Készült: 2024.03.29.11:01:54 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

327. ülésnap (2013.11.20.), 100. felszólalás
Felszólaló Herman István Ervin (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka Expozé
Videó/Felszólalás ideje 14:31


Felszólalások:  Előző  100  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

HERMAN ISTVÁN ERVIN (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Bizonyára egyetértenek velem abban a megállapításban, hogy minden társadalom egyik tükörképe, lenyomata az, hogy milyen szociális védőhálót alkot az állampolgárai védelmére. A háló sűrűsége persze nemcsak az empátiakészségből áll, hanem a gazdaság teherviselő képességétől is függ, ami elsődlegesen meghatározza a rácsok erősségét.

(14.20)

Tisztelt Ház! Köztudott tény az, hogy az elmúlt évtizedekben komoly társadalmi, gazdasági és politikai struktúraváltáson ment keresztül hazánk. Ennek az átalakulásnak egyenes következménye az, hogy számos gazdasági társaság, vállalat megszűnt, átalakult vagy csődbe ment. Az itt dolgozók egy része a rosszul csengő, de biztos anyagi forrást nyújtó rokkantnyugdíjazás irányába navigálta magát saját egzisztenciájuk védelmének érdekében, mert kényszerpályára kerültek önhibájukon kívül. Ez a gyakorlat általánossá vált, sőt voltak esetek, amikor maga az állam irányította ebbe a rendszerbe a bezárt bányák munkavállalóinak egy részét, így fordult aztán elő, hogy voltak jogos, jogtalan és kényszerutasai a rendszernek. A XXI. század hajnalára olyan mértékre duzzad ez a rossz, torz rendszer, amelyet sem a társadalom igazságérzete, sem pedig a gazdaság már nem tudott tovább elviselni.

Tisztelt Ház! 2012. január 1-jétől elkezdődött a megváltozott munkaképességű személyek ellátórendszerének teljes átalakítása, aminek célja a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának segítése, a foglalkoztatási rehabilitáció markánsabb érvényesítése volt. E cél érdekében született meg a megváltozott munkaképességű személyek ellátásáról és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény, amely 2012. január 1-jétől szabályozza a megváltozott munkaképességű személyek ellátását.

A törvény hatálybalépésével meghatározásra kerültek a komplex minősítésre, a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának támogatására vonatkozó rendelkezések, és 2012. július 1-jétől megkezdték működésüket a rehabilitációs szakigazgatási szervek is, így valóban teljes mértékben átalakult a megváltozott munkaképességű személyek ellátórendszere.

Az átalakulás a több évtizedes múltra visszatekintő ellátások - mint a rokkantsági, a baleseti rokkantsági nyugdíjak, nyugdíjszerű ellátások - szabályozását érintette és helyezte új alapokra. A rendszer átalakításával a korábbi átláthatatlan, különböző szabályozási szintű ellátás helyett két ellátást vehettek igénybe a megváltozott munkaképességű személyek: a rokkantsági ellátás azok számára biztosítja a kieső jövedelem pótlását, akiknek a foglalkoztatási rehabilitációja nem javasolható; mindazok részére, akiknek a szakértői bizottság javaslata alapján foglalkoztatási rehabilitációja javasolt, rehabilitációs ellátás kerül megállapításra.

Tekintettel a jogszabály szabályozási területének komplexitására, az elmúlt majdnem két év tapasztalata alapján indokolt a szabályozás pontosítása, finomhangolása. A T/12971. számú törvényjavaslat a hatálybalépését követően eltelt időszakban a gyakorlatban felmerült módosítási javaslatokat tartalmazza. Melyek ezek a javaslatok? A rokkantsági rehabilitációs ellátás megállapításához szükséges előzetes biztosítási idő újraszabályozása, a rokkantsági ellátásban részesülők keresőtevékenységére vonatkozó szabályozás módosítása, a megváltozott munkaképességű személyek ellátásával kapcsolatos felelősségi szabályok, a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásával kapcsolatos szabályozás, így a rehabilitációs hozzájárulás fizetési kötelezettség és a támogatott foglalkoztatásban részt vevők körének szabályozása.

Tisztelt Ház! Ejtsünk néhány szót a biztosítási idő számításának módosításáról. A törvényjavaslat ellátásokat érintő leglényegesebb intézkedése az ellátás megállapításához szükséges előzetes biztosítási idő számításának módosítása. A megváltozott munkaképességű személyek ellátására való jogosultság megállapításához jelenleg egyéb feltételek teljesítése mellett öt éven belül 1095 nap biztosítási idő megléte szükséges. Ezzel a kérelmezők jelentős része rendelkezik, ugyanakkor előfordul, hogy hosszú, esetenként több évtizedes biztosítási előzménnyel rendelkező személyek - éppen állapotuk miatt - az elmúlt öt évben nem tudtak munkát vállalni, így nem rendelkeznek 1095 nap előzetes biztosítási idővel.

Ez a probléma a legnagyobb arányban a 45 és 60 év közötti személyek esetén jelentkezik. Annak érdekében, hogy ők se maradjanak ellátás nélkül, a javaslat tartalmazza az előzetes biztosítási időre vonatkozó szabályozás módosítását. Ennek értelmében a törvényjavaslat elfogadásával a rokkantsági és rehabilitációs ellátás megállapításához öt éven belül 1095 nap, tíz éven belül 2055 nap, 15 éven belül 3650 nap előzetes biztosítási idő megléte szükséges majd.

A törvénymódosítás és a javaslat második eleme a rokkantsági ellátás melletti keresőtevékenység szabályozásának változásai. A rehabilitációra nem javasolt, megváltozott munkaképességű személyek számára biztosított rokkantsági ellátás mellett végzett keresőtevékenység esetén jelenleg a folyósítás megszüntetésre kerül, ha a keresőtevékenységből származó jövedelem háromhavi átlagában meghaladja a minimálbér havi összegének 150 százalékát; 2013-ban 147 ezer forint volt ez az összeg.

Abban az esetben, ha az ellátásban részesülő, keresőtevékenységet folytató személy egy évben egyszer a minimálbér másfélszeresét lényegesen meghaladó többletjuttatásban részesül - például jubileumi jutalmat, végkielégítést vagy egyéb rendkívüli juttatást kap -, megszűnik az ellátásra való jogosultsága, azonban a rendes havi jövedelme nem változik. Ennek elkerülése érdekében javasolt, hogy a rokkantsági ellátás mellett keresőtevékenység folytatása esetén az ellátásra való jogosultság csak akkor szűnjön meg, ha a keresőtevékenységből származó jövedelem három hónapon keresztül meghaladja a minimálbér 150 százalékát. Emellett a javaslat továbbá pontosítja az egyéni vállalkozókra vonatkozó szabályozást is, így a módosítás elfogadása esetén az egyéni és társas vállalkozások esetén minimálbér alatt garantált bérminimumot kell érteni. Ezzel megteremtődik az összhang a járulékalap-képző jövedelem, illetve a törvényben szabályozott kereseti korlát számítási alapja között.

A törvénymódosítás harmadik eleme az egészségbiztosítási törvénytől való eltérések meghatározása. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásai, az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai ugyanakkor magukon hordozzák a folyamatosan, de legalábbis hosszú távon folyósított ellátások - mint a nyugellátások - sajátságait is. Az ellátás jogalap nélküli igénybevételére, a felelősségre, az ellátások visszakövetelésére, megtérítésére vonatkozóan a jelenleg hatályos szabályozás a kötelező egészségbiztosítási ellátásról szóló 1997. évi LXXXIII. törvény vonatkozó rendelkezéseit rendeli alkalmazni.

(14.30)

Ugyanakkor a gyakorlati tapasztalat igazolta az egészségbiztosítási törvénytől való eltérések szükségességét. A törvényjavaslat a szükséges eltérések meghatározását is tartalmazza, szabályozva ezáltal a jogosulatlanul felvett rehabilitációs pénzbeli ellátás és a rokkantsági ellátás visszafizetésével kapcsolatos eltéréseket, továbbá a foglalkoztató megtérítési kötelezettségével kapcsolatos kérdéseket. És végül a többes munkaviszonyban alkotókra vonatkozó szabályozás pontosítására is sor kerül e törvényi módosítás keretein belül.

A megváltozott munkaképességű személyek ellátórendszere átalakításának elsődleges célja az volt, hogy elősegítse a foglalkoztatást, a foglalkoztatási rehabilitáció érvényre juttatását. Ennek érdekében a törvény tartalmazza a rehabilitációs hozzájárulásra, valamint a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatására vonatkozó szabályozását is. Jelen törvényjavaslat a rehabilitációs hozzájárulás tekintetében a többes munkaviszonyban állókra vonatkozó szabályozást pontosítja. Az érintettek foglalkoztatásának elősegítése érdekében a gyakorlati tapasztalatok alapján indokolt biztosítani annak a lehetőségét, hogy a fogyatékossági támogatásban részesülő, valamint a rehabilitációs járadékban részesülő személyek, függetlenül attól, hogy komplex minősítés alapján nem minősülnek megváltozott munkaképességű személynek, részt tudjanak venni a támogatott foglalkoztatásban.

A személyi kör egy része jelenleg is részt vesz a rehabilitációs foglalkoztatásban, mert a megváltozott munkavégzés... - a törvény 38. § (3) bekezdés d) pontja alapján azonban ez az átmeneti rendelkezés 2013. december 1-jéig biztosítja ezt a lehetőséget. A 2014-től várható módosítás célja, hogy az egészségkárosodott és egyéb törvények által állapotukra tekintettel az ellátásra jogosult személyek munkaviszonyát 2014. január 1-jétől ne szüntessék meg, csekély összegű ellátásaik mellett továbbra is tudjanak részmunkaidőben munkát végezni. A megváltozott munka... - törvény módosítása révén elkerülhető a fogyatékossági támogatásban és a rehabilitációs járadékban részesülő személyek elbocsátása is.

Tisztelt Ház! A törvénymódosítási javaslat rövid, összefoglaló esszenciáját mutattam be. Bízom abban, hogy úgy a kormánypárti, mint az ellenzéki pártok képviselői támogatását bírja majd ez a módosító javaslat, amely az állampolgárok jogos igényeit szolgálja. Kérem önöket, segítsék közös gondolkodással, javaslataikkal gazdagítsák ezt az előterjesztett törvényjavaslatot, együtt formáljuk erőssé, és fonjuk erőssé ezt a hálót, amellyel honfitársaink életét szebbé, gazdagabbá tesszük.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:  Előző  100  Következő    Ülésnap adatai