Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

CSÖBÖR KATALIN (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az előttünk fekvő T/1427. számon benyújtott törvényjavaslat a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosítását célozza. Ez a nem túl terjedelmes és jogtechnikailag sem túl bonyolult, látszólag egyszerű módosítás valójában egy komplex helyzet megoldására irányul. A baloldali pártok által olykor hevesen támadott kezdeményezés nem titkoltan Miskolcról ered, és az ottani ingatlanok teljes amortizációját, ezáltal egyes városrészeken tapasztalható, a lakókörnyezet szinte visszafordíthatatlan pusztulását igyekszik megakadályozni és kezelni.

Borsod megyei képviselőként kötelességemnek éreztem, hogy olyan módosító javaslatot terjesszek a Ház elé, amelyik segítséget jelenthet a miskolci városvezetés elképzeléseinek a megvalósításához. Miskolc városának érdekeivel összhangban teszem mindezt úgy, hogy az ellenzék konstruktív javaslatok benyújtása helyett igyekszik etnikai konfliktusként bemutatni a történéseket, mely gondolatot a lehető leghatározottabban visszautasítok.

Ahogyan említettem, összetett kérdésről van szó, amelyhez szorosan hozzátartozik a devizahitelesek problémája is. 2010-ben a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség Magyarország egyik legsúlyosabb szociális, gazdasági és pénzügyi problémáját örökölte a szocialista-szabad demokrata kormánytól ? bármennyire is el akarják feledtetni ?, a nehéz helyzetbe került devizaalapú lakáshitelesekkel kapcsolatos problémáért elsősorban ugyanis a szocialista kormányokat terheli a felelősség. Egykori hatalomra jutásukat követően, előzetes ígéretükkel ellentétben fokozatosan megszüntették a támogatott forinthiteleket, és tevékenyen közreműködtek abban, hogy helyette devizahitelből vagy magas kamatú forinthitelből oldják meg az emberek a lakásproblémájukat.

(22.30)

Az embereket becsalták a devizaalapú hitelezési rendszerbe, és nem figyelmeztették őket kellő súllyal a komoly kockázatokra, valamint nem nyújtottak nekik védelmet a hitelintézetekkel szembeni egyenlőtlen helyzetükben.

Az előző ciklusban az Országgyűlés több törvényjavaslatot fogadott el, új jogintézmények kerültek bevezetésre. A kormány számos intézkedést hajtott végre a devizahitelesek megsegítése érdekében. Az otthonvédelmi akcióterv keretében az árfolyamgát intézményének bevezetése, az egyösszegű végtörlesztés lehetőségének megteremtése, a Nemzeti Eszközkezelő felállítása a lakosság százezreinek segített. Az Országgyűlés a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosításáról szóló 2014. évi XVII. törvény elfogadásával a devizahitel-adósok védelmében rendelkezett a kilakoltatási moratórium meghosszabbításáról, a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény új 303. §-ának megalkotásával.

Ebben a ciklusban a fogyasztói hitelekhez kapcsolódó kérdések jogi rendezésének első lépéseként az Országgyűlés 2014. július 4-i ülésnapján elfogadta a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvényt. Ez jogszabályi szintre emelte és ezáltal általános érvényűvé tette a Kúria 2/2014. számú jogegységi határozatában foglalt polgári jogi rendelkezéseket. Ezzel összhangban kimondta az árfolyamrés semmisségét, illetve felállította az egyoldalú szerződésmódosítási jog kikötésére vonatkozó tisztességtelenség vélelmét.

2014. szeptember 29-én pedig az Országgyűlés elfogadta a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvényében rögzített elszámolás szabályairól és egyes egyéb rendelkezésekről szóló törvényjavaslatot. Tehát a jogszabály értelmében 1,3 millió család kaphatja vissza a bankoktól a tisztességtelenül elvett összegeket. A javaslat 680 ezer devizaalapú és 650 ezer forintalapú hitelt érint. A törlesztőrészletek átlagosan 25-30 százalékkal csökkenhetnek. A 400 érintett pénzintézetnek minden deviza- és forinthitellel el kell számolnia. A túlfizetéseket tőke-előtörlesztésként kell figyelembe venni, ami az adósok számára a legnagyobb visszatérítést jelenti.

Tehát az elszámolási törvény alapján a bankoknak vissza kell térniük a tisztességes kamatszintre. Mindezek mellett kamatemelési és kilakoltatási moratórium lesz érvényben 2016. április 30-ig, illetve december 31-ig. A kamatemelési moratórium értelmében pénzügyi intézmény egyoldalú kamat-, költség- vagy díjemelésre nem lesz jogosult. Megjegyezném, hogy 2010 óta az otthonvédelmi akcióprogram keretében eddig több mint 500 ezer család jutott valamilyen formában segítséghez, 170 ezren éltek a végtörlesztés lehetőségével, közel 180 ezren jelentkeztek eddig az árfolyamgátba, és több mint 20 ezren ajánlották fel ingatlanukat a Nemzeti Eszközkezelőnek, míg 150 ezer családnak nyújtott érdemi védelmet a kilakoltatási moratórium.

Van azonban egy speciális helyzet, olyan speciális helyzet, és vannak olyan állampolgárok, amit a miskolci Avason uralkodó állapot is tükröz, akiknek különböző okokból kedvezően nem lehet az említett módszerekkel segíteni. Állandó jövedelem nélkül nincs olyan alacsony törlesztőrészlet, nincs az a közüzemi szolgáltatás, amit ki lehet fizetni. A sokszorosan eladósodottak ingatlanjai lepusztulnak, és az enyészet a környezetükre is kihat, a településrész élhetetlenné válik. Ezt nem hagyhatjuk, az önkormányzat lépéskényszerben van, olyan élhető környezetet kell teremtenünk, amely megfelelő infrastrukturális környezetet is biztosít a munkahelyteremtéshez.

Az e célok teljesülése érdekében benyújtott törvényjavaslat elfogadása esetén a kilakoltatási moratóriumra vonatkozó rendelkezéseket nem lehet alkalmazni, ha a lakóingatlan árverési vevője vagy átvevője helyi önkormányzat vagy olyan gazdálkodó szervezet, amelyben az állam vagy a helyi önkormányzat külön-külön vagy együtt százszázalékos részesedéssel rendelkezik, és írásban kötelezettséget vállal arra, hogy a birtokbavételtől számított két éven belül a lakóingatlant felújítja vagy felújíttatja, s a munkahelyteremtés és a munkaerő-megtartás, a helyben maradás elősegítése céljából pályázatot ír ki a lakóingatlannak a lakóingatlan fekvése szerinti településen munkát vállaló személy részére az önkormányzat bérbeadásáról szóló rendeletében meghatározott feltételek szerinti bérbeadására.

Az önkormányzati választások alkalmával október 12-én a miskolci választópolgárok már döntöttek. Most rajtunk a sor. Azt várják tőlünk, hogy folytassuk a megkezdett munkát. Ezért kérem a kedves képviselőtársakat, hogy támogassák a javaslatot. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)