Készült: 2024.03.29.07:25:35 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

231. ülésnap (2005.05.31.), 176. felszólalás
Felszólaló Márton Attila (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka vezérszónoki felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 14:46


Felszólalások:  Előző  176  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

MÁRTON ATTILA, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Elnök Úr! Államtitkár Úr! Tisztelt Országgyűlés! Több előadó szájából is elhangzott már, hogy miért is kell ez a törvénymódosítás: a NATO-tagságból, illetve az európai uniós tagságból adódó jogharmonizációs kötelezettségek, illetve ezek felülvizsgálata miatt.

Ha nagyon röviden, két vagy három mondatban szeretném összefoglalni, hogy számunkra milyen olvasata van ennek a törvénynek, akkor talán úgy lehetne megfogalmazni, mi az, ami bekerült, és számunkra szakmailag némi módosítással, pontosítással elfogadható lenne - azért itt is több kérdés van, amely még tisztázásra szorul -; melyek azok a dolgok, amelyeknek meglátásunk szerint nagyon-nagyon fontosaknak kellett volna lenniük, de most kimaradtak ebből a törvénymódosításból; a harmadik, ami miatt számunkra így, ebben a formában elfogadhatatlan ez a törvényjavaslat, ez pedig a Budapest Airport Rt. privatizációs kérdései. Nos, vezérszónoklatomban ezen tematika szerint szeretnék néhány gondolatot elmondani erről az előttünk lévő törvényjavaslatról.

Kezdjük tehát a legelején: mi az, ami bekerült, és némi pontosítással számunkra akár elfogadható is lenne? Ilyenek az állami légi járművek alkalmazásának lehetőségei, a légiforgalmi szolgálatok működésének szabályozása, a repülőeseményekkel, rendellenességekkel kapcsolatos szakmai vizsgálatok és az új fogalmak bevezetése, a Polgári Légiközlekedési Hatóság jogkörének és lehetőségeinek bővítése, a légi közlekedés védelmével kapcsolatos intézkedések. Ezek azok a paragrafusok, amelyek ugyan kívánnak némi kis elemzést, és talán módosító javaslatokkal még tovább finomíthatók, és ha csak ezek lennének benne a törvényjavaslatban, akkor valószínűleg még támogatni is tudnánk. Menjünk tehát végig sorban!

A légügyi hatósági jogkörök kiterjesztésével kapcsolatos észrevételek. Két új dolog is bekerült a 4. §-ba, a légiforgalmi biztonsági határozat, illetve a légiközlekedési védelmi határozat hatóság által történő meghozásának lehetősége. Itt azonban felvetődik néhány kérdés. A közelmúltban a közigazgatási eljárási törvény itt volt a Ház előtt, és abban a közigazgatási eljáráshoz kapcsolódóan bizonyos szabályok változtak meg, ennek ellenére sem látjuk tisztán és világosan, hogy miért kell itt egyébként - ha lehet úgy fogalmazni - a közigazgatási eljárásban is rendhagyó módon olyan intézkedéseket, illetve olyan jogkört adni a hatóságnak - ha még pontosabban akarok fogalmazni, akkor úgy mondhatnám, a jogorvoslati lehetőség elhagyását törvényben rögzíteni -, amely azért véleményünk szerint komoly eljárásbeli gondokat és problémákat eredményezhet. Utalni szeretnék arra, hogy nincs felülvizsgálati lehetőség, csak bíróságon lehet ezeket a határozatokat megtámadni, és a kiadott határozatok elleni felszólamlás semmiféle halasztó hatállyal nem jár. Mi úgy látjuk, megfontolásra érdemes, hogy csak bizonyos körre kellene ezt leszűkíteni, mert ezek azért olyan lépéseket, intézkedéseket eredményezhetnek, amelyek nem biztos, hogy egyértelműen előremutató szándékúak. Itt ezen majd módosító javaslatokkal szeretnénk finomítani és pontosítani.

Jónak találjuk a balesetek, rendellenességek, események jelentési kötelezettségeit, különösen azt, hogy a Polgári Légiközlekedési Hatóság, illetve a Polébisz felé kinek, milyen esetekben, milyen konkrét ügyekben van jelentési kötelezettsége. Úgy gondolom, hogy a 66. §-ban megfogalmazottak valóban a légi közlekedés általános biztonságának javulása felé mutatnak. Itt nagyon komoly szigorítások vannak, komoly feladatok hárulnak a Polébiszre, illetve a Polgári Légiközlekedési Hatóságra is, de még egyszer mondom, véleményünk szerint is ezek olyan tervezett lépések és jogszabályi pontosítások, amelyek számunkra is elfogadhatóak és előremutatóak.

Egy közel egyéves problémát oldana meg - feltételes módban fogalmazok - a 67. §, ugyanis a légi közlekedés védelmében bevezetésre kerül a 25 forint/utas díj, amelyet a 250 ezer fő feletti forgalmat lebonyolító repülőterek a Polgári Légiközlekedési Hatóságnak fizetnének. Amikor azt mondom, egy közel egyéves problémát old meg, akkor utalni szeretnék arra, hogy amikor ez feladatként előírásra került a Polgári Légiközlekedési Hatóság számára, akkor ennek a feladatnak az ellátására semmilyen költségvetési finanszírozást nem kaptak. Most úgy látszik, a kormány rájött, hogy itt azért vannak problémák - ez jó, ez dicséretes -, még azt is lehet mondani, hogy ennek az összegnek a nagyságrendje is körülbelül elfogadható, azonban egy nagy gond van: mai információim és tudomásom szerint a Polgári Légiközlekedési Hatóságnál egyébként nincs olyan szakmai szervezet, osztály, igazgatóság, ahol szakképzett, valóban ezen a területen szakképzett, jártas és gyakorlattal rendelkező emberek lennének, akik ezeket a kifejezetten speciális szakmai feladatokat el tudnák látni.

A gond tehát ott van ezzel a bizonyos 67. §-sal, hogy nincs hozzárendelve az összeghez szakmai szervezet, annak a szakmai szervezetnek a pontos feladatköre nincs lehatárolva, és az sem, hogy milyen létszámmal működhetnének. Úgy gondolom, ennek mindenképpen orvoslásra és módosításra kell szorulnia, hiszen így egyébként az az összeg, amelyre a PLH-nak nagyon nagy szüksége van, tulajdonképpen a semmibe menne oda, hiszen nincs pontosan definiálva, hogy kiknek, milyen szakembereknek, milyen szervezeti formában kellene ezeket a védelmi és ellenőrzési feladatokat ellátniuk. Tehát itt mindenképpen javításra és pontosításra van szükség.

Többször elhangzott már a lajstromozásra nem kötelezett légi járművek ügye. Mi úgy látjuk, hogy ha a PLH hatásköréből és rálátásából kikerülnek ezek a légi járművek, az egy kicsit a szabadosság irányába fog elmenni, nem biztos, hogy ez így, ilyen formában teljesen jó lesz.

Szintén azt mondom, szakmailag elfogadhatók lennének a Polébisszel kapcsolatos rendelkezések a 64. § esetében, a rendellenesség fogalmának bevezetése, a Polébiszre vonatkozó szakmai vizsgálatok és azok előírása a Polébisz, illetve az üzemben tartó számára, azonban itt megint csak van egy lyuk a szabályozásban: ugyanis a Polébisz feladata lesz egy komplett rendszer létrehozása, működtetése, adatok karbantartása, ehhez viszont ismereteink szerint semmi külön pénz, forrás, költségvetési lehetőség nem áll rendelkezésre. Tehát azért itt is érdemes lenne végiggondolni, hogy ha valakinek feladatot adunk, akkor ahhoz milyen költségvetési forrásokat rendelünk hozzá. No, ezek azok a szakmai kérdések, amelyek benne vannak a törvényben, és bizonyos módosításokkal még elfogadhatóak is lennének.

Mi az, ami kimaradt a törvényből? Sajnálatos módon a légi járművek biztosítására vonatkozó kitételek, amelyek különösen az utóbbi időben nagyon-nagyon nagy port kavartak fel a hazai légi közlekedés résztvevői között. Ezek, hogy, hogy nem, kimaradtak ebből a törvényi szabályozásból. Szeretnék utalni rá, hogy a hatályos légiközlekedési törvény 69. §-áról van szó, ahol egyébként a jelenleg már hatályos európai uniós irányelvekkel pontosan ellentétes, egy régi felelősségbiztosítási és biztosítási rendszerre utal a törvény.

(16.20)

Csak szeretném jelezni a minisztérium hivatali apparátusának, hogy ezekből egyébként komoly perek is lehetnek: könnyen meglehet, hogy adott esetben bizony a magyar államot citálják a brüsszeli bíróság elé, ha, ne adj’ isten, valamilyen légi közlekedéssel kapcsolatos baleset bekövetkezik, és egy harmadik fél kártérítési igénnyel lép fel, hiszen tételes ellentmondás van a jelenleg már hatályos brüsszeli rendelet, illetve a magyar írott törvény betűje között.

Szintén idecsatlakozik, hogy a kormánynak feladata lenne minél hamarabb a 39/2001-es kormányrendelet felfrissítése, aktualizálása, újraírása, lehetőség szerint olyan módon, hogy vegye figyelembe a hazai kisgépes repülés sajátosságait, és ne ölje meg a rendeletek szó szerinti átvételével, hanem az EU-szabályozásban meglévő mozgási lehetőségeket használja ki.

Ezúton is szeretném kérni a kormány jelen lévő képviselőjétől, államtitkár úrtól, hogy tolmácsolja ezt az apparátusnak, és jó volna, ha a rendelettervezetet majd egy szakbizottsági egyeztetésre, mondjuk, a gazdasági bizottság elé be tudnák hozni, hiszen nagyon fontos és húsba vágó kérdésekről van szó.

Még egyszer szeretném jelezni: ezekre vonatkozóan semmilyen kitétel nincs a törvénymódosításban, és az a baj, hogy mivel nem nyílt meg a jelenleg hatályos törvény 7. része, még csak módosító javaslatot sem tudunk hozzá benyújtani, tehát ezt mindenképpen orvosolni kellene. Végül, de egyáltalán nem utolsósorban, ami a törvényben benne van, de számunkra elfogadhatatlan és ami miatt azt mondjuk, hogy így sajnos összességében ezt a törvényt nem tudjuk támogatni, az a Budapest Airport Rt. privatizációjával kapcsolatos kérdések.

Bizottsági véleményekben is elhangzott már - és ez mindegyik bizottsági tagnak szemet szúrt -, hogy bizony itt olyan törvények kerülnek most módosításra - legalábbis a kormány szándéka szerint -, amelyeket egyébként éppen tegnap végszavaztunk, hiszen kormánypárti képviselők indítványaként a privatizációs törvény melléklete került itt be, és abban szó sem volt arról, hogy a Budapest Airport Rt. ma hatályos, tartósan állami tulajdonban maradó részét bárki is nullára kívánta volna csökkenteni.

Ráadásul ez most úgy történik meg, hogy lássuk be, a kevesek által olvasott zárórendelkezések között van eldugva, aki tehát nem betűről betűre értelmezve a törvény rendelkezéseit olvassa át ezt a tervezetet, akár át is futhat fölötte vagy elsikkadhat, ugyanakkor pedig tudjuk, hogy egy több száz milliárdos vagyonelemről van szó. Úgy látjuk és az általános véleményünk ez, hogy teljesen felesleges egy jól működő, gazdaságosan működő, nagyon nagy eredményességgel stabil piacon működő, jelenleg állami tulajdonban lévő részvénytársaságot privatizálni. Ez pontosan olyan, mintha a Szerencsejáték Rt.-t kívánná valaki eladni.

Egy monopolpiacon, dinamikusan növekvő piacon nagy nyereségességgel működő, garantált állami bevételt produkáló, fejlesztéseihez szinte számolatlanul rendelkezésre álló forrással rendelkező állami céget kívánnak most eladni. Ez teljes egészében elfogadhatatlan. Ráadásul mindezt úgy, hogy egyébként olyan tevékenységeket szeretnének külön privatizálni - csak szeretném pontosan jelezni, hogy a 14. § (4), illetve (5) bekezdéséről van szó -, mint például a több milliárd forintos forgalommal rendelkező földi kiszolgálás, amely a repülőtér definíciójából is kikerülve önállóan és szabadon privatizálható. Ez azt jelenti, hogy valaki, aki majd ehhez - gondolom, nem túl drágán - hozzájut, az bizony hosszú-hosszú esztendőkre egy jól fejlődő, dinamikus piacon, megint csak egy jól jövedelmező üzletágban tuti üzletet kaphat, és hogy erre még biztosíték is legyen - a 14. § (5) bekezdése, ahol még egyébként ezzel a majd önállóan működő üzletággal a már privatizált Airport Rt.-nek még szerződéskötési kötelezettsége is lesz -, mindez törvénybe iktatott módon.

No, ezek azok a paragrafusok, amelyekre azt mondjuk, hogy kérem szépen, ezek számunkra elfogadhatatlanok, mert értelmetlenek, és így, ebben a formában teljes egészében az állami vagyon elherdálását szolgálják. Mindezekre tekintettel tisztelettel kérem a kormány képviselőjét és kormánypárti képviselőtársaimat is, vegyük ki az Airport Rt. privatizációjára vonatkozó részeket, módosítsuk, finomítsuk azokat a szakmai kitételeket, szakmai paragrafusokat, amelyek a törvényben jelenleg megtalálhatóak, mert ebben az esetben részünkről is elfogadhatóak lesznek.

Amennyiben a privatizációs részek benne maradnak, úgy meggyőződésünk szerint nem fogjuk tudni ezt a törvénytervezetet támogatni.

Köszönöm a figyelmet. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)




Felszólalások:  Előző  176  Következő    Ülésnap adatai