Felszólalás adatai
| 242. ülésnap (2001.11.27.), 290-300. felszólalás | |
|---|---|
| Felszólalás oka | Tárgysorozatba vétel |
| Felszólalás ideje | 12:54
|
Felszólalások: 288-290 290-300 300-308 Ülésnap adatai
A felszólalás szövege:
ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Kérdezem tehát a tisztelt Országgyűlést, hogy sürgős tárgyalásba veszi-e a T/5185. számú előterjesztést. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)
Kimondom a határozatot: az Országgyűlés 126 igen szavazattal, 184 nem ellenében és 16 tartózkodás mellett a törvényjavaslat sürgős tárgyalásba vételét nem fogadta el.
Tisztelt Országgyűlés! A Házszabály 98. § (5) bekezdése alapján az MSZP képviselőcsoportja kérte az Országgyűlés döntését Nagy Sándor és más képviselők T/5266. számon előterjesztett, a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosítását kezdeményező törvényjavaslat tárgysorozatba-vételéről. A Házszabály rendelkezései szerint a tárgysorozatba-vételről az Országgyűlés az előterjesztő ötperces felszólalása után határoz. A tárgysorozatba-vétel tárgyában képviselőcsoportonként egy képviselő és az elsőként felszólalásra jelentkezett független képviselő legfeljebb kétperces időtartamban felszólalhat, majd az előterjesztő a felszólalásokra legfeljebb kétperces időtartamban válaszolhat.
Megkérdezem Nagy Sándor képviselő urat, illetőleg az előterjesztők valamelyikét, hogy kíván-e felszólalni.
Megadom a szót Göndör István képviselő úrnak, ötperces időkeretben.
Öné a szó, képviselő úr.
GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! A Szocialista Párt négy kérdésben népszavazási kezdeményezést tett. Ebből az egyik a nyelvvizsgára való ingyenes felkészülésről szólt. A miniszterelnök úr üdvözölte a kezdeményezést, sőt azt mondta, a kormány támogatja azt.
Képviselőtársaim! A huszonegyedik század elején ahhoz, hogy valaki versenyképes legyen a munkaerőpiacon, és élni tudjon azokkal a lehetőségekkel, amelyeket a technikai és a gazdasági haladás kínál, most már nemcsak érettségire, az anyanyelv magas szintű elsajátítására, hanem legalább középfokú idegennyelv-ismeretre is szükség van. Ezt eddig általában költséges, iskolán kívüli képzési formák keretei között tudták csak a tanulók igénybe venni.
A kezdeményezésünk az, hogy ingyenes, középfokú nyelvvizsgára felkészítésre vagy ingyenes nyelvvizsga letételére legyen lehetőség. Véleményünk szerint évente és évfolyamonként ez mintegy 81 ezer diákot érintene. A felkészítő foglalkozások megszervezéséhez, ennek megoldásához külön időkeretet biztosítana a törvényjavaslat.
A kilencedik és a tizedik évfolyamon a nem kötelező órai foglalkozások keretét hat órával növelné meg. Az időkerettel biztosítható a tanulóknak az idegen nyelv magas színvonalú elsajátítása. Ennek a törvényjavaslatnak az elfogadása lehetővé tenné, hogy a tanulók két tanév alatt megszerezhessék a középfokú nyelvvizsga letételéhez szükséges ismereteket. Lehetőséget teremtene arra, hogy ne az érettségi előtt tornyosuljon ez a feladat, és az érettségi időszakban már ne terhelje többletórával a tanulókat. Lehetővé válna az, hogy a középfokú nyelvvizsga minden középiskolás számára elérhető legyen, és ez ne csak a gazdagok kiváltsága legyen.
Tisztelt Képviselőtársaim! Az éves költségvetésben kellene erre fedezetet biztosítani. Az összeg nem túl nagy, tehát biztosítható. Ezt az iskolafenntartók részére kellene biztosítani a tanulólétszám függvényében, úgy, hogy más célra ne legyen felhasználható.
Célunk az volt a törvényjavaslattal, hogy esélyegyenlőséget teremtsünk minden középiskolás számára. Köszönöm szépen a figyelmüket, és kérem, hogy támogassák az indítvány tárgysorozatba-vételét. (Taps az MSZP padsoraiban.)
ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Megkérdezem, kíván-e élni valaki felszólalási lehetőséggel a képviselőcsoportokból - igen.
Csizmár Gábor képviselő urat illeti a szó, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportjából, kétperces időkeretben.
CSIZMÁR GÁBOR (MSZP): Elnök asszony, köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk fekvő törvényjavaslat, ahogy képviselőtársam itt indoklásában előadta, a középiskolákban kilencedik-tizedik évfolyamon évi 200 órában biztosítaná a nem kötelező tanórai időkeretben a lehetőséget arra, hogy a diákok felkészülhessenek a nyelvvizsgára, és le is tehessék a középfokú nyelvvizsgát.
Jelenleg az a gyerek, az a család, akinek van pénze, pluszórákat vesz a piacon megfizetendő, meglehetősen nagy költségekért, külön nyelvtanárt fizet drága pénzen, és fizeti a nyelvvizsga díját is. A javaslat azt változtatja meg a jelenlegi helyzeten, hogy a diákok számára ingyenessé teszi a lehetőséget; minden diák számára ingyenessé teszi mind a nyelvvizsgára való felkészülést, mind magát a nyelvvizsgát. A gyakorlatban kipróbált konstrukcióról van szó; Budapesten a VII. és a XV. kerületben az önkormányzatok már ezt a fajta gyakorlatot elindították, finanszírozzák, és meglehetősen jó tapasztalattal rendelkeznek.
Az Európai Unióba készülő Magyarországon, ahol az európai uniós gyakorlatnak és elveknek megfelelően a munkaerő szabad áramlása alapelv lesz, azt gondolom, nem nélkülözhető, hogy a munkaerőpiacra kilépő fiatalok nyelvvizsgával rendelkezzenek.
(18.20)
Ez talán minimális feltétele lesz annak, hogy az európai munkaerőpiacon egyáltalán szóba állhassanak, szóba álljanak a fiatalokkal. Ezt az esélyt kellene megteremtenünk ezzel a törvénymódosítással. Kérem a képviselőtársaimat, hogy támogassák a törvényjavaslat tárgysorozatba-vételét.
Köszönöm figyelmüket. (Taps az MSZP padsoraiban.)
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ugyancsak kétperces időkeretben megadom a szót Balczó Zoltán képviselő úrnak, a MIÉP képviselőcsoportjából.
Képviselő úr!
BALCZÓ ZOLTÁN (MIÉP): Elnök Asszony! Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! A MIÉP képviselőcsoportja egyetért azzal, hogy a közoktatás keretein belül a középfokú tanulmányok befejezésével jussanak el a tanulók arra a nyelvtudási szintre, hogy középfokú nyelvvizsgával rendelkezzenek. Jelenleg a felsőfokú diploma megszerzésének ez feltétele; magam is tapasztalom felsőoktatási intézményben, hogy milyen nehézséget okoz, hogy ezeknek az intézményeknek a feladata pótolni a középiskolában megszerzendő nyelvi ismereteket. Valóban körülbelül 6 órának megfelelő heti óraszámra lenne ehhez szükség.
Amiért tartózkodni fogunk és nem támogatjuk, az a következő: egy ilyen jelentős óraszámnövelésnek két feltétele van; az egyik a költségvetésben biztosítandó - itt 13 milliárd forintnak jelzett - összeg, a másik pedig az, hogy fel kellene mérni, hogy jelenleg elegendő nyelvtanár áll-e rendelkezésre ahhoz, hogy ezt a gyakorlatban ilyen módon be lehessen vezetni.
Véleményünk a következő: mindezt a feltételekkel együtt a 2002-ben hivatalba lépő kormány mérlegelje, akkor ezen hasznos, szükséges és népszerű intézkedés megtétele és a hozzá szükséges feltételek biztosítása is egy kézben jön össze. Ezt javasoljuk.
Köszönöm szépen. (Taps a MIÉP soraiban.)
ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Ugyancsak megadom a szót Révész Máriusz képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportjából, kétperces időkeretben. Öné a szó, képviselő úr.
RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök asszony. Elmondhatom, hogy a Fidesz-Magyar Polgári Párt is egyetért azzal a céllal, hogy a középiskolások közoktatási tanulmányaik során olyan nyelvtudást szerezzenek, ami elegendő egy nyelvvizsga letételéhez. Ugyanakkor ezt az utat, amelyet a Magyar Szocialista Párt képviselői javasoltak, nem látjuk járhatónak, és nem látjuk célravezetőnek.
Azt kell elmondanom, hogy az a fajta elképzelés, ami megfogalmazódott az Oktatási Minisztériumban, nevezetesen, hogy a kétszintű érettségiből a második szint nyelvvizsgát érjen, azt gondoljuk, hogy ez a helyes út, és a gyerekeket a közoktatási rendszeren belül kell eljuttatni a nyelvvizsga megfelelő szintjéig. Azt gondolom, hogy ez az elképzelés, amelyet képviselőtársaink benyújtottak, alkalmatlan abból a szempontból is, hogy a hosszas munkával kialakított kerettantervi óraszámok rendszerét verné szét, és a 6 pluszóra hetente nagyon nagy pluszterhet jelentene a gyermekeknek.
Ugyanakkor azt sem tartjuk elfogadhatónak a javaslatból, hogy a közoktatás kereteibe olyan akkreditált nyelviskolákat vonjunk be, amelyek nem a közoktatás szereplői. Ezt is meglehetősen aggályosnak látjuk.
Az utolsó aggályunk a rendszerrel kapcsolatban az, hogy a szocialista javaslatban az szerepel, hogy ez legyen önkéntes, csak arra nem kaptunk választ a bizottsági ülésen, hogyan képzelik azt, hogy egy osztályban fognak délelőtt tanulni azok a gyerekek, akik csak 3 órában tanulják a nyelvet, és lesznek olyanok, akik délután nem tanulnak, viszont lesznek olyanok, akik délután még plusz 6 órában fognak tanulni. Tehát az egész rendszer átgondolatlan és nem megfelelő.
Úgy gondolom, az alapcélban egyetértés van, de képviselőtársaim nyitott kapukat döngetnek, mert ezt a célt a következő ciklus végére el lehet érni a közoktatás keretein belül is. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Megkérdezem Göndör István képviselő urat, hogy kíván-e válaszolni a vitában elhangzottakra.
Igen, öné a szó, képviselő úr.
GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! A két perc nagyon rövid, de hadd mondjam azt a kétkedőknek: a törvényjavaslatból, ha valaki figyelmesen elolvassa, kiderül, hogy maga az iskola szervezi meg saját adottságai és körülményei között. Mi meg vagyunk győződve arról, hogy rendelkezésre áll megfelelő számú nyelvtanár.
Azt is hadd mondjam el képviselőtársaimnak, hogy önök is tudják, ma is tanulnak a gyerekek, csak nagyon drágán, költségesen, pluszórákon. Tehát ez nem jelent többletórát, csupán esélyegyenlőséget teremt minden középfokú oktatásban részt vevő tanuló számára. Ez a törvényjavaslat erről szól, és azt hiszem, a szakmai felügyelet, az akkreditáció is rögzítve van a törvényjavaslatban; Révész Máriusz képviselőtársam kételyeit, azt hiszem, el lehetne oszlatni, ha a törvényjavaslat indokolását elolvasná.
Még egyszer szeretném hangsúlyozni: a 9. és a 10. osztályban jelentene többletlehetőséget és órát, és mindenki számára, nemcsak a kiválasztottak és a kiváltságosok számára jelentene középfokú nyelvvizsga-megszerzési lehetőséget ez a törvényjavaslat.
Egyet ígérhetek, képviselőtársaim: 2002-ben a Szocialista Párt vállalja, hogy ezt megvalósítja, ha önök most nem támogatják. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiban.)
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselőtársaim! Most pedig a határozathozatal következik. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, tárgysorozatba veszi-e Nagy Sándor és más képviselők T/5266. számú törvényjavaslatát. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)
Kimondom a határozatot: az Országgyűlés 129 igen, 174 nem szavazat és 13 tartózkodás mellett nem vette tárgysorozatba a törvényjavaslatot.
Tisztelt Országgyűlés! A Házszabály 98. §-ának (5) bekezdése alapján az SZDSZ képviselőcsoportja kérte az Országgyűlés döntését Béki Gabriella képviselő asszonynak a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény módosítását kezdeményező törvényjavaslata tárgysorozatba-vételéről.
Megkérdezem a képviselő asszonyt, kívánja-e indokolni, illetőleg kíván-e felszólalni. Öné a szó, képviselő asszony.
Felszólalások: 288-290 290-300 300-308 Ülésnap adatai