Felszólalás adatai

DR. GÁL ZOLTÁN (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Nem kívánom a tisztelt Országgyűlés idejét rabolni annak hangoztatásával, hogy a Szocialista Párt milyen jelentőséget tulajdonít a nemzetközi bűnüldözésnek, milyen érdekei fűződnek Magyarországnak ahhoz, hogy csatlakozhasson azokhoz a szervezetekhez, amelyek ezzel a céllal működnek, illetőleg jönnek létre. Ebben az értelemben tehát üdvözölhetnénk is ezt a törvényjavaslatot.

Meg kell azonban mondanom, tisztelt Országgyűlés, hogy véleményünk szerint az önök előtt fekvő törvényjavaslat finoman fogalmazva nem korrekt. Nem korrekt, mert fogalmai nem konzisztensek, nem korrekt, mert olyan intézményeket kíván létrehozatni az Országgyűléssel, amelyek szervezeti helyét nem határozza meg maga a törvény. Nem kívánom ezt most előre részletesen elmondani, a későbbiek folyamán bizonyítani szeretném ezt az állítást, hogy ez a törvényjavaslat nem korrekt, nem pontos, ez a törvényjavaslat mint jogszabály mint egy törvény ebben a formájában megítélésünk szerint nem fogadható el.

Nem akarok tréfálkozni, de tényleg az a helyzet, és ez már nem először fordul elő a Belügyminisztérium által előterjesztett javaslattal, hogy a címe sem korrekt, nem pontos abban az értelemben, hogy a tartalma nem felel meg a címének. Márpedig azt hiszem, hogy egy általános iskolai dolgozat írásánál is követelményként határozzák meg a tanárok, hogy a cím és a tartalom egybeessék. Ennek a törvényjavaslatnak a címe az, hogy az Európai Unió bűnüldözési információs rendszeréhez történő csatlakozás keretében megvalósuló együttműködésről és információcseréről. Ezt lényegében megismétli az 1. §, ugyanakkor, amikor a 2. § meghatározza a nemzetközi bűnüldözési szervezetet, szól az Interpolról is.

Úgy gondolom, hogy nem kíván különösebb indokolást, hogy az Interpolnak - mint ahogy az előttem felszólaló képviselőtársam történeti fejtegetéséből kiderült - az ég egy adta világon semmi köze nincs az Európai Unióhoz és valószínűleg nem is lesz. Ebben az értelemben tehát nem korrekt a törvényjavaslat, mert a cím és a tartalom nem fedi egymást.

Megítélésünk szerint nem korrekt a törvényjavaslat abban a értelemben sem, amit a 3. § tartalmaz, ami ennek a bizonyos nemzetközi bűnügyi együttműködési központnak a létrehozását rendeli el. Ha jól értem - és azt hiszem, jól értem - ez a központ ezzel a törvénnyel jön létre. Ugyanakkor mint ahogy az előttem szóló képviselőtársam már idézte a törvényjavaslat indoklásából, a kormány már döntött ennek a szervezetnek a rendőrség keretében való elhelyezéséről, és úgy hiszem, hogy jogos az a megállapítás, hogy amikor egy törvényben egy intézményt akarunk létrehozni, akkor nem korrekt, ha a kormány már előre eldöntötte ennek az intézménynek a szervezeti helyét.

Ha már itt tartok, szabad legyen elmondanom - ez már itt szóba került -, hogy nem tartjuk helyes megoldásnak, hogy ez a szuperinformációkkal rendelkező szerv a rendőrség keretében - hogy milyen formában, milyen hatáskörrel, ezt majd a végrehajtási utasítás lenne hivatva rendezni, de semmiképpen nem tartjuk indokoltnak, hogy egy ilyen, szuperinformációkkal rendelkező szerv a rendőrségnek valamifajta főosztálya keretében - végezze a tevékenységét. Megítélésünk szerint el kell távolítani valamelyest ezt az intézményt a nyomozó hatóságoktól, és ez persze nem jelenti azt, hogy ne a belügyminiszter végezze a felügyeleti tevékenységét a kormány megbízásából, de semmiképpen nem tartjuk korrekt megoldásnak, hogy ez egy rendőri - mint ahogy az indoklásból kiderül -, egyszerű, valamifajta alacsony jogállású rendőri szerv legyen.

Nem korrekt továbbá ez a törvényjavaslat azért sem, mert példának okáért nem szól arról, hogy nemzetközi információcsere e törvényen kívül is folyni fog.

(19.20)

Hiszen van egy bűnügyi jogsegélyről szóló törvényünk és sok-sok ilyen egyezményünk, amelyek keretében személyes adatok cseréje is folyik, amit az ügyészség bonyolít le. Ebből a szempontból sem korrekt ez a törvény, amikor azt tartalmazza, hogy ez az adattovábbítás kizárólagosan - legalábbis ez olvasható ki a törvényjavaslatból - a NEBEK elnevezésű szervezeten keresztül folyna, mert ez nem felel meg a jelenleg hatályos szabályozásnak. Legjobb tudomásom szerint a törvény ezt a korrekciót más jogszabályokon nem végzi el.

Úgy hiszem, nemzetközi jogi szempontból vitatható a törvénynek az a kijelentése, hogy az Interpol-tagság nemzetközi kötelezettségvállalásnak minősül, de ezen vitatkozzanak a nemzetközi jogászok!

Úgy hiszem, nem korrekt a 4. §-a sem. S elnézést, hogy paragrafusokon megyek végig, de ezen keresztül bizonyítani szeretném azt az általános vitához illő megállapításomat, hogy ez a törvényjavaslat nem korrekt. Ezt a bizonyítást csak néhány paragrafus felidézésével tudom természetszerűleg megtenni. Nem korrekt ez a törvényjavaslat a 4. § alapján sem - s erről egyébként az önkormányzati bizottság kisebbségi véleményében már volt szó -, amikor is azt mondja, hogy a NEBEK jogosult lesz bizonyos információk kezelésére, átvételére és továbbítására, amelyek a nemzetközi bűnüldözési szervezet hatáskörébe tartoznak. Az Interpol hatáskörét ismerjük, de mint ahogy említettem, és ez már elhangzott, az Europol hatáskörét nem ismerjük. Nem ismerjük, mert hiába van előcsatlakozási megállapodás, igazán akkor fogjuk majd ismerni, s akkor lesz ránk nézve kötelező, ha az Országgyűlés kihirdeti az erre vonatkozó törvényt, mint ahogy maga a javaslat is a hatályba léptetést ennek a törvénynek a kihirdetéséhez köti.

Tehát jelen pillanatban jogi értelemben - s azt hiszem, egy törvényjavaslatnál ez fontos szempont - nem ismerjük ennek a nemzetközi bűnüldözési szervezetnek a hatáskörét. Ebből következően nem tudhatom, hogy a NEBEK-nek mi a hatásköre. Ha már ennél a paragrafusnál tartok - mint ahogy az önkormányzati bizottság többségi véleményének ismertetésénél feltűnt -, szeretném aláhúzni: olyan fogalmakkal operál ez a törvényjavaslat, amelyeket a magyar jog jelen pillanatban nem ismer, ez a törvény ezeket a fogalmakat nem határozza meg; erre a bizonyos bűnüldözési adatra szeretnék utalni. Sejtem, mit takar ez a bűnüldözési adat, de hangsúlyozom még egyszer: a magyar jog ezt a fogalmat nem ismeri.

Nem tudjuk tehát ebből következően, hogy a NEBEK milyen adat kezelésére, továbbítására és átvételére lenne jogosult, mert a törvényjavaslat úgy szól, hogy személyes és bűnüldözési adat. Tehát itt két fogalomról van szó: a személyes adatokat természetesen beazonosíthatjuk több más törvény alapján, de hogy mit jelent ez a bűnüldözési adat, azt úgy hiszem, a rendőrségi törvény és a büntetőeljárási törvény sem határozza meg. Ennek a személyes és a bűnüldözési adatnak még lesz jelentősége a későbbiek folyamán.

Ugyancsak nem korrekt megítélésem szerint a törvényjavaslat abban az értelemben sem, hogy kimondja: a NEBEK jogosult közvetlen hozzáférésre is - ahogy a törvényjavaslat fogalmaz -, a megkeresés teljesítéséhez szükséges személyes és bűnüldözési adatot térítés nélkül átvenni bármely adatkezelésből, amire a törvény bűnüldözési célból felhatalmazást ad. Mi az, hogy bármely adatkezelés? Legjobb tudomásom szerint a nemzetbiztonsági szolgálatok végezhetnek adatkezelést. Tehát ha itt nincs pontosan meghatározva, hogy a NEBEK el van zárva a nemzetbiztonsági szolgálatok adatainak átvételétől, akkor ebből a szövegből az a következtetés is adódhat, hogy onnan is vehet át adatot, amit pedig erősen meg lehet kérdőjelezni célszerűségi, nemzetbiztonsági szempontból is, meg abból a szempontból is, hogy nem bűnüldöző hatóságként szerepelnek. Tehát nincs összhang, és a törvény ennyiben nem korrekt azon pontjaiban, amely egyrészt a bűnüldözési hatóságot határozza meg, másrészt abban, hogy a NEBEK milyen adatbázisból vehet át adatot.

Nem korrekt továbbá ez a törvényjavaslat azért sem - ez megint csak szóba került az önkormányzati bizottság kisebbségi véleményében -, mert még az indokolásban sem szól arról, mennyibe fog ez kerülni.

A törvényjavaslat szerint a nemzetközi szerződésben meghatározottak alapján, a titokvédelmi előírásoknak megfelelően védett távadat-átviteli hálózat igénybevételével, a külföldre telepített összekötője útján továbbítja a megkereső bűnüldözési szervezet. Az összekötő rendben van, ez nagyjából most is így működik, de nagyon kíváncsi lennék, hogy ez a védett távadat-átviteli hálózat mennyibe fog kerülni. Ezt azért jó lenne előre tudni, amikor a törvényjavaslat sorsáról döntünk! Bizonyos szempontból persze értem a Belügyminisztériumot, meg a minisztert, mert ha ez a törvény így elfogadtatik, anélkül, hogy az Országgyűlés tudná, mibe kerül, nyilván a költségvetési alkuban erősebb pozícióba kerül. De éppen az elmúlt években - az ÁSZ-vizsgálatok meg az Ellenőrzési Iroda vizsgálatai mutatják - a Belügyminisztérium, hogy úgy mondjam, a technikai bázisa kiépítésében eléggé szerencsétlen módon járt el, és sok-sok milliárd ment el információs rendszerek kiépítésére anélkül, hogy azok összekapcsolhatóak, és hatékonyan működtethetőek lettek volna.

Tehát joggal mondhatjuk ennek alapján is, hogy nem korrekt a törvényjavaslatnak ez a pontja; az indokolás és a miniszteri expozé sem tartalmazott egy szót sem arról, mennyibe fog ez kerülni. Egyes szakvélemények szerint több milliárd forintos beruházást igényel egy védett távadat-átviteli hálózat kiépítése.

Tisztelt Országgyűlés! Úgy hiszem, állításom igazolására megemlíthetem továbbá azt is, amit a törvényjavaslat az adatvédelmi felelős feladatai kapcsán tartalmaz, tudniillik azt mondja, hogy az adatvédelmi felelős ellenőrzi a személyes adatok külföldre továbbításának jogszerűségét. Tiszteletteljes kérdésem: az úgynevezett bűnüldözési adatok továbbításának jogszerűségét nem ellenőrizheti? Hiszen a törvény korábbi paragrafusában azt mondja, a NEBEK-nek az a feladata, hogy személyes és bűnüldözési adatokat kezel, továbbít és így tovább; de az adatfelelős ellenőrzésénél már csak a személyes adatok ellenőrzéséről van szó. Ez tudatos, vagy nem tudatos? Törvényjavaslat-szerkesztési hiba? Vagy tényleg arról van szó, hogy e meg nem határozott tartalmú fogalom, a bűnüldözési adat ellenőrzését már nem végezheti az adatvédelmi felelős? Úgy hiszem, ez a kis fejtegetés is igazolja, hogy ebből a szempontból sem korrekt ez a javaslat.

Nem akarom nagyon húzni az időt, de a strukturált adatbázisok létrehozására vonatkozó pont is erősen vitatható. Nem korrekt, azt hiszem, abból a szempontból sem, hogy a zárórendelkezésekben is egy sor hiányosságot tapasztalhatunk, hiszen úgy gondolom, az lenne korrekt, ha a végrehajtási rendeletet a legfőbb ügyésszel egyetértésben adhatná csak ki a két miniszter, hiszen ez érinti az ügyészséget mint nyomozó hatóságot.

Nehezen tudom hova tenni azt is, hogy - előttem rejtélyes okok miatt - a módosuló jogszabályok az azonos tartalmú cselekményeket más-más fogalommal írják le, mert a vámhatóság nyomozóhatósági jogkörbe tartozó bűncselekményekkel összefüggésben keletkezett személyes adatok terén lehet kapcsolatban az Europollal és az Interpollal.

(19.30)

A határőrségre vonatkozó passzusnál pedig bűnüldözési személyes adatokat emleget. Tessék nekem megmondani, hogy most mi ez a bűnüldözési személyes adat, és mi a bűncselekményekkel összefüggésben keletkezett személyes adat?!

Tisztelt Országgyűlés! Szeretném, ha a tisztelt képviselőtársaim és az előterjesztő államtitkár úr sem értené félre szavaimat. Nem valami jogászi kekeckedés beszél belőlem, hanem itt arról van szó, hogy létrejön egy olyan szervezet, amely a Magyar Köztársaság jelentős érdekeit is érintő adatokat továbbíthat nemzetközi szervezetnek, és nemzetközi szervezettől ilyen adatokat kérhet, kezelhet, és így tovább. Úgy hiszem, nem kíván különös magyarázatot, hogy olyan eljárásról és intézményről van szó, amely csak akkor működik - és azt hiszem, hogy a nemzetközi partnereink is ezt várják el tőlünk -, amikor is pontos, precíz, félreérthetetlen, egyértelmű fogalmakkal és eljárási módokkal írjuk le azt a jelenséget, amelyet szabályozni akarunk.

Ez a néhány paragrafusos törvény megítélésem szerint ennek nem felel meg, és ezért mondtam azt, hogy nem korrekt ez a törvényjavaslat. Tudom, hogy egy ellenzéki képviselő szájából nem túlságosan jól hangzik, mert könnyen mondja az ember, de most mégis kénytelen vagyok azt mondani, éppen az ügy érdekében, hogy vonja vissza a kormány ezt a törvényjavaslatot, aludjunk még egyet rá. A Belügyminisztérium felajánlotta ebben a kérdésben is az egyeztetést. Mi, a Szocialista Párt hajlandók vagyunk erre, de nem úgy, hogy közben már megindul az általános vita, és ma le is záródik, és ezzel a módosító indítványok benyújtására sincs mód. Nem is akarjuk felvállalni, hogy itt most valamiféle jogi korrekciókat próbáljunk ellenzéki pártként megjeleníteni vagy megpróbálni átírni ezt a törvényjavaslatot.

Mi azt szeretnénk, hogy egy olyan törvényjavaslat készüljön, amely minden szempontból minden kritikát kiáll, mert az a cél, amit az államtitkár úr joggal hangoztatott, hogy ez is segít bennünket az Unióhoz való csatlakozásban, és tudjuk, hogy nagy a verseny, és óriási érdekeink fűződnek ahhoz, hogy ez a csatlakozás minél hamarabb megtörténjen. Azt is tudjuk, hogy az Unió nagyon nagy hangsúlyt fektet Schengenre és minden más hasonló dologra. Tehát az Országgyűlésnek az a dolga és kötelessége, hogy ezt minden módon segítse elő.

Tehát akkor, amikor azt mondjuk, hogy a kormány éppen az ügy érdekében járna el helyesen, ha ezt a törvényjavaslatot visszavonná, ezzel mondjuk az együttműködési készségünket is, hogy egy korrekt, minden szempontból elfogadható törvény készüljön, amely mind a belső jogalkalmazásban, mind a nemzetközi kapcsolati rendszerünkben hatékonyan működik.

Köszönöm a figyelmet. (Taps az ellenzék padsoraiban.)