Készült: 2024.04.24.15:17:54 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

24. ülésnap (2010.07.12.), 331. felszólalás
Felszólaló Dr. Vadai Ágnes (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 13:33


Felszólalások:  Előző  331  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. VADAI ÁGNES (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Másfél hónap meglehetősen gyenge minőségű, kritikán aluli, ámde annál gyorsabb törvénygyári gyakorlatának egyik üdítő kivételével találkozhatunk ennél a törvényjavaslatnál. Előrebocsátom, hogy a Szocialista Párt, ahogy a bizottsági ülésen is elhangzott, támogatja ezt a javaslatot.

Azt is szeretném elmondani, mielőtt részletesen rátérek - mert azért egy-két pontosító javaslatunk lenne a törvényjavaslathoz -, hogy azért eddig is létezett az a fajta lehetőség, hogy a hallgatókat igénybe lehetett venni egy-egy ilyen problémánál. Nyilvánvalóan ez önkéntes alapon történt, és ha valaki emlékszik, sajnálatos módon pár évvel ezelőtt volt arra alkalom, hogy a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem diákjai ilyen típusú feladatban részt vegyenek, mindezt önkéntes alapon tették.

(22.40)

Támogatja a szocialista frakció azt a javaslatot, amely a honvédség feladatai közül egyet kiemel; a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, illetve a Rendőrtiszti Főiskola hallgatóinak feladatát határozza meg, és ad számukra is nagyobb biztonságot ebben a kérdésben, ez pedig nevezetesen: a Magyar Honvédség egyik feladata hozzájárulni a katasztrófavédelmi feladatok megoldásához.

Jónak tartjuk azt, hogy ebben a módosító javaslatban, ebben a törvénymódosításban nemcsak a juttatások rendszere lett megfogalmazva a kihelyezésre kerülő diákok számára, hanem egy nagyon fontos dolog, nevezetesen az, hogy ha ezt a feladatot végzik a diákok, akkor számukra lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a tanulmányaikat tudják folytatni, vizsgakötelezettségeiknek eleget tudjanak tenni, mert azért arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy ők mégiscsak hallgatói jogviszonyban vannak. A diákok elsődleges feladata egyébként az, hogy ösztöndíjas hallgatóként, államilag finanszírozott helyen elvégezzék ezeket a tanulmányaikat, és végső során a Magyar Köztársaság sikeres katonái legyenek a végzés után.

Szeretném kiemelni azt, hogy az indoklásban számomra nagyon kedves és őszintén szólva előremutató indoklást találtam, nevezetesen azt, hogy ez az igénybevétel nyilván nem a hadkötelezettség keretében történik - (Egy tüsszentés hallható a teremben.) kedves egészségére! (Derültség.) -, hiszen a Magyar Köztársaságban 2004 óta békeidőben felfüggesztésre került a hadkötelezettség, hanem a hallgatói jogviszony alapján teszi lehetővé ezt a lehetőséget, méghozzá kiemelve, hogy ez egy alkotmányossági problémát is meg kíván oldani, hiszen a Magyar Köztársaság területén hadkötelezettsége csak a férfiaknak van, a nők számára nincs ilyen lehetőség, márpedig a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem katonai felsőoktatási részében, illetve a Rendőrtiszti Főiskolán is tanulnak hölgyek. Nagyon fontos az, hogy e tekintetben is biztosítsuk számukra egyébként az esélyegyenlőséget, már csak azért is, mert nyilvánvalóan egy-egy ilyen feladatban való részvétel azzal, hogy itt többen meghatározták, a jövőben elősegítheti a katonai tevékenység megoldását.

Mégis van két javaslatunk, amit szeretnénk a figyelmükbe ajánlani. Juhász Ferenc képviselő úr nyújtotta be a módosító javaslatot. Az egyik: az 1996. évi LXXIV. törvény 7. §-a szerint kihirdetett vészhelyzet is kerüljön rögzítésre ebben a javaslatban. Mégiscsak helyesebb az, ha a honvédelmi miniszter és a Honvédelmi Minisztérium apparátusa nem vállalja magára az összes kirendelést, hanem van egy olyan kormányzati jogalap, amely alapján a katonai vagy a rendvédelmi felsőoktatási hallgatókat egyébként egy ilyen helyzetre ki lehet rendelni.

A másik pedig az, és majd itt egy kicsit szeretnék beszélni más témáról is, hiszen ez a törvényjavaslat egyébként túlmutat a katasztrófavédelmi helyzet megoldásán, egy-két olyan gyöngyszem bukkan fel, amely megoldást kínál arra, hogy milyen elképzelés van a következő időt illetően akár a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen, akár a Rendőrtiszti Főiskola sorsát illetően. Szóval, van ebben egy olyan rész, amely a rendvédelmi felsőoktatási intézményekben tanuló ösztöndíjas hallgatókra vonatkozik. Értem, hogy a Honvédelmi Minisztérium úgy érzi, hogy képes az ő kirendelésüket is megoldani, mégis azt javasolnánk, hogy jelen körülmények között, tehát a rendvédelmi felsőoktatási intézményben tanuló ösztöndíjas hallgatók esetében kerüljön rögzítésre az, hogy a rendészetért felelős miniszter az, aki egyedi döntés alapján elrendeli azt, hogy mikor lehet kirendelni ezeket a hallgatókat.

Ahogy jeleztem, mi támogatjuk ezt a törvényjavaslatot, mégis engedjék meg, képviselőtársaim, hogy egy-két dologra felhívjam a figyelmet. Mile képviselő úrnak szeretném mondani, hogy ez nem átmeneti szabályozás. Ez egy jogtechnikai megoldás, hiszen ilyenkor az év végén egységes szerkezetben kerül megfogalmazásra ez a törvényjavaslat, tehát nem arról van szó, hogy 2010. december 31-én hatályon kívül helyeződik ez a törvényjavaslat, hanem beépül az egységes javaslatba, tehát 2011. január 1-jétől már ezt az egységes javaslatot fogjuk olvasni.

Szóval, ami túlmutat ezen a törvényjavaslaton, az nyilvánvalóan a katonai és a rendvédelmi felsőoktatási intézmények jövője. Akkor kezdtem élni a gyanúperrel, hogy itt valaminek az előkészítése folyik, amikor az indoklásban egy kis beszúrt mondatban az előterjesztők azt írták, hogy ez a törvénymódosítás a legsürgősebb változtatásokat tartalmazza, figyelembe véve egy koncepcionális felülvizsgálat lefolytatásának indokoltságát is. Nyolcéves parlamenti képviselőségem alapján ezt úgy fordítottam le, hogy itt valamit biztosan át akarnak alakítani, és a sajtóhírek is arról szóltak, hogy a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemet, amely a magyar tisztképzés központja, a Rendőrtiszti Főiskolát, valamint a Corvinus Egyetem Államigazgatási Karát egy felsőoktatási intézménnyé kívánja összevonni a kormányzat. Ezt erősíti egyébként az, hogy a 2. §-ban, ahol a Hszt. 25. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, ott az eredeti törvényjavaslatban nem rendvédelmi felsőoktatási intézmény szerepel, hanem a Rendőrtiszti Főiskola. Tehát már innen kiiktatásra került a Rendőrtiszti Főiskola.

Őszintén szólva azt gondolom, hogy persze sok mindent lehet koncepcionálisan felülvizsgálni. Talán a képviselőtársaim emlékeznek arra, hogy az előző ciklusban is volt a kormánynak egy ilyen elképzelése. Őszintén szólva azt tudom jelenteni - ha már ilyen témával foglalkozunk -, hogy szerencsére az akkori kormánypárti képviselők meg tudják győzni a kormányt arról, hogy a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemnek és a Rendőrtiszti Főiskolának önállóan kell tevékenykedni. Nagyon remélem, bár most kevés kormánypárti képviselő ül a parlamentben, de hogy ők is meg fogják győzni a kormányzat képviselőit és különösen a honvédelmi kormányzatot és főleg itt a miniszter urat értem, hogy érdemes átgondolni, hogy a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemnek, a Rendőrtiszti Főiskolának és a Corvinus Egyetem Államigazgatási Karának más-más feladata van, más-más célcsoportja van. Arról nem is beszélve, amit itt Mile képviselő úr említett, és amit a törvényjavaslatban is megfogalmaznak, hogy katonai fegyelemre van szükség a katonai felsőoktatási intézményben.

Szeretném felhívni mindenkinek a figyelmét arra, hogy a katonai felsőoktatási intézményekben tanuló diákokkal semmi probléma nem volt. A katonai felsőoktatási intézményt vezető rektorral volt probléma, és nem a diákokkal. És ez azért nagy különbség. Tegyünk ebben különbséget, legyünk óvatosak! Ne beszéljünk olyan katonákról, akiket semmiféle felelősség nem terhel azért, amit az elöljáró elkövetett. Hozzátéve azt, hogy persze ez fordítva is igaz kell hogy legyen, azt gondolom, bár az utóbbi hetekben, hónapokban nem igazán ez a fajta gyakorlat működött.

Meg kell mondjam, hogy bár támogatjuk ezt a javaslatot, én azt gondolom, hogy egy kicsit késésben vagyunk, hiszen azok a sajnálatos események már megtörténtek, tehát érdemesebb lett volna egy kicsit korábban, akár az alkotmányozás helyett erre a törvényjavaslatra helyezni a hangsúlyt, és beadni a kormánypárti képviselőknek a törvénymódosítást. Azzal együtt, hogy nyilván lehet még olyan helyzet, amikor az ő tevékenységükre, bár nem kívánom, hogy legyen ilyen, de bármikor előfordulhat, hogy amikor akár a hallgatókat is ki lehet rendelni, éppen ezért fontos az, hogy ennek meglegyen az ilyen típusú jogalapja.

Azt azért szeretném elmondani, hogy nagyon örülök, hogy a kormány támogatja ezt a törvénymódosító javaslatot. Végül is dr. Simicskó István országgyűlési képviselő urat támogatta dr. Simicskó István parlamenti államtitkár. Ez a hátrány akkor, amikor egyéni képviselői javaslatok vannak. Természetesen fontos az, hogy legalább benyújtásra került ez a módosító javaslat.

Arra szeretném felhívni a figyelmet még egyszer, hogy e törvényjavaslat módosítása kapcsán látható egy hosszú távú, más típusú koncepció kialakítása, amit Mile képviselő úr is megemlített, ez a katonai és rendészeti felsőoktatási intézmények egyértelmű integrációja. Én azt nagyon fontosnak tartanám, hogy erről a kérdésről akár itt a parlamentben is beszéljünk. Hogy a miniszter úr egyébként különböző sajtóorgánumokban mit nyilatkozik, az persze egy nagyon fontos, releváns információ.

(22.50)

Az is fontos, amit a kabinetfőnöke mond, hiszen úgy látom, ez a ludovikás hagyomány például a Zrínyin nagyon kezd elterjedni. Az augusztus 20-ai tisztavatáson, azt hiszem, a Honvédelmi Minisztérium kabinetfőnöke mondta azt, hogy a miniszter urat majd az új ludovikás vagy hallgatói egyenruhában fogják a kard kihúzásával köszönteni, ami, ha ott van a köztársasági elnök, elég nehéz, hiszen a köztársasági elnök az elöljáró. És aztán nyilván azt a problémát is meg fogják itt ennél oldani, hogy az én tudomásom szerint egyelőre ehhez a hallgatói öltözethez hölgyek esetében szoknya van rendszeresítve, amely mellett a kard elég furcsán mutat. Nyilvánvalóan, ha van nadrág is, és ezt sikerült legyártani, akkor ez rendkívül fontos lesz. Szóval, láthatóan a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem és hagyományainak fejlesztése, való igaz, hogy a kormányzat tevékenységének egyik központi része. Látható, az elmúlt hetekben ezekről a kérdésekről volt szó.

Éppen ezért tartanám azt nagyon fontosnak, hogy az a fajta gondolkodásmód, ami azért az elmúlt éveket jellemezte... - ezekben a kérdésekben azért leültünk, beszéltünk egymással. Hiszen ülnek itt a teremben olyanok, akik hallgatói voltak a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemnek, akár az alapképzésének, akár a PhD-képzésének, akár a vezérkari tanfolyamának, és ülnek itt, ebben a parlamentben olyanok, akik oktatói voltak ennek az egyetemnek. Tehát azt hiszem, hogy minden oldalról ismerjük a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemet, amelynek ilyen formájú megőrzése, a katonai oldal erősítése, ezzel még akár egyet is tudok érteni, ugyanakkor figyelembe véve azt, hogy ez egy nemzetvédelmi egyetem, ami túlmutat csak a hagyományos, csak a tisztképzésen, hiszen nagyon sok civil fiatal is tanul a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen, szóval, ennek a nagy múltú egyetemnek, felsőoktatási intézménynek a sorsáról való közös gondolkozás, akárcsak a Rendőrtiszti Főiskola sorsáról való gondolkodás, azt gondolom, hogy nem lehet kizárólag a kormánypárti képviselők és a kormány feladata, hanem valamennyiünk közös feladata kell hogy legyen.

Úgyhogy azzal együtt, hogy támogatjuk ezt a módosító javaslatot, az a tiszteletteljes kérésem, hogy amikor ide bekerül egy új Zrínyi-törvény - amit én magam is javasoltam, és tudnék támogatni, mert ebbe az irányba tudnánk, gondolom, közösen haladni -, akkor abban legyen egy jó és részletes, alapos vita, és fontoljuk meg annak minden előnyét és hátrányát, hogy ez az egyetem önálló, vagy hogy ezt az egyetemet az államigazgatási karral és a Rendőrtiszti Főiskolával egyesítjük.

Még egyszer nagyon szépen köszönöm figyelmüket. Elnök úr, köszönöm. (Taps az MSZP soraiban.)




Felszólalások:  Előző  331  Következő    Ülésnap adatai