselő úr!

CSERESNYÉS PÉTER innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár: A következő időszakban ez folytatódni fog, ha a Paks II. megvalósul. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

(11.10)




Felszólalások:  Előző  30 - 32  Következő    Ülésnap adatai