Felszólalás adatai

KÁDAS MIHÁLY, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! T/4990. számon olyan törvényjavaslat általános vitáját kezdjük meg a mai napon, amely vitában ritkábbak lesznek az éles szóváltások, az egymásnak feszülő ellentétek, ha egyáltalán lesznek ilyenek. A törvénytervezet bizottsági előélete is azt jelzi, hogy ez a törvény nem fogja egymással szembeállítani az ellenzéki és a kormánypárti képviselőket vagy éppen a kormányt és az ellenzéket.

Több oka is van annak, hogy december végén a törvénytervezet - becenevén: az ekvivalenciatörvény - általános és feltehetően részletes vitája nem fog indulatokat kiváltani, és akár a teljes konszenzusig is eljuthatunk az elfogadásról szóló szavazásig. Az egyik ilyen okot a törvény jellege jelenti. Az általános indoklásban az előterjesztő elsősorban eljárási törvényként adresszálja a javaslatot, ami azt jelenti, hogy ez a 72 paragrafus igazából a szóban forgó okiratok honosításának, illetve elismerésének ma is működő, hazai gyakorlatát kívánja egységesíteni, illetve EU-konformmá tenni. Hiszen ilyen gyakorlat létezik, sőt nagy vonalakban már ma is megfelel az Unióban elfogadott gyakorlatnak. Alapvetően tehát jogharmonizációs törvényről van szó, amelynek a 2000. december 31-éig történő elfogadására - ahogy a miniszter úr már célzott erre - a csatlakozási tárgyalásokon konkrét kötelezettséget vállaltunk, s e kötelezettséget két kormányhatározat is megerősíti.

Mindez egy nem igazán szokványos kettősséget jelez a törvénnyel kapcsolatban. Egyfelől ugyanis a törvényhozó mozgástere meglehetősen szűk, hisz a törvénynek normatívan illeszkednie kell szinte mindenben az európai uniós jogrendhez és jogalkalmazáshoz, azaz a magyar törvényhozás csak egy mások által előre kijelölt, szűk mezsgyén haladhat. Ez az előzmény azonban ugyanakkor könnyebbséget is jelent a törvényhozás számára, hisz túlságosan sok fejtörésre nem ad okot, sőt lehetőséget sem. Az uniós országok ugyanis a '70-es évek közepétől - folyamatosan megújítva a jogszabályokat - végigjárták már ezt az utat, annak minden nehézségével, buktatójával együtt. Voltak ilyen buktatók, hiszen emlékezzünk rá, a háttéranyagban olvasható volt, hogy az ágazati irányelvekben is próbáltak valamifajta olyan megoldást találni, hogy a kérdéseket megpróbálják a különböző uniós országokban azonossá tenni vagy egymáshoz közelíteni, és ez nem minden területen járt sikerrel, tehát nem volt olyan nagyon könnyű létrehozni ezeket az irányelveket sem. Nekünk mindezt már nem kell végigkínlódnunk, mindössze a már kitaposott útra lépés, bizonyos adaptációs tevékenység hárul ránk.

Az Unió által az utóbbi negyedszázadban lefektetett irányelvek létrehozását az Unión belüli egyik legfontosabb alapelv, ha tetszik, uniós polgári alapjog indukálta, tudniillik a személyek szabad mozgásának, mondhatni, mindenek felett álló alapvetése. A csatlakozást, illetve az átmeneti munkaerő-piaci korlátozások megszűnését követően számunkra is ez lesz a törvényben foglalt tartalmak legfőbb értéke, annál is inkább, mivel a törvény alanyi hatálya igen népes embercsoportokat érint, érinthet: a pályakezdő fiatalokat éppúgy, mint a pályán már évtizedeket eltöltött szakembereket, diplomásokat éppúgy, mint szakmunkásokat, hozzánk munkavállalási vagy tanulási céllal érkezőket egyaránt. Ki lehet jelenteni, hogy a törvény potenciálisan és nagyon elvileg érintheti az uniós munkavállalók akár 70-80 százalékát s az egyetemi, főiskolai hallgatók akár teljes körét is. És tekintve, hogy a törvény létrehozásából következik egyfajta reciprocitás, ami ennek az egyik folyománya, az azonos elbírálás, nyilván a hasonló magyar munkavállalók, illetve hallgatók körét ugyancsak érintheti.

Ma még nehéz megjósolni, hogy hányan kerülnek majd effektíve kapcsolatba a jogszabállyal, ezért nem mindegy, hogy milyen lesz a törvény minősége. Hiszen a törvény majdani - ha lehet így fogalmazni - ügyfeleinek alapvető érdeke, hogy könnyen és gyorsan tudjanak tájékozódni azokról az eljárásokról, amelyek az idegen országbeli munkavállaláshoz szükségesek; hogy eligazodjanak azok között az intézmények között, amelyek részt vesznek az eljárásokban; hogy könnyen és gyorsan tudjanak információt szerezni jogaikról és kötelezettségeikről és a jogorvoslati lehetőségekről is.

Tisztelt Ház! Jelen törvény így vagy úgy közelebbről érintheti a hazánkban munkát vállalni akaró határon túli magyarokat is, hisz nem baj, ha az ő szakmai kompetenciájukat tanúsító oklevelek ekvivalencia szempontú elbírálása és elismerése, honosítása már az uniós elvek szerint történik. Fontos tehát a törvény megalkotása, de a megalkotásánál talán még fontosabb az, hogy mielőbb lépjen hatályba, ha ugyanis megtörténik ez a hatálybalépés, az azt jelenti, hogy Magyarország már tagja az Uniónak. Azt kívánom mindnyájunknak, mindannyiunknak, az egész országnak, hogy ez mielőbb következzék be.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps.)