Felszólalás adatai

(19.20)

Természetesen egy új törvényszámmal, egy 2012-es forradalmi törvényszámmal lehet majd ezt a törvényt megalkotni, és úgy tűnhet, hogy egy új kódex született, de sajnos mégsem vagyunk ennyire bizakodóak.

A Jobbik már a 2010-es választási programjában megfogalmazta a zéró toleranciát a bűnözéssel és a bűnözőkkel szemben. Ezt természetesen a szavak szintjén a Fidesz is megfogalmazta, de azóta azt látjuk, hogy sokszor a politikai játszmákra fokuszálnak, és ennek szolgálták ki a büntetőjogot is. Mire gondolok? Itt akár az egyesülési joggal való visszaélésre, amelynek ilyetén való megalkotása vagy szigorítása egyértelműen a Magyar Gárda és hasonszőrű egyesületek ellen irányul. Arról nem is beszélve, hogy a közbiztonsági tevékenység jogellenes szervezése kapcsán oly abszurdumig jutott el a kormányzat, hogy egy olyan tevékenységet kíván büntetni, amely teljesen szükségtelen, hiszen egyrészről miért büntetjük azt, aki közbiztonsági tevékenységet, a közjót vagy a közrendet próbálja fenntartani, úgy egyébként, hogy más bűncselekményt nem követ el, hiszen hogy ha elkövetne, akkor a büntető törvénykönyv egyéb tényállása, ennek megfelelő, kielégítő szabályozása megfelelő büntetéssel sújtaná.

Ami viszont még veszélyesebbé teszi ezt a terepet, hogy számomra egészen egyszerűen nem körbehatárolható, hogy erre miért volt szükség, miért van szükség egyébként az új Btk.-ban való bent tartására is, hiszen ez egy olyan gumijogszabály lesz, ennyi erővel egy tábla kihelyezése, hogy a környéken lakók vigyáznak egymásra, és a bűnözőket elkapják és a rendőrség számára átadják, ugyanúgy lehet fenyegető egy bűnelkövető számára, és a közbiztonság fenntartásának látszatát fogalmazhatja meg.

Természetesen ezekben az esetekben a rendőrség nem feltétlenül fog eljárni, de amikor érdekükben áll, akkor el tudnak majd járni. Tehát egy gumijogszabályként, amikor ők úgy gondolják vagy a kormányzat és a bűnüldöző szervek úgy gondolják, hogy lesújtanak, akkor lesújthatnak, egyéb esetekben meg szemet fognak hunyni. Ezt nem tartjuk demokratikus megoldásnak; a törvényeknek jól körülhatároltnak és mindenkire vonatkozónak kell lenniük.

Sok szó esett arról, és az alaptörvény hatálybalépésekor mindenki vagy nagyon sokan hurráoptimizmusban törtek ki itt a jogos védelem kérdéskörével kapcsolatban. Az jelent meg a társadalmi gondolkozásban, hogy itt majd mindenki megvédheti magát. Sajnos itt ezek a viták is, amik termékenyek, és itt a parlament előtt éppen zajlanak, azt bizonyítják, hogy nagyon is kezdeti lépés volt az alaptörvénybe való beemelése a jogos védelemnek, aminek persze örültünk, de ennek a kidolgozása már nem annyira bátor, de bízunk benne, hogy még itt módosulásokat lehet elérni.

Az egészen botrányos, hogy megtartja a javaslat az 50 ezer forintra felemelését a szabálysértési értékhatárnak, ami azért furcsa, mert a kormányzat részéről több képviselőtől is hallhattuk, hogy 47 ezer forintból meg lehet élni. Ha ez így van - véleményem szerint nincs így, de elfogadva a kormány képviselőit és a fideszes, KDNP-s politikusokat, önök mondták, most nincs itt Zsiga képviselőtársam, de ő mondta többek közt -, akkor viszont ennek a bűncselekményi határnak az 50 ezer forintra emelésével tulajdonképpen egyhavi megélhetési összeghez kötjük a bűncselekményi értékhatárt, ami egyébként egészen egyszerűen abszurd. Persze a statisztikákat javítani fogja, hiszen hogyha emeljük az értékhatárt, akkor úgy tűnik majd, hogy kevesebb bűncselekményt követtek el, de az emberek biztonságérzetét semmiképpen nem.

Érthetetlen, hogy ha kódexről beszélnek és itt egy átfogó új szabályozásról, akkor hogyan maradhattak ki olyan törvények, amelyek büntetőjogi szabályokat határoznak meg, és nem a Btk.-ba kerültek beemelésre, mint egyébként az önök által hozott 2011. évi CX. törvény, amely az emberiesség elleni bűncselekmények elévülhetetlenségéről szól. Ezt akkor sem értettük, hogy miért nem a Btk.-ba emelték be, most meg végképp nem. Ez egy olyan csoda dolog, ami már lerontja a kódex jellegét a Btk.-nak, és arra utal, hogy önök nem nagyon gondolták végig, hogy mit is szeretnének új Btk. címen megalkotni.

Ugyanez igaz egyébként a 2001. évi CIV. törvényre, amely a jogi személyekkel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szól. Ezt se értem, hogy miért nem sikerült ide beemelni. Ha már megalkotásakor egy elhibázott döntés volt külön törvényben meghozni, akkor legalább most, hogyha már új kódexet alkotnak, ide be kellett volna emelni. Tehát tulajdonképpen az a furcsa állapot áll elő, hogy ha valaki csak a Btk.-t tudja, akkor még nem feltétlenül tud jogkövető magatartást folytatni, és ez elég abszurdnak tűnik.

Amit a 12. életéves büntethetőségi korhatár kapcsán csinálnak, az egészen egyszerűen vicc, azt kell mondanom, bár nagyon jól tudom, hogy önök is elfogadják azt, hogy a 14 év túl magas, és pont Gruber Attila képviselőtársamtól egy kiváló áttekintést hallhattunk, hogy az európai példák mit mutatnak. Én is kiemelném, hogy Norvégiában és Svájcban 10 éves kortól büntethetők az elkövetők, és általában a 10-12 év az európai büntetőjogban nem tekinthető egyfajta kirívó példának, tehát ez tekinthető gyakorinak.

Ennek ellenére önök - nyilván arra a nyomásra, amit mi sokszor elmondtunk - beemelik ezt a 12 évet, de tulajdonképpen egy új kategóriát hoznak létre a 12-14 éves kor között, ráadásul úgy, hogy csak nagyon jelentős bűncselekmények esetén lehet kiszabni bármit is, és amit ki lehet, az is intézkedés. Ez egy fából vaskarika. Arra jó, hogy egy médiakampányban el lehessen adni, hogy önök valamit tettek, de arra kevés, hogy valódi problémára valódi válaszokat adjanak.

Egyszerűen annyit kellett volna belerakni a Btk.-ba, hogy a jelenlegi 14 évet átírták volna 12-re, tehát nem büntethető az, aki nem töltötte be a 12. életévét. Ezáltal a 12-18 életév között jönne létre a fiatalkorúak büntetőjogi meghatározása. Ez sokkal hatékonyabb lenne, és bizony nem lehet azt mondani, hogy egy 12 éves korú állampolgár ne lenne belátási képességének a birtokában. Ha ez Európában működik, akkor nálunk is kellene. Ráadásul nagyon súlyos bűncselekményeket követnek el, nagyon sokszor egyébként szülők vagy nagykorúak segítségével és bűnszervezetben, tehát 14 év alatt és 12 évnél idősebb fiatalkorúak.

Indokolt lett volna például olyan tényállások modernebb megfogalmazása, mint a hazaárulás, amely jelen pillanatban úgy áll, hogy egy nemzetközi szervezetben magyar állampolgárként betöltött tisztség után egy ilyen tisztségviselő akármit megtehet Magyarország ellen, semmiféle szankcióval nem lehet sújtani, hiszen ő egy nemzetközi szervezeti tagsága folyományaként szavazhat, dönthet vagy nyilatkozhat akármilyen galád dolgokat a saját szülőhazájáról. Ezt meg kellene szüntetni, és igenis a Magyarországhoz való hűséget elsődlegessé kellene tenni, még akkor is, hogyha valaki nemzetközi szervezetben tevékenykedik.

Be kellene venni a nemzeti jelkép megsértése körébe a Szent Koronát. A bírói gyakorlat ezt olyanképpen ítélte meg, ami nem tartozik a nemzeti jelképek védelme alá. Ez abszurd, és ezen a helyzeten változtatni kellene. Erre majd egyébként módosító javaslatot is be fogunk nyújtani.

Elképesztően rossz a kármegtérülés aránya, ami egyébként az embereket elképesztően irritálja, és erre is a büntetőjognak valamiféle választ kellene adnia. Ösztönözni kellene azokat, akik olyan bűncselekményt követnek el, amelyből kár származik, hogy ezt megtérítsék, ezt akár a büntetési tételek forintosításával is el lehetne érni. Tehát ha bizonyos körben meg nem térülő kár van, azt bizony a büntetéskiszabásnál érvényesíteni kellene, és ez akár a tételek felső határának emelkedésével is járhat. Nem egy jó gyakorlat, az emberek azt tapasztalják, hogy Magyarországon lopni csak sokat érdemes, hiszen aki néhány milliárdot ellop, az majdnem hogy ugyanakkora büntetést kap, mint néhány millió forint eltulajdonítója, és esetleg külföldön vagy valahol kibekkelve néhány évet, az elévülési idők miatt büntetlenül hazatérhet, és élvezheti a javait.

A politikusbűnözés különböző formáit is kiemelten szankcionálnánk. Nem megengedhető, hogy egyes emberek a közbizalommal visszaélve ugyanolyan büntetési tételeket kapjanak, mint egy "átlagos" állampolgár.

(19.30)

A vagyonelkobzás intézményét is jó lenne kiterjeszteni. Sok esetben szükség lenne arra, főleg a közpénzekkel kapcsolatos visszaélések esetén, hogy ne csak az adott személyre, hanem hozzátartozóira is kiterjesszük ezt, és ráadásul meg kellene fordítani a bizonyítást, tehát akit ilyenen kapnak rajta a közpénzekkel kapcsolatban, ott neki kelljen bizonyítani javainak törvényes eredetét, és ha ezt nem tudja, akkor teljes vagyonelkobzás alá eshessen.

Ugyanez igaz egyébként a vesztegetésre. A vesztegetés tényállásánál nem érdekelt, akitől kicsikarják az összeget, hogy feldobja úgymond az esetet, hiszen nem kap mentesülést. Ezt is illő lett volna szabályozni, ha már ilyen komoly kódexben gondolkodtak.

Ahogy említettem, egyéb aggályaink közt felmerült, és többször jeleztük, hogy például egy parlamenti vizsgálóbizottság előtt való meg nem jelenésnek semmiféle szankciója nincs a büntetőjogban. Ezt többször kértük, javaslattal is éltünk a társadalmi vitára bocsátott koncepcióval kapcsolatban. Úgy tűnik, hogy önöknek a parlament méltósága csak ennyit ér, hogy nem lehetett erre egy tényállást alkotni. Remélem, hogy ezt még meg fogják tenni, és nem teheti meg például Gyurcsány Ferenc, hogy nem jelenik meg, és a Facebookon írogatja ki, hogy nem is fog elmenni.

Amit a jogos védelemnél elmondtunk, azt továbbra is tartjuk. Ez még egy nagyon kiforratlan, kidolgozatlan javaslat, jogászok számára is nehezen megérthető, és jómagam is többedmagunkkal egyeztetve próbáltuk kisilabizálni, hogy mit akar ez jelenteni. Tudom én vagy sejtem, hogy ez annak az oka, hogy itt a társadalmi vita után és a frakción belüli egyeztetések kapcsán elindult a toldozgatása-foldozgatása ennek a törvényhelynek, de nem jó az, ha nem egy könnyen érthető, a társadalom számára használható szabályt alkotunk, hanem különböző életviszonyokhoz - ha a lakásomba betörnek, akkor ott esetleg már a csoportos és a fegyveres támadás esetében is kiterjesztődik a védekezés lehetősége, de ha csak a kertembe törnek be, akkor már csak a fegyveres támadás ellen. Tulajdonképpen ezt még jogértő emberként se lehet nagyon nyomon követni, hát még azoknak az embereknek, akik főleg vidéken, de városban is szeretnének hatékony önvédelemmel élni. Egyszerűen nem fogják tudni alkalmazni.

Ráadásul, ahogy említettem, semmilyen olyan módozata nincs ennek, mármint a hatékony védelem alkalmazásának, ami közterületre irányulna. Tehát ha valakit este hazafelé megtámadnak, nem tud élni azzal a lehetőséggel, azzal a vélelemmel, amit önök felállítanak, tehát hogy az élet kioltására is irányuló támadásnak kell tekinteni egy ilyen támadást, és ugye ebben az esetben a védekezés bármilyen formája megengedett. Tehát közterületen, akár egy negyvenkilós nőt megtámadó felfegyverzett csoport esetében sem lehet ezt alkalmazni. Ennek a módosítása lenne indokolt. Egyébként az eredeti javaslatban ez benne volt, amit önök társadalmi vitára bocsátottak. Nem hiszen, hogy ellentétes vélemények nagy számban bejöttek volna, hogy ezt módosítani kellett volna. Egy percet kérhetek még, elnök úr? (Jelzésre:) Köszönöm szépen.

Tehát nagyon kérjük, hogy ezt és az arányosság eltörlését, tehát hogy csak a szükségesség maradjon bent a törvényben, az arányosság nem, ezt tegyék meg, és a frakción belül folytassák le a vitákat, és egy mindenki számára használható törvényi tényállást fogalmazzanak meg. Ahogy megemlítettük, ehhez számtalan módosító javaslatot egyébként beadunk, mert nem elfogadható az, hogy az emberek nem tudják megvédeni a saját javaikat, sőt, egy jogszabályt alkotunk, amelyről el lehet mondani, hogy erre alkalmas, de nem lesz, mert ebben a formában tulajdonképpen lehetetlenné teszi. Álljunk a megtámadottak oldalára, és olyan jogszabályokat hozzunk, amelyek alapján a megtámadott megvédheti magát, és a megtámadónak van mit veszítenie, és ő az, akinek mérlegelnie kell, és ő az, aki a rövidebbet húzza egy ilyen szituáció kapcsán.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)