Felszólalás adatai
199. ülésnap (2005.02.15.), 62. felszólalás | |
---|---|
Felszólaló | Kosztolányi Dénes (Fidesz) |
Beosztás | |
Bizottsági előadó | Önkormányzati bizottság |
Felszólalás oka | Bizottság kisebbségi véleményének ismertetése |
Videó/Felszólalás ideje | 4:44 |
Felszólalások: Előző 62 Következő Ülésnap adatai
A felszólalás szövege:
DR. KOSZTOLÁNYI DÉNES, az önkormányzati bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Az önkormányzati bizottságban megfogalmazódott kisebbségi véleményt 10 tartózkodó szavazattal kifejezésre juttatták az ellenzékben lévő képviselők, akik a bizottság ülésén nagy figyelemmel - az elmúlt évtizedben sokadszorra - meghallgatták és figyelemmel kísérték a minisztérium prezentációját. Megállapítottuk, hogy ismét egy jó minőségű, érdekes, jó szándékú szakmai anyagot tárgyalhattunk, ugyanakkor a kormány előterjesztése törvényjavaslat formájában nem működik.
Az évtizedes szakmai anyag hatalmas. A törvényjavaslat mindössze 21 paragrafus, amelyből nem ismertük meg azt a kormányzati célt, amelyet az előterjesztő saját maga számára megfogalmazott, és most az expozéban is hallhattunk. A kormány ugyanis ezzel a törvénnyel szeretné elérni, hogy a hosszú távon károsnak minősíthető területi felhasználási döntéseket meg tudja előzni, egyben meghatározza a területi fejlődés lehetőségeit is, de ugyanakkor bizonyos fajta korlátait is, amelyek a környezeti, természeti, táj- és kulturális érdekek védelmének szempontjából következnek. Melyek ezek? - kérdeztük a bizottsági ülésen, és most is kérdezik az ellenzéki képviselők. Jó lenne tudni, mi ellen és minek az érdekében hirdet harcot a törvény.
Felmerült a kérdés, van-e tudomása a tárcának arról, hogy milyen döntés született regionális ügyben, eldöntötte-e a kormány a közép-magyarország régió sorsát, ezen belül Budapest helyzetét. A második kérdés arra vonatkozott, hogy a budapesti agglomerációs területrendezési terv része-e a nemzeti fejlesztési tervnek. Mind a két kérdésre nemleges volt a válasz.
Az elsőre azt a választ kaptuk, hogy ennek a tervnek nem tárgya semmilyen regionális kérdés. A másodikra az volt a válasz, hogy nincs beépítve a nemzeti fejlesztési tervbe.
A tartózkodó képviselők azt is tudakolták, megtörtént-e az egyeztetés a Fővárosi Önkormányzattal, és ott a törvényjavaslatról milyen vélemény alakult ki. Megtudtuk: A főváros nagyon mellette van ennek a tervnek, bár most van napirenden a főváros szerkezeti tervének elfogadása és az ezzel kapcsolatos kormányálláspont kialakítása.ö Ebből, azt hiszem, mindegyikünk számára az következik, hogy van itt még egyeztetnivaló bőven.
A kisebbségi vélemény egyértelmű: először dönteni kell a regionális kérdésekben, aztán meg kell alkotnunk az Országgyűlésben a nemzeti fejlesztési tervünket, és utána lehet ezeket hozzáilleszteni a budapesti agglomerációs tervhez.
A koncepcionális észrevételeken túlmenően egyértelmű volt a véleményünk, hogy a törvényjavaslat egyszerre avatkozik be a budapesti önkormányzat törvényben meghatározott és az agglomerációs települések szintén törvényben biztosított hatáskörébe. A törvényjavaslat keresztbe veri a Budapesten jelenleg mind a 23 kerületben folyó, építkező tervalkotó munkát, a kerületek ugyanis szabályozási terveik elkészítésén, azok hatósági egyeztetésein, elfogadásukon dolgoznak, jellemzően valamennyien június 30-ai határidővel. Ezt követi majd a budapesti fejlesztési tervvel történő összehangolás.
A képviselők aggályosnak tartották az úgynevezett 200 méteres szabály kormányzati kezelését, amely előírás hol kikerül a törvényből, hol pedig érdekes módon a Fővárosi Önkormányzat határozott kérésére visszakerül.
Megállapítható, hogy nemkívánatos módon a normatív szabályozás keveredik konkrétumokkal. Például nevesítve szól a törvényjavaslat a Kelenföldi pályaudvarról, Ferihegyről, a pomázi elkerülő útról minden különösebb nyomós indok nélkül.
A kormányzat nem találta meg a törvényjavaslat egységes stílusát és módszertanát. Igen bizonytalan a szabályozás tárgyát érintően, és mindezekért a törvény nehezen lesz végrehajtható. Megkockáztatjuk azt is, hogy annál inkább megkerülhető lesz.
Jelenleg nem erre a törvényre van szükség, hanem a kerületi, majd a fővárosi fejlesztési terv megalkotására, de leginkább a nemzeti fejlesztési terv megismerésére. Amikor mindezek összehangolhatóvá válnak az agglomerációs szempontokkal és az agglomerációs értékrendszerrel, akkor javasoljuk a törvény ismételt előterjesztését.
Köszönöm a figyelmet. (Taps a Fidesz soraiból.)
Felszólalások: Előző 62 Következő Ülésnap adatai