Felszólalás adatai

TÓTH GYULA, az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság előadója: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Bizottságunk, az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság a jogalkotói szándékkal egyetértett. Ha ma Magyarországon olyan törvényjavaslat kerül - egyéves előkészítés után - az Országgyűlés elé, ami a hivatali ügyintézést gyorsabbá, kényelmesebbé, ezáltal ügyfélbarátabbá, a nap 24 órájában rendelkezésre állóvá teszi, akkor azt támogatni kell. Még inkább akkor, ha egy viszonylag új technológia használatának eredményeként nőhet a közigazgatás színvonala és hatékonysága, az állampolgár ügyintézéssel töltött ideje nagyságrendileg rövidebbé válik, és még az átláthatósága is növekszik.

A mai kor technikai színvonalának köszönhetően növekvő igény van arra, hogy a hagyományos kézbesítés szabályozásának megfelelő általános szabály jelenjen meg az elektronikus dokumentumok továbbításában is, még akkor is, ha az elektronikus ügyintézésre való átállás csak hosszabb távon lehet költségcsökkentő hatású. Amíg ugyanis az elektronikus eszközökkel párhuzamosan a hagyományos papír alapú ügymenetet is fenn kell tartani, a költségek még növekedhetnek is.

Bizottságunk fontosnak tartja, hogy mindaddig, amíg a papír alapú és az elektronikus ügyintézés egymás mellett, párhuzamosan létezik, az állampolgár választásán múlik az elektronikus út igénybevétele, egyértelműen szükséges szabályozni, hogy mi számít a két ügyintézési mód közötti választásnak; azt is - mivel az emberi jogok védelme bizottságunk számára alapvető feladat -, hogy az emberi jogok, az adatvédelmi jogok ne sérülhessenek. Ne lehessen személyes adatokat, dokumentumokat manipulálni, ne lehessen különböző hivatalos beadványokkal vagy akár az adóbevallással visszaélni. Ismert a tisztelt képviselőtársaim előtt is, hogy az elektronikus formában beadott, elektronikus aláírás nélküli - ilyet jelenleg is elfogad az APEH - adóbevallásokkal kapcsolatban már előfordultak visszaélések, jogosulatlan adó-visszatérítések.

Már a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi törvény vitájában az elektronikus közigazgatási eljárás szabályozása is kompromisszumok árán született, de kötelezővé tette az elektronikus aláírás alkalmazását minden fogadott és küldött dokumentumra. Indokoltnak tartja bizottságunk a három év gyakorlati tapasztalatai utáni kiigazítást, de nem tartja indokoltnak az elektronikus aláírás használatának teljes kiiktatását.

A törvényjavaslat alapján nemcsak a hatóság vagy a bíróság nem látná el minősített elektronikus aláírásával az iratot, de a központi elektronikus szolgáltató rendszer sem, amelyen keresztül megvalósulna az elektronikus ügyintézés, és az ilyen aláírások nélküli hivatalos iratot mégis hitelesnek kell majd tekinteni. Ez kiszolgáltatottá teheti az állampolgárt, mert nincs biztosíték arra nézve, hogy egyfelől hosszú távon, másfelől harmadik fél előtt fel tudja használni az adott dokumentumot.

Bizottsági ülésünk előtt - elektronikus formában pár nappal előbb - kaptuk meg az adatvédelmi biztos úr kritikus véleményét a törvénytervezetről. Természetes, hogy bizottságunk tagjai kíváncsiak voltak az előterjesztő álláspontjára is, adatvédelmi szempontból persze. Tudtuk, hogy a közigazgatási egyeztetés idején még nem volt adatvédelmi biztos, de az általános ombudsman adatvédelmi jogkörben is felhatalmazott volt, a hivatal is működött, és még a törvényjavaslat beterjesztése előtt is lehetett volna egyeztetni az adatvédelmi biztos úrral. Ez utóbbival az előterjesztő képviselője is egyetértett.

Az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság a hivatalos iratok elektronikus kézbesítéséről, az elektronikus tértivevényről szóló T/9024. számú törvényjavaslatot 9 igen szavazattal, 7 nem szavazat ellenében, tartózkodás nélkül általános vitára alkalmasnak tartotta.

Elnök úr, köszönöm szépen.