Felszólalás adatai

DR. DORNBACH ALAJOS (SZDSZ): Tisztelt Legfőbb Ügyész Úr! A Magyar Távirati Iroda 2001. szeptember 11-én, az Egyesült Államok elleni terrortámadások után pár órával adta közzé a hírt, miszerint mivel a nyomozás adatai alapján nem állapítható meg bűncselekmény elkövetése, és az eljárás folytatásától sem várható eredmény, az Országos Rendőr-főkapitányság megszünteti a nyomozást Schlecht Csaba ellen.

A rendőrségi határozattal egy újabb fejezete zárult le a Fidesz közeli cégek szerződései ügyének. Mint az sokak előtt ismert, Schlecht Csaba 1995 júliusában egyetlen napon 13 Fidesz közeli céget adott el, több mint százmillió forintot meghaladó köztartozással. Az említett cégek alapítói, tisztségviselői között szerepeltek többek között Orbán Viktor miniszterelnök úr, Stumpf István, Kövér Szilárd és számos Fidesz-vezető, szinte a Fidesz teljes vezérkara. Felvetődött a gyanú a nyomozó hatóság számára is: az óriási összegű köztartozás alóli mentesülés céljából történt-e vajon a cégek fantomizálása?

A nyomozás 1998-ban kezdődött, és meghökkentő lassan haladt annak ellenére, hogy számos országgyűlési képviselő és újságíró próbált támpontot adni a nyomozáshoz. Bírálták a nyomozás lassúságát és mulasztásait. Az SZDSZ-es képviselők kilenc alkalommal interpelláltak és intéztek kérdéseket a parlamentben.

A nyomozó hatóság mindezek után bravúros gyorsasággal a következő eredményre jutott: lényeges kérdésekben a tényállás nem deríthető fel, mivel a legfontosabb iratokat sehol sem sikerült felkutatni, és senki sem emlékszik semmire. A napokban meghozott nyomozásmegszüntető határozat kapcsán számos megválaszolatlan kérdés tehető fel, most azonban csupán három kérdésre kérek öntől választ. Az írásban közölt első kérdésemet visszavonom.

Vizsgálták-e, hogy a cégek sok száz millió forintos vagyona mikor és miként tűnt el? Megvizsgálták-e a cégek banki számlaforgalmi adatai alapján a cégek pénzmozgását, szerződéseit?

Másodszor: megvizsgálták-e, hogy miért nem lelhetők fel a cégek iratai vagy azok másolatai az APEH-nél, a cégbíróságnál és egyetlen érdekelt félnél sem? Terhel-e valakit felelősség e tekintetben?

Harmadszor: iskolát kíván-e teremteni a nyomozó hatóság, illetve az ügyészség arra, hogy a cégek miként tüntethetik el adózatlan bevételeiket, miként bújhatnak ki a felelősségre vonás kockázata nélkül a köztartozások megfizetésének kötelezettsége alól?

Várom a válaszát. (Taps az SZDSZ és az MSZP padsoraiban.)