Felszólalás adatai

DR. NÉMETH IMRE földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter: Elnök Asszony! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az őszi vetéssel induló gazdasági évben a mezőgazdasági termelőknek kétféle követelményrendszert is ki kell elégíteniük, hiszen jelenleg a nemzeti feltételrendszer van érvényben, viszont a betakarított terméseket már az európai uniós piacon értékesíthetik, és a támogatásokat is az Európai Unió normái szerint kaphatják. Az európai uniós belépéssel tehát alapvetően megváltoznak a magyar mezőgazdaság piaci és támogatási feltételei.

Az Európai Unióban az országhatárokra tekintet nélkül egy nagy, egységes piac van, ez a piac a világ legnagyobb élelmiszerpiaca. Az egységes piacon nem lesz export és exporttámogatás, nem lesz vám, és azonos lesz az állat- és a növény-egészségügyi előírások számonkérése is. Így a magyar agrártermékek értékesítési lehetőségei nagymértékben megnövekednek, de a belső piacunkon is erősödni fog a többi európai uniós országból, illetve a velünk együtt csatlakozó országokból származó termékek versenye. Az egységes piacon a támogatási rendszert is nagymértékben egységesíteni kell, és ezzel a belépéssel ez Magyarországra is kötelező lesz.

Már 2004-ben az agrártámogatásoknak mintegy fele a közös mezőgazdasági költségvetésből fog származni, ez az arány 2006-ban már megközelíti a kétharmados mértéket, 2007-ben pedig csaknem háromnegyede már az Európai Unióból fog érkezni. Az európai uniós belépéssel nemcsak a támogatások forrása, de a szerkezete is nagymértékben átalakul. A közös agrárpolitikai támogatások legnagyobb tétele az úgynevezett direkt közvetlen támogatás, ilyen támogatásban több szektor is fog részesülni, természetesen attól függően, hogy Magyarország milyen támogatási szisztémát választ.

A kormány e hónapban eldöntötte azt, hogy Magyarország az összevont területalapú kifizetésekre épülő rendszert fogja megválasztani - ez az egyszerűsítettnek is nevezhető rendszer több előnyt tartogat a számunkra, ezért tettük le emellett a voksot. Az a célunk, hogy a lehető legnagyobb mértékben tudjuk lehívni azokat a forrásokat, amelyeket az Európai Unió biztosít a gazdálkodók részére. Ezzel a támogatási megoldással nem fogunk pénzt veszíteni, támogatást veszíteni amiatt, hogy nem tudjuk a kvótáinkat kihasználni, és természetesen az is lényeges számunkra, hogy az átmenet éveiben hány gazdálkodónak tudunk segíteni. Ez a megoldás lehetővé teszi, hogy szélesebb körben biztosítsunk támogatást a termelőknek, így például a kertészeti tevékenységet végzők, a szőlőtermesztők, rét-, legelőgazdálkodók is támogatáshoz tudnak jutni. Magyarország mezőgazdaságának ez egy olyan fontos szektora, amely a vidék foglalkoztatottsága szempontjából és megélhetési szempontból is döntő jelentőségű.

Az európai uniós piaci támogatások két fő tételét említeném meg: az intervenciós támogatásokat és az exporttámogatásokat. Ezek a támogatások a belépés első napjától teljeskörűen kiterjesztésre kerülnek a magyar termelőkre, illetve az exportőrökre is.

A támogatások következő nagy tétele lesz a vidékfejlesztési jogcímek. Itt juthatnak a gazdák majd beruházási támogatáshoz, agrár-környezetvédelmi támogatáshoz, támogatni tudjuk a fiatal gazdálkodókat vagy például a mezőgazdasági tevékenységet végzők más irányú tevékenységeinek a fejlesztését. Ennek a támogatási jogcímnek a mértéke jelentősen növekedni fog, az első évben már megközelítheti az 50 milliárd forintot. Természetesen ahhoz, hogy ezekhez a forrásokhoz hozzá tudjunk jutni, nagyon pontos elszámolás szükséges, hiszen szigorúak a támogatás felvételének a feltételei, de a közvetlen támogatásokon túl a pályázatos támogatások elérése érdekében egy lényegesen jobb együttműködésre van szükség a kormány, a szakmai szervezetek és a termelők között. (Az elnök jelzi az idő leteltét.) Mi az elkövetkezendő időszakban ehhez a segítséget biztosítani kívánjuk.

Köszönöm a szót, elnök asszony. (Taps az MSZP soraiban.)