Készült: 2024.03.28.09:38:22 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

131. ülésnap (2011.11.08.), 200. felszólalás
Felszólaló Dr. Bárándy Gergely (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 6:10


Felszólalások:  Előző  200  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A 3., 10., 16., 42. és 46. ajánlási pontokhoz szeretnék hozzászólni.

Az államtitkár úr az előző vitát lezáró beszédében megemlített egy gondolatot, ami szervesen kapcsolódik egyébként ezekhez az ajánlási pontokhoz, hiszen itt is nem egy olyan javaslat szerepel, amellyel kapcsolatban a Legfelsőbb Bíróság elnöke ellenvéleményt fogalmazott meg, és mi ezt beterjesztettük módosító indítványként. Engedjék meg, hogy két szóban reagáljak arra, amit az államtitkár úr mondott, mondom, idetartozóan.

Azt mondta, hogy nem tudtunk időt szakítani arra, hogy meghallgassuk a bírák véleményét a Bírói Egyesület ülésén. Államtitkár úr, ennek egy nagyon egyszerű oka van: nem kaptunk rá meghívást, sem a frakciónk, sem én magam, nem kaptunk erre az ülésre meghívást. Úgy tűnik, hogy a Bírói Egyesület vagy annak egy része, az, amelyik az önök javaslatait részben támogatja, úgy gondolta, nem szükséges egyetlen ellenzéki pártot sem meghívni, csak a kormánypártokat. Ezt persze majd egyeztessék össze az ő saját alapszabályukkal, de ez nem a mi dolgunk. Nem arról van tehát szó, hogy nem lett volna időnk, ha meghívást kapunk, akkor örömmel ott lettünk volna ezen az összejövetelen, és elmondjuk a véleményünket mi is.

A másik, hadd kérdezzem meg még egyszer: az alkotmánybírósági törvény vitájában miért nem az Alkotmányjogászok Egyesületével egyeztettek? Miért az Alkotmánybíróság elnökével? Miért a legfőbb ügyésszel egyeztetnek és nem az Ügyészek Egyesületével? Mondja meg nekem, államtitkár úr! Most önök találtak egy olyan társaságot, merthogy egyébként a jogalkotási törvényben előírt szervezetrendszerben ilyet nem tudtak találni, amely esetleg támogatja az önök javaslatait, összejönnek ellenőrizhetetlen zárt üléseken, ahová önökön kívül senki nem kap meghívást, és ott állítólag sokan gondolnak valamit, ami hasonló ahhoz, amit önök gondolnak. Azután meg sokan mást gondolnak, merthogy ez is kiderült az államtitkár úr szavaiból, hiszen ha sokan egyetértenek valamivel, akkor, úgy gondolom, sokan meg nem értenek egyet ugyanazzal. Tökéletesen ellenőrizhetetlen fórumokon folyik mindez, ezzel nehezen tudunk mit kezdeni, államtitkár úr. Jó lett volna, ha akkor ezt legalább nyilvánossá teszik, ha már a jogalkotási törvényt nem tartják be.

Hadd mondjak akkor néhány konkrét gondolatot az ajánlási pontokhoz! A 3. ajánlási pontban szereplő módosító javaslat azt irányozza elő, hogy ne lehessen kinevezni olyan személyt bírónak, aki a foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll, tehát a foglalkozástól eltiltották. Mi itt azt indítványozzuk, és ez az újdonsága ennek a javaslatnak, hogy ne csak az egyetemi jogi végzettséghez kötött foglalkozástól eltiltás hatálya alatt álló személyt, hanem általában a foglalkozástól eltiltás hatálya alatt álló személyt ne nevezhessék ki. Én úgy gondolom, egy bírónak jó esetben feddhetetlennek kell lennie, rossz esetben azért egy ilyen megoldást ennek ellenére is indokolt előírni, nem feltétlenül kell leszűkíteni erre, hiszen lehet abszurd és kevésbé abszurd példákat hozni. De azt tudom erre mondani, tisztelt Országgyűlés, hogy ha mondjuk, valakit eltiltanak a könyvelői tevékenységtől, hiszen egy ember rendelkezhet közgazdasági és jogi végzettséggel egyaránt, mondjuk, eltiltják a szervezett bűnözésben való részvétel miatt a könyvelői tevékenységtől, akkor az ne lehessen bíró. Lehet, hogy egyébként ezt egyéb szabályok kizárják, ezt nem tudom, ezt valóban meg kellene nézni, de egy biztos, sorolhatóak olyan példák, ahol nem zárja ki a jelenleg önök által előterjesztett rendelkezés.

A 10. és a 12. ajánlási pontban benyújtott módosító javaslataim azt zárnák ki, hogy pályáztatás nélkül lehessen bizonyos tisztségekre vagy bíróvá kinevezni jelölteket. Végigvonul a javaslaton, tisztelt Országgyűlés, hogy sok esetben elhagyják a pályáztatást. Egyébként nemcsak ezen a területen, tehát az igazságszolgáltatással kapcsolatban teszik meg mindezt, hanem a közigazgatás területén is megtették, és ez a módszerük láthatóan jól bevált, és szeretnék átültetni az igazságszolgáltatás világába is, hiszen növeli majd a lojális vezetőjük hatáskörét a személyi döntések esetében az, hogy nem kell pályáztatni, pályázat nélkül lehet lojális emberekkel feltölteni a rendszert olyan emberekkel, akik egyébként a pályázati kiírásoknak vagy nem felelnének meg, vagy más, jobb paraméterekkel tudnának az adott állás betöltésére pályázni.

Emlékeztetem önöket, hogy mi még a fogalmazók esetében is, tehát ahhoz, hogy valaki egyáltalán a bíróságon dolgozzon mint jogász, a fogalmazók esetében is bevezettük az úgynevezett versenyvizsgát, ami egy lényegesen objektívebb kiválasztási lehetőséget tett lehetővé, és továbbra is csak azt tudjuk támogatni, hogy objektív szempontrendszer alapján kerüljenek kiválasztásra a bírák, illetve a bírósági vezetők, tehát a pályáztatásnak vagy a pályáztatási rendszernek a kiiktatását, azaz ennek a garanciának a kiiktatását a rendszerből biztos, hogy nem fogjuk támogatni. Úgy gondoljuk, ez sérti a bírói függetlenséget, a bírák státusában megnyilvánuló függetlenséget, ezért kérjük, hogy ezt a módosító javaslatot fogadják el.

A többiről akkor egy következő felszólalásomban beszélek. Köszönöm szépen.




Felszólalások:  Előző  200  Következő    Ülésnap adatai