Felszólalás adatai

JAUERNIK ISTVÁN (MSZP): Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Nem 2 perc 50 másodperces hozzászólásra készültem. Ha lehetséges, elmondom, ami belefér ebbe az időbe, és folytatom a hozzászólásomat.

Az előttünk levő törvényjavaslat formai hibáiról az előttem szólók már igen részletesen szóltak, reggel óta ez többször elhangzott. Ezekre a formai hiányosságokra nem nagyon kívánok kitérni, nem nagyon részletezném, mert attól, hogy jó néhány helyen hiányzik az indoklás, attól, hogy több össze nem tartozó, egymással összefüggésben nem lévő törvényt egy törvényjavaslatban kíván módosítani a kormány, attól, hogy a 16 nevesített törvénymódosításon kívül még további öt törvény módosítására kerül sor a zárórendelkezésekben, ettől ez a törvény még lehetne jó. Lehetne jó, de sajnos nem az.

Lehetne jó ez a törvény, mert a beterjesztett 170 paragrafus tartalmaz jó néhány olyan rendelkezést, szabályozást, ami jó, ami támogatásra érdemes, és amelyet támogatni is tudunk. Engedjék meg, hogy ezekről a jó dolgokról én ne szóljak, mert a kormánypárti képviselőtársaim a reggeli vitakezdés óta ezeket ismétlik és, gondolom, még a hátralévő időben is ezeket fogják mondani.

Én két dologról szeretnék szólni, amely, úgy érzem, nem jó, nem pontos ebben a törvényjavaslatban, és szeretném majd módosító indítványokkal elérni, hogy javuljon ez a része a törvényjavaslatnak. A két kérdéskör egyike a lakáshitel-törlesztés szja-kedvezménye, a másik pedig a önkormányzati helyi adóval kapcsolatos kérdéskör.

A lakáshitel-törlesztés szja-kedvezményéről azt kell mondani, hogy összességében nagyon pozitív, nagyon jó dolog. Hogy mégis kifogásolom, úgy gondolom, az magyarázza, hogy nincs alaposan végiggondolva. Ez a javaslat, ha így kerül elfogadásra, bizony megítélésem szerint olyan kedvezőtlen folyamatokat is fog elindítani, amit nem akar a mostani kormány sem, amit nem tartalmaz a kormányzati szándék, mégis be fog következni. Konkrétan azt kifogásolom, hogy amellett - és ezt el kell ismerni, itt már többször szó volt róla -, hogy jelentős kedvezményt nyújt az új lakásokra, illetve a jelentős bővítésekre, ugyanakkor a használt lakás esetében ez egyáltalán nincs így. A használt lakás vásárlására felvett hitel kedvezménye nem változik a javaslat szerint. Megítélésem szerint ez egy nagyon nagy hiba. Most már 1997 óta változatlanul ez a 20 százalék, évi 35 ezer forint az adókedvezmény. Ha az inflációt számolja valaki, akkor látja, hogy ez bizony jelentősen elveszítette az akkori értékét. Ugyanúgy elveszítette az értékét, mint az egyéb lakástámogatásoknál is, például a köznyelvben röviden csak szocpol-kedvezménynek nevezett támogatás, amely 1994 óta nem változott. A reálértéke már nagyon a töredékét éri az akkorinak, ha nézzük, hogy mire volt elég egy háromgyerekesnél a 2,2 millió forint és mire elég ma, akkor az összehasonlítás nagyon egyértelmű.

Tehát hangsúlyozom, hogy nagyon jó a mostani 240 ezer forint évi adókedvezmény, ugyanakkor az, hogy a nem új lakás vásárlására felvett hitelnél ez a kedvezmény nem emelkedik, nem elfogadható, így ez nem jó. Miért nem jó? Azon kívül, hogy az infláció ezt az értéket már lényegesen leértékelte, nem jó azért, mert Magyarországon, ha valaki megnézi a lakásállomány összetételét és területi elhelyezkedését, akkor azt kell látni, hogy bizony a kistelepüléseken - és nemcsak a községeket, de a kisvárosokat is ideértve - nagyon sok lakás van, amelyet nem laknak, lakatlan és amelyet szeretnének eladni. Az adókedvezménnyel csak az új lakást ösztönözzük, mert be kell látni, hogy a 240 ezer forintos éves kedvezmény és a 35 ezer forintos éves kedvezmény között olyan óriási a különbség, hogy ha valaki választási lehetőség előtt áll, akkor egyértelműen az új lakás vásárlása vagy építése felé mozdul el. Tehát akkora a különbség, hogy ez a kedvezmény egyértelműen az új lakás építését ösztönzi.

(14.40)

Nem hiszem, hogy nemzetgazdasági szempontból célszerű olyan településeken is az újlakás-építést forszírozni, kedvezményezni, ahol jelenleg is jelentős számban vannak lakatlan ingatlanok. Ezt alaposan végig kellene gondolni. Bízom benne, hogy ilyen irányú módosító indítványt a kormány majd befogad, konkrétan olyan irányút, amely a használtlakás-vásárláshoz felvett hitel szja-kedvezményét a jelenlegi 35 ezer forintról lényegesen megemeli.

A másik kérdéskör, amiről beszélni szeretnék, az önkormányzati helyi adókkal kapcsolatos. Jó néhány eddigi problémát próbál kiküszöbölni ez a javaslat, amit támogatunk. Ilyen az építményadónál vagy a telekadónál, hogy ha közös a tulajdonlás és nincs megegyezés, akkor az egyenlő adóalanyként való elismerést rögzíti a törvény. Ez kedvező az önkormányzatoknak, egyszerűbbé teszi a helyzetüket.

Az is támogatható, hogy az iparűzési adónál az adóalap megosztása a különböző önkormányzatok között változni fog és pontosításra szorul. Ugyanakkor ezzel kapcsolatban viszont elfogadhatatlan az, hogy ez visszamenőleg történjen. Elfogadhatatlan, mert bár nem nagyon nagy számban, nem tömegesen érinti az önkormányzatokat, de előfordulhat, hogy az önkormányzatok bizony számítanak egy bizonyos valós helyiadó-bevételre, de e jogszabály alapján az adófizető cégek változtatnak az adómegosztás alapján, és az egyik önkormányzatnak lényegesen kevesebb lesz a bevétele, míg a másiké lényegesen több.

Helytelen és elfogadhatatlan az az egyébként jogbiztonsági elvet tartalmazó szabály, hogy adót év közben csak úgy változtassunk, ha az az adófizetőnek kedvező. Ez a helyi önkormányzati adónemek közül egyikre sem lehet érvényes. Az önkormányzatok adóbevételébe ne nyúljon bele a törvényhozás év közben semmilyen módon! Az önkormányzatok a költségvetésüket elfogadták már, arra számítanak, azt többé-kevésbé alaposan megtervezték; úgy gondolom, év közben belenyúlni ebbe nagyon helytelen. Tehát amíg a szabályozást támogatni lehet, ugyanakkor a visszamenőleges hatállyal való bevezetés ellen tiltakozni kell.

Teljesen elfogadhatatlan, ezért ugyanígy tiltakozni kell a hatásköri törvény módosítása ellen. Ez a javaslat az 1991. évi XX. törvény 138. § (3) bekezdésének i) pontját kívánja eltörölni. Ez a módosítás arról szól, hogy az önkormányzatok helyiadó-bevételeinél a másodfokot az önkormányzati képviselő-testülettől a közigazgatási hivatalhoz kívánja tenni. Sajnálatos módon ennek a kormánynak az idején megfigyelhető tendencia, hogy folyamatosan kívánja szűkíteni a kormány az önkormányzatok mozgásterét, központosít. A központi hatalom eddig nemigen tudott beleszólni az önkormányzatok saját bevételeibe. Most azzal, hogy a másodfokú döntési jogot a közigazgatási hivatalhoz telepítik, az önkormányzatok saját bevételeit is egyértelműen befolyásolni tudja a központi hatalom. Ez elfogadhatatlan! Az már nem önkormányzatiság, ha idáig eljutunk. Semmi értelme ennek a rendelkezésnek! Miért tetszenek azt gondolni, kormánypárti képviselők és a kormány tisztelt képviselője, hogy a közigazgatási hivatalnál jobban el tudják dönteni, hogy méltányosságból el kell-e engedni adót? Nem tudják jobban! Ne tessenek azt hinni, hogy az önkormányzatok a helyi ügyeiket nem tudják rendezni és nem tudják megoldani a problémáikat! Ezért a 171. § elhagyását módosító indítványokkal feltétlenül kell oldani, ezt így nem szabad elfogadni. Az önkormányzatok autonómiáját valamilyen szinten meg kellene oldani. Így is annyira labilis az önkormányzatok pénzügyi egyensúlya, ha még ezt is meglépjük, akkor nem tudom, hova vezet ez a folyamat.

Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Ezzel a két kérdéssel akartam foglalkozni. Úgy érzem, mind a két kérdéskör olyan, amit módosításokkal még helyre lehet hozni. Ezt a két kérdéskört még lehet rendezni, amikor elfogadjuk a törvényt. Sok olyan része van természetesen, amit nem lehet rendezni, de szeretném, ha ebben a két kérdéskörben képviselőtársaim támogatnának.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)