Készült: 2024.03.28.16:20:19 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

332. ülésnap (2013.12.03.), 228. felszólalás
Felszólaló Dr. Répássy Róbert (Fidesz)
Beosztás közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka Expozé
Videó/Felszólalás ideje 7:07


Felszólalások:  Előző  228  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. RÉPÁSSY RÓBERT közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Egy újabb, a polgári törvénykönyvről szóló, a 2013. évi V. törvényhez kapcsolódó törvényjavaslatot tarthatnak a kezükben. Mint ahogy az önök előtt is ismeretes, a polgári törvénykönyvről szóló, közel 1600 szakaszból álló törvény 2014. március 15-én lép hatályba. Már többször elhangzott, hogy az új Ptk. hatálybalépése miatt felmerülő jogalkotási feladatok egyrészt a meglévő jogszabályok módosítását, másrészt új törvények megalkotását is szükségessé teszik.

Az előttünk lévő törvényjavaslat ez utóbbi célt szolgálja. Az új Ptk. legterjedelmesebb, Hatodik könyve szól a kötelmi jogi szabályokról. Ha képviselőtársaim már tanulmányozták az új kódex szabályait, láthatták, hogy a kötelmi jogi könyv megbízási típusú szerződések között új szerződéstípusként nevesíti a bizalmi vagyonkezelés jogintézményét. A bizalmi vagyonkezelésnek nincs az európai jogrendszerekben egységesen elfogadott fogalma és modellje. Ugyanakkor Európa-szerte elterjedtek olyan, elsősorban szerződésen alapuló jogviszonyok, amelyeknek lényege, hogy a megbízott személy tulajdonosként rendelkezhet a rábízott vagyonnal, úgy, hogy a vagyon kezeléséből eredő hasznok a megbízó személyi vagyonát gyarapítják.

Ezek közé a bizalmi vagyonkezelési formák közé tartozik az angol jogban kialakított trust vagy a német jogbeli Treuhand és azok rokon intézményei. Az egyes nemzeti jogokban meghonosodott vagyonkezelési konstrukcióknak közös vonásuk, hogy a bizalmi vagyonkezelés keretét biztosító jogviszony alapján a vagyonrendelő vagyonát képező meghatározott dolgok, jogok és követelések tulajdonjogát a vagyonkezelő részére átengedi. A vagyonkezelő az ily módon megkapott döntési jogosultság gyakorlásával a rábízott vagyont a kedvezményezett javára hasznosítja. Ma már egész üzletág épült ki ezen a területen, amely magyar jogi szabályozás hiányában külföldi jogi és intézményi infrastruktúrát vesz igénybe.

A tisztelt Ház által elfogadott új Ptk. szerinti bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján a vagyonkezelő a vagyonrendelő által tulajdonába adott dolgok, ráruházott jogok és követelések saját nevében, a kedvezményezett javára történő kezelésére, a vagyonrendelő pedig díj fizetésére köteles. A bizalmi vagyonkezelés jogintézményének magyar jogrendszerbe való bevezetésének célja a tulajdonosi pozíció és a tulajdon tárgyának hasznosításával, valamint az azzal való rendelkezéssel kapcsolatos döntéshozatal szétválasztása, az erre irányuló gazdasági igény kielégítése.

A bizalmi vagyonkezelés lényege és újdonsága tehát, hogy a vagyonkezelő a tulajdonos erejével és hatalmával tudja fialtatni a vagyont más érdekében és javára. A polgári törvénykönyv a bizalmi vagyonkezelés mint polgári jogi jogügylet alapvető szabályait állapította meg azzal, hogy más jogszabályokra bízta a jogintézmény részletes szabályainak meghatározását.

Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy szóljak néhány szót arról, hogy mik is azok a rendelkezések, amelyek miatt feltétlenül szükség volt a külön törvényi szabályozás előkészítésére.

Az előttünk lévő törvényjavaslat egyrészről az üzletszerűen végzett bizalmi vagyonkezelésre ír elő követelményeket, másrészről a tevékenységet nem üzletszerűen végzőkre határoz meg szabályokat. A befektetők, illetve az ügyfelek védelme érdekében az üzletszerűen végzett bizalmi vagyonkezelői tevékenység csak megfelelő személyi és tárgyi garanciákat teljesítő vállalkozásokra bízható. A javaslat ennek érdekében előírja többek között, hogy bizalmi vagyonkezelői tevékenységet üzletszerűen csak erre irányuló engedély birtokában, főtevékenységként lehet végezni. Vagyonkezelői tevékenységet csak olyan vállalkozás láthat el, amely legalább 70 millió forint összegű pénzügyi biztosítékot tart fenn. De kiemelhető a törvényi követelmények közül az is, hogy a vállalkozásnak jogászt, közgazdászt, könyvvizsgálót kell alkalmaznia.

Ugyanakkor a javaslat nem kívánja kizárni a nem üzletszerűen eljáró bizalmi vagyonkezelővel való ügyletkötés lehetőségét sem. Az ilyen ügyletben rejlő kockázatokat a törvény a bizalmi vagyonkezelési jogviszonyok láthatóvá tételével kívánja kezelni. Ennek érdekében garanciális szabályként írja elő a javaslat a nem üzletszerűen eljáró bizalmi vagyonkezelővel létrejött bizalmi jogviszonyok bejelentésének és nyilvántartásának kötelezettségét.

Hangsúlyozandó, hogy a törvényjavaslat a vállalkozásokkal kötött szerződések megkötését és tartalmát szabja korlátok közé, a nem üzletszerűen eljáró bizalmi vagyonkezelők vonatkozásában ilyen szabályokat nem alkalmaz. A törvény kiemelkedő hangsúlyt fektet egyrészről arra, hogy a bizalmi vagyonkezelői tevékenységet ellátó vállalkozások széleskörűen tájékoztassák az ügyfeleket, másrészről, hogy megfelelően tájékozódjanak az ügyfél ügyleti céljairól. Az ügyfelek ellenőrzési jogának könnyebb gyakorolhatóságát szolgálják azok a törvényi rendelkezések, amelyek belső nyilvántartások vezetésére kötelezik a vállalkozásokat.

Összefoglalva az elhangzottakat, a külön törvényi szabályozás célja tehát a bizalmi vagyonkezelési jogviszonyok ésszerű mértékű láthatóvá tétele, az üzletszerű bizalmi vagyonkezelő vállalkozások törvényes és megbízható működésének biztosítása, az ezt szolgáló nyilvántartás jogszabályi garanciáinak megteremtése.

A javaslat számos törvényt is módosít a bizalmi vagyonkezeléssel összefüggésben. Ennek indoka, hogy a bizalmi vagyonkezelés bevezetése adózási, számviteli kérdések tisztázását is igényli, amit az ezen jogterületeket szabályozó törvényekben indokolt elhelyezni. A számviteli és adószabályok változtatására megfogalmazott rendelkezések többek között biztosítják, hogy a bizalmi vagyonkezelés jogintézményének alkalmazása ne járjon terhesebb adókötelezettséggel ahhoz képest, mint ha a vagyonrendelő közvetlenül a kedvezményezettnek juttatna vagyont.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Ház! Az elhangzottak alapján újra csak megerősíteni tudom, hogy az új polgári törvénykönyv megalkotása a magánjogi reformhoz önmagában nem volt elégséges, a polgári jogi kodifikáció a kapcsolódó törvények elfogadásával válik teljessé. Kérem a tisztelt Országgyűléstől a törvényjavaslat megvitatását és elfogadását.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)




Felszólalások:  Előző  228  Következő    Ülésnap adatai