Felszólalás adatai

DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Mindenekelőtt szeretném megköszönni a két legnagyobb frakció hozzászólójának azt az udvariasságot, hogy kérésemre maguk elé engedtek technikai okoknak köszönhetően. Köszönöm szépen még egyszer.

Tisztelt Országgyűlés! Amikor 1990-ben megalakult a szabadon választott Országgyűlés, ha jól emlékszem, május 2-án, az alakuló ülést követő héten a folyosón már folyosói beszélgetések folytak arról, hogy valószínűleg indokolt lenne kisebb Országgyűlést alkotnunk. Természetesen az Ellenzéki Kerekasztal során folytatott tárgyalások kapcsán is nemegyszer előjött, sőt nagyon konkrét javaslat született arra vonatkozóan, hogy a jelenlegi 386 fős Országgyűlésnél kisebb Országgyűlés lássa el a törvényhozói tevékenységet.

A kormány most benyújtott javaslata, amely részben alkotmánymódosítást, részben egy önálló törvényjavaslatot jelent, számunkra elfogadható megoldást kínál az Országgyűlés számára. Mondom ezt annak ellenére vagy amellett, hogy Magyar Bálint, Világosi Gábor és két MDF-es képviselő kolléga aláírásával mi magunk is benyújtottunk egy törvényjavaslatot - bocsánat, rossz helyre néztem, elnézést, a szokás hatalma (Dr. Répássy Róbert közbeszól.) -, amely törvényjavaslat három másik alternatívát tartalmaz, köztük olyan alternatívát is, amely meglehetősen közel áll a kormányéhoz.

Mi évekkel ezelőtt is elmondtuk, és most is ugyanazt képviseljük ebben a tekintetben, nem ragaszkodunk egyetlen valamilyen megoldás elfogadásához, a jelenlegi frakciónk nagysága alapján nem is kívánjuk ráerőltetni az akaratunkat másokra. Úgy gondoljuk, hogy azt fontos szem előtt tartanunk, hogy ebben a tekintetben megállapodás szülessen a parlamenti pártok között.

Az az alkotmánymódosítás, amelyet a kormány benyújtott, tartalmát tekintve szinte azonos, nagyon hasonló ahhoz a javaslathoz, amelyet fideszes kollégáink immár sokadszor kérnek napirendre venni, és jóval korábban, talán 295-ös sorszámmal ellátva benyújtottak az Országgyűléshez, azaz a ciklus elején.

Nem azért támogatjuk vagy nem támogatjuk egyik vagy másik javaslatot, mert azt nézzük, hogy ki a benyújtója. Az alkotmánymódosításra vonatkozóan egyébként azt tudom mondani, hogy szakmailag valamivel precízebbnek és jobbnak gondoljuk a kormány által benyújtott javaslatot, de önmagában elfogadható lenne a Fidesz javaslata is.

Azt nem tudjuk elfogadni, hogy úgy tárgyaljunk alkotmánymódosításról, hogy az alkotmánymódosítás következtében, ha sikerül 258 képviselői igen szavazatot összegyűjteni az alkotmány módosításához, akkor utána egy olyan kényszer előtt álljon a Magyar Országgyűlés, amely kényszer következtében a választási ciklus végéig feltétlenül törvényt kellene alkotnunk arról, hogy valóban 200 fős vagy 199 fős Országgyűlés alakuljon meg. Ezt mi egy rossz módszernek tartjuk. Mi azt tartjuk jó módszernek, hogy a javaslatokról együtt tárgyaljunk, és ha valóban sikerül a törvényről megegyezni, akkor természetesen annak nincs akadálya, hogy mindez alkotmányos következményként a hatályos alkotmány megváltoztatásával megtörténjen.

A javaslatot elfogadhatónak tartjuk, mert hangsúlyozottan - ez a tegnapi alkotmányügyi bizottsági ülésen is elhangzott - a kormány úgy gondolja, hogy a törvényjavaslatot és az alkotmánymódosítást, a másik törvényjavaslatot együtt kívánja tárgyalni és elfogadtatni is. Valóban, ezt másképpen véleményünk szerint nem lehetséges, így lehet tartalmát tekintve vizsgálni az alkotmánymódosítást, mert ha az alkotmánymódosítás és a törvénymódosítás összhangba kerül, akkor természetesen lehet szó arról, hogy támogassuk.

(12.10)

Azért is tudjuk támogatni ezt a törvényjavaslatot, mert megfelel annak a hármas követelménynek, amit egyébként mindannyian hosszabb ideje hangoztatunk. Úgy gondolom, ebben bizonyosan egyetértés lesz, mert mindenki azt szeretné, hogy kisebb, arányos, egyszerűbb, egyfordulós lebonyolítással, talán olcsóbb lebonyolítással lehessen országgyűlési képviselőket választani. E hármas követelménynek a javaslat megfelel. Egyébként úgy gondolom, hogy mindazok a javaslatok, amelyek a legutóbbi időkben elénk kerültek, alapvetően megfelelnek.

Egy kicsit azért nehéz ebben a vitában érdemben részt venni, mert mindannyian tudjuk, mindannyian látjuk, a vita végeredményeként nem feltétlenül az itt lefolytatott hozzászólások alapján fog eldőlni az, hogy mely javaslat fogja megkapni a többséget. Én úgy gondolom, ha a szándék valódi, akkor ennek a vitának a folyományaként, ezzel párhuzamosan feltétlenül indokolt lenne olyan egyeztetéseket lefolytatni, amelyek nem a plenáris ülésen történnek. Azt látom, az ilyen súlyú törvényjavaslatok sorsa általában akkor szokott pozitív végeredménnyel zárulni, akkor lesz belőle kihirdethető törvény, hogyha a különböző részletkérdésekről a háttérben - nem a nyilvánosság elzárásával, de nem is a plenáris ülésen - egyeztetések folyhatnak. Ekkor mutatkozik remény arra, hogy valóban törvény legyen belőle.

Visszatérve az alapvető kritériumokra, a hármas kritériumrendszerre, amelyről egyébként maga a javaslat is, annak az általános indokolása is szól, a bizottsági vitában is felmerült már: a kisebb, arányosabb, egyszerűbb, olcsóbb választás kritériumainak megfelel. Az kétségtelen tény, hogy mind a választópolgároknak, mind pedig a parlamenti pártoknak alapvetően egy új helyzetre kell felkészülniük abban az esetben, hogyha ebből a javaslatból törvény lesz. Az elmúlt húsz évben hozzászoktunk ahhoz, hogy a 176 egyéni választókerületben dolgozó egyéni képviselők valamelyest másképpen látják el a hétköznapi képviselői tevékenységüket, mint ahogyan talán a listán parlamentbe jutott képviselők.

Természetesen itt is fontos hangsúlyozni azt, hogy a szabad mandátum elve és a mandátumok tartalmának azonossága alapján teljesen egyértelmű, hogy minden országgyűlési képviselőt tökéletesen azonos jogok illetnek meg, és kötelezettségek terhelnek, ugyanakkor a magyar választópolgárok mégis hozzászoktak ahhoz, hogy az egyéni választókerületben megválasztott "saját" - talán ezt érdemes idézőjelbe tenni - képviselőjük van, akihez fordulhatnak. Ez önmagában még nem jelent áthidalhatatlan problémát.

Úgy gondolom, ha elfogadjuk azt, hogy egy jelentősen kisebb parlament születhet e törvényjavaslat eredményeképpen - márpedig közel a felére lecsökken a parlament létszáma -, akkor azt hiszem, az ilyen mérvű változással együtt a választópolgárok minden bizonnyal ahhoz is viszonylag rövid időn belül hozzászokhatnak majd, hogy nincs egyéni választókerületben megválasztott képviselőjük. Ez nem jelenti azt, hogy az országgyűlési képviselők ne tudnák megfelelően tartani a kapcsolatot a választóikkal, ennek nagyon sokféle módja lehetséges, nagyon sokféle módon lehet ezt jól csinálni, és az egyéni választókerületben megválasztott képviselők sem biztos, hogy megfelelő módon képesek tartani a választókkal a kapcsolatot. Ez függ attól is, hogy az adott képviselő személyisége, egyénisége milyen, és képes-e ennek a követelménynek megfelelni. Mi önmagában nem ragaszkodnánk a listás rendszerhez, bár kétségtelen, az arányosságot ez tudja a legkönnyebben és a legnagyobb mértékben biztosítani, de elfogadhatónak tartjuk. Úgy gondoljuk, ha ez megvalósulhat, akkor a parlament munkáját alapvetően meg kell változtatni.

Itt azért szeretnék egy rövid kitérőt tenni arra vonatkozóan, ahogyan azt tegnap az alkotmányügyi bizottságban is elmondtam, én úgy gondolom, önmagában azt azonban nem tartjuk szerencsésnek, hogy az elmúlt időszakban nagyjából a közvélemény igényeit kielégítendő, a pártok sorra álltak elő azokkal a javaslatokkal, amelyek a létszámot tekintve egyfajta licitálást jelentettek, egyre kisebb, egyre kisebb számú Országgyűlésre vonatkozó javaslatok láttak napvilágot, illetve hangzottak el, részben kidolgozott, részben kevéssé kidolgozott formában. 300-as, 250-es és még jó néhány számot említhetnénk, most azt hiszem, nagyjából az alsó határon vagyunk, ennél kisebb létszámú parlamentre vonatkozó komoly javaslatról pillanatnyilag nem tudok, de lehet, hogy csak az ismereteim hiányosak. Tehát azt semmiképpen nem szeretnénk, hogy egy ilyen licitálás áldozatává váljon az Országgyűlés, mert azt azért mindenképpen érdemes megjegyezni, hogy az arányait tekintve egy ennél nagyobb létszámú parlament is képes megfelelően működni, és talán egy kisebb parlamenttel is lehet a törvényalkotást jól végrehajtani egy hozzánk hasonló nagyságrendű országban. Erre egyaránt lehet jó és rossz példákat felhozni. Mindkét esetben lehet a parlamentet működőképesen fenntartani és a választók igényének megfelelően működtetni.

Tehát a javaslatot - mind az alkotmánymódosítást, mind pedig a törvénymódosítást - elfogadhatónak tartjuk, támogatjuk. Azt tartjuk a legfontosabbnak, hogy a parlamenti pártok megegyezzenek valamilyen változat mellett, akár egy másik változat mellett is. Tudom, hogy a különböző frakciók által kidolgozott javaslatok közül sok mindenben vannak jó és jól hasznosítható elemek, persze ezeket nem lehet korlátlanul vegyíteni, mert természetesen ha rendszerben gondolkodunk, akkor bizonyos elemek nem teljesíthetők.

Úgy gondolom, az aránytalanság megszüntetésére vonatkozó követelményeknek való megfelelés teljesen egyértelmű. Ma a 176 egyéni választókerület mellett nagyon nehéz lesz vagy lenne - nem tudom, pillanatnyilag melyik kifejezés a helyes - az Alkotmánybíróság követelményeinek eleget tenni, hiszen ha bármelyik kerülethez, a választókerület határaihoz hozzányúlunk, abban a pillanatban érdekek ütköznek, és ha érdekek ütköznek, akkor már nagyon nehéz egyezségre jutni.

Ismerünk olyan javaslatot, ami egy hetilapban jelent meg, és azt hiszem, megfontolandó ötleteket, elképzeléseket fogalmaznak meg. Ott például a választókerületek arányosítására vonatkozóan konkrét javaslatot fogalmaznak meg a javaslat kidolgozói. Elképzelhető, hogy ez működhetne, de elképzelhető, hogy nagyon komoly vitákhoz vezetne.

Problémásnak tartjuk akkor fenntartani a vegyes rendszert, hogyha körülbelül ilyesmi nagyságrendűre csökkentjük a parlament létszámát, és mondjuk, a képviselők felét egyéni választókerületben, a másik felét pedig listán választanánk meg. Azért tartjuk problematikusnak, mert már ma is vannak olyan választókerületek, amelyekben a klasszikus egyéni képviselői tevékenységet megfelelő színvonalon kifejteni rendkívül nehéz. Hatalmas nagy választókerületek léteznek, amelyekben az ott dolgozó képviselők egyöntetűen arra adnak választ, vagy azt a választ kapjuk tőlük a kérdésünkre, hogyha az egyéni képviselői munka iránt érdeklődünk, hogy nem könnyű, különösen az aprófalvas területeken - de más példát is hozhatnék - ellátni a képviselői tevékenységet ilyen körülmények között. Ha a 176 egyéni választókerület számát nagyjából a felére csökkentjük - hiszen a 100 körülbelül közel a fele, de legalábbis jelentősen kevesebb kerület -, abból az is következik, hogy jelentősen megnő a választókerületek nagysága, és ez időnként szinte áthidalhatatlan feladatot jelentene az egyéni képviselőknek.

Én magam egyéni képviselő vagyok 1990 óta, egy ciklustól eltekintve, és viszonylag könnyű helyzetben vagyok, mert egyetlen város és annak is a nagyobbik része az, ami a választókerületet Szombathelyen jelenti, de az egyéni képviselői feladatok így is bokros teendőket jelentenek annak, aki komolyan veszi. (Dr. Répássy Róbert felé:) Kérlek szépen, nem mosolyogni a szó hallatán; szóval, igen komoly feladatokat jelent. Ha egy jóval nagyobb kerületről van szó, márpedig jelenleg is vannak, és ha az ötlet, egy másik ötlet megvalósul, akkor bizony ez nagyon komoly nehézségeket jelent. Ezért tehát az egyéni választókerületek számának csökkentése csak egy bizonyos határig lehetséges és elfogadható.

Mindezek alapján a Szabad Demokraták Szövetsége, a liberális frakció kész támogatni ezt a törvényjavaslatot. Azt tartjuk nagyon fontosnak, hogy megegyezzünk, és ha valóban komolyan gondoljuk, hogy kisebb parlamentet szeretnénk, akkor ennek jegyében más változat elfogadását is lehetségesnek tartjuk, a magunk részéről semmilyen módon nem kívánjuk megakadályozni. Azt szeretnénk csak követelményként magunk elé állítani, a parlament elé is állítani, hogy egy megfelelő szabályozás révén csökkentsük a parlamentet, ne kövessünk el hibát csak azért, hogy kisebb Országgyűlést hozzunk létre.

A fentiek alapján a törvényjavaslatot és az alkotmánymódosítást támogatni tudjuk. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az MSZP padsoraiban.)

(12.20)