Készült: 2024.03.29.16:06:41 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

100. ülésnap (1999.11.11.), 185. felszólalás
Felszólaló Fritz Péter (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó Gazdasági bizottság
Felszólalás oka Bizottság kisebbségi véleményének ismertetése
Videó/Felszólalás ideje 4:34


Felszólalások:  Előző  185  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

FRITZ PÉTER, a gazdasági bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A gazdasági bizottságban egy kétszeresen is sajátos vita alakult ki. Az első jellegzetessége az volt, hogy ezt a napirendi pontot megelőzően tárgyaltuk a tervező- és szakmérnökök, valamint építészek szakmai kamarájáról szóló törvényt, és mivel a két törvénytervezet között sok átfedés van, az igazi vita ott alakult ki. Tehát ha most arról kell beszámolnunk - akár a többségi, akár a kisebbségi vélemény előterjesztésekor -, hogy itt milyen vita volt, akkor formailag az ott lezajlott vitát ugyan nem lehet ide áthelyezni, de azért a rend kedvéért meg kellett említeni, hogy ez így volt. A második pedig, hogy a vitában a kormányzati és az ellenzéki oldalon sok szakmai vélemény hangzott el, és ebben nem volt köztünk véleménykülönbség - összességében nem egymással vitatkoztunk, és ez nem mindig szokott így lenni.

Amiben alapvető eltérés volt köztünk, és ami azt eredményezte, hogy 46 százalékban kisebbségi vélemény alakult ki, az az volt, hogy a sok elhangzott szakmai észrevétel vajon be tud-e épülni a parlamenti vitában a törvénybe, tudja-e gazdagítani a törvényt, vagy pedig esély sincs ennek a beépülésére. A kisebbségi véleményt vallók álláspontja abban tért el a többségi véleményt vallókétól, hogy mi úgy véljük: a parlamenti vita során erre nincsen lehetőség. Én három olyan kérdést emelnék ki, amely alátámasztja ezt a véleményünket.

Az egyik kérdés: az elmúlt időben sok természeti katasztrófa volt hazánkban is meg más országokban is, és emellett a törvénybe - nagyon helyesen - a sajátos építményfajták közé a honvédelmi és katonai célú építmények köre is bekerült. Ez különösen alátámasztja a Mérnöki Kamarának azt az igényét, hogy a különböző szintű főépítészeti rendszer, hálózat mellett ki kellene építeni egy ugyanilyen szintű főmérnöki hálózatot is, hiszen ezekkel a kérdésekkel a főmérnökök - szakmai végzettségünknél fogva - nem tudnak foglalkozni. Azt hiszem, nagyon sok jó példa van a magyar gazdasági életben arra, hogy a városi főmérnökök milyen módon tudták összefogni, irányítani az ilyenfajta gazdálkodást, fejlesztést. Erre a kérdésre a minisztérium képviselője azt mondotta, hogy a felvetés nem ebbe a törvénybe való, ezt máshol kell szabályozni - fogalmunk sincs, hol lehet ezt szabályozni, ismereteink szerint ez kormányzati vagy minisztériumi hatáskörbe tartozik -, de véleményünk szerint ha már egyszer megszületik egy ilyen törvény, akkor ezt ebben a törvényben kellett volna megoldani.

A második kérdéskör, amelynek kapcsán nem kaptunk megnyugtató választ arra, hogy ezt ebben a törvényben rendezni lehet-e, a különböző fajta tervezési és szakértői képzettség ügye. Másképpen van megfogalmazva a mérnökök és az építészek számára a szakképzettség elérése, véleményünk szerint ezt egységesíteni kellene. A másik pedig, hogy a különböző fajta törvényi szabályozás miatt a főiskolai végzettségűek tervezési jogosultságát, ha korlátozott mértékben is, de meg kellene oldani valamilyen módon.

Itt szeretném megemlíteni: kimondottan nem tudunk egyetérteni azzal, hogy a Németországban szerzett főiskolai végzettség előnyösebben szerepel ebben a törvényben, mint a Magyarországon szerzett diploma - ne hozzuk hátrányos helyzetbe ilyen szempontból a magyar főiskolákon végzetteket!

A harmadik kérdés, ami itt is meg a Mérnöki Kamaránál is erőteljesen szóba került, a műszaki ellenőri névjegyzék kérdése. Egyetértünk azzal, hogy fokozni kell a műszaki ellenőrzés tevékenységét és annak a hatékonyságát, azzal viszont nem értünk egyet, hogy a műszaki ellenőrök testületileg kikerültek a Mérnöki Kamara hatásköréből, és ilyen módon - azt kell mondjam - a senki földjén lesznek. A Mérnöki Kamarának ezt az autonómiáját nem lett volna szabad megvonni.

Mindezek alapján a kisebbség erősen kétségbe vonja, hogy vajon ezek az érvek és a többi érv be tud-e épülni ebbe a törvénybe. A puding próbája az evés, kérdés, hogy vajon mi fog történni. Őszintén várjuk, mi fog történni.




Felszólalások:  Előző  185  Következő    Ülésnap adatai