Készült: 2024.03.29.00:32:28 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

61. ülésnap (2019.03.19.), 220. felszólalás
Felszólaló Dr. Steinmetz Ádám (Jobbik)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka vezérszónoki felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 8:50


Felszólalások:  Előző  220  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. STEINMETZ ÁDÁM, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Az előttünk fekvő törvénymódosítás egy számunkra nagyon szimpatikus elemeket tartalmazó törvénymódosítás. Nagyon vártuk már, és szerintem mindenki tudja itt a Házban, hogy az elmúlt években mind a meggy-, mind az almaágazatban nagyon komoly problémák voltak a felvásárlási árakkal kapcsolatban. Emlékeztetnék, hogy tavaly például volt olyan feldolgozó, aki 13 forintot ajánlott az alma kilójáért, miközben a piacokon 300-400 forintért kínálták ezt a kiváló minőségű, magyar termelésű almát. Tudjuk nagyon jól, hogy ez az önköltséget sem fedezi, sem a permetezés, sem a szedés, sem a rakodás, sem a beszállítás költségeit. Sajnálatos módon mi következik ebből? Az következik, hogy többen felhagynak a termeléssel, kivágják a fákat, és a gyümölcs pedig ott rohad a fa alatt. Az interneten meg lehet nézni ezeket a képeket, ahol csupasz fatörzsek, lecsonkolt ágú almatörzsek alatt rohadó almákat látunk. De nemkülönben van ez így a meggyszektorban is. Ha megengednek ennyi személyes hozzászólást, az én családomban is van egy kis darab meggyes, évek óta nem találunk munkaerőt, aki művelje, évek óta veszteséget termel, és mivel osztatlan közös tulajdon, ezért úgy döntöttünk, hogy mi is befejezzük, és valószínűleg szántóként fogjuk hasznosítani. Szerintem ez a magyar zöldség-gyümölcs ágazatnak semmiképpen sem válik előnyére.Olvashatjuk a törvény szövegében, illetőleg az indoklásban, hogy biztonságot nyújt a módosítás a termelőknek, és a termelők méltányos jövedelmét is biztosítja. Itt most élve azzal a lehetőséggel, amit államtitkár úr felkínált, és nagyon örülök neki, hogy a felszólalásában ezt kiemelte, miszerint várja a módosítási javaslatokat, jelentem, én ezzel már éltem is, méghozzá a 7/A. §-hoz kapcsolódóan. Ez a paragrafus rendezi a meggy és az alma értékesítésre irányuló szerződést, viszont felmerül a kérdés, hogy mi történik, ha újra 13 forint lesz a megajánlott ár. Ez nincsen sehol rögzítve, és nem szeretnénk, ha a termelők ismét ilyen helyzettel szembesülnének. Ezért aztán én azt gondolom, ahogy a törvény fogalmaz, és most engedjék meg, hogy kicsit a figyelmüket kérjem, bár a figyelem ellenére is nagyon homályos magyarázattal fogunk szembetalálkozni.

A szerződésnek a beszállított termékekért fizetendő árat rögzített módon, illetőleg meghatározott tényezők összesítése alapján számítva kell tartalmaznia. Itt a törvény egyébként utal egy európai tanácsi, illetve parlamenti rendeletre, lényegében arra hivatkozva adja meg a lehetőséget és a kereteket a jogszabályi változásra. Azonban mit is mond ez a rendelet? Nem voltam rest, utánanéztem, és ha most megtalálom, idézném is: „Kiszámítására a szerződésben megállapított különböző tényezők összesítésével kerül sor, amelyek között szerepelhetnek a piaci fejlemények változását tükröző piaci mutatók, a szállított mennyiség és a szállított mezőgazdasági termékek minősége vagy összetétele.” Ez a megfogalmazás túl homályos, szerintem nem elég konkrét megfogalmazás, ezért legalább azt kellene deklarálni, hogy milyen módszerrel számítjuk ki a felvásárlási árat kilogrammonként. Javaslatom szerint legalább a nettó jelenérték-alapú költségmodellre legyen utalás, hiszen véleményem szerint le lehet modellezni azt, hogy egy átlag termelő mennyiért termel meg átlag termesztési technológia mellett, normális időjárási viszonyok mellett egy adott terményt, még akkor is, ha a költségek az ültetvény méretétől, szerkezetétől, életkorától, valamint az adott technikától is függenek. A nettó jelenérték-alapú önköltségszámítási modell, volt idő, amikor ez teljesen természetes volt, ennek neve is volt, költségtudomány, ennek nevezték. Költségmodell nélkül, hangsúlyoznám, nincs profitmodell, illetőleg megtérülésszámítás, úgyhogy erre vonatkozóan egy módosítási javaslatom van; bízom a pozitív fogadtatásában.

Egy részben személyes észrevétel az ipari alma kifejezéssel kapcsolatban. Ez megjelenik a törvényjavaslat indoklásában, illetőleg államtitkár úr is használta ezt a kifejezést. Sok termelőnek egy kicsit bántja a fülét, és azt is elmondom, hogy miért. Most megint idéznék egy termelőtől, akit személy szerint nem ismerek, de az interneten meg lehet találni ezt a bejegyzést: a mi gondosan megtermelt, leszüretelt, eltárolt almánkat csak úgy leiparizza valaki? Arról, hogy iparivá vált, legkevésbé a szerencsétlen gyümölcs és a kiszolgáltatott gazdája lehet. Termelőként én úgy mondanám, hogy piac hiányában eladhatatlanná vált, vagy részben lejárt tárolási idejű étkezési almáról beszélünk. Úgyhogy a konstruktivitás jegyében én javasolnám, hogy az ipari alma megfogalmazás helyett inkább ipari hasznosítású almát használjunk a jövőben. Remélem, államtitkár úrnak sincsen ellenére.

Végezetül szeretném felhívni a figyelmet, hogy bár ez egy jó szándékú kezdeményezés, javaslat, de csupán tüneti kezelése az ágazatnak, segítségnyújtás ugyan, de nem garancia arra, hogy a gazdák továbbra se az önköltségi ár alatt termeljenek. Mi lesz, ha 13 forintot ajánlanak a feldolgozók ebben az évben is? Minek és kinek termeljenek, vagy hogy Apáti képviselőtársamat idézzem, azért, hogy elfáradjanak a nap végén?

(21.50)

Piacra van szükség, a fogyasztás ösztönzésére, szerkezetátalakításra többek között. Általánosságban elmondhatjuk, hogy a 2004-es EU-s csatlakozásunk óta nem az ágazatok vertikális fejlesztésébe, a feldolgozóiparba folyt a pénz, hanem a támogatásokat sok esetben arra használtuk, hogy konzerváljuk az elavult technológiát. Nem került sor kellő mértékben az ültetvények felújítására és az öntözés fejlesztésére sem. Mostanra pedig elkéstünk vele. A lengyelek az elmúlt hat évben nagyot léptek előre, különösen a termelésszervezés és a feldolgozás terén. Azt javaslom, tanuljunk tőlük, és fájó kimondani, de az olcsó almájukkal már elárasztották a magyar piacot is. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)




Felszólalások:  Előző  220  Következő    Ülésnap adatai