Felszólalás adatai
39. ülésnap (2002.12.03.), 26. felszólalás | |
---|---|
Felszólaló | Burány Sándor (MSZP) |
Beosztás | pénzügyminisztériumi politikai államtitkár |
Bizottsági előadó | |
Felszólalás oka | napirend előttihez hozzászólás |
Videó/Felszólalás ideje | 4:16 |
Felszólalások: Előző 26 Következő Ülésnap adatai
A felszólalás szövege:
BURÁNY SÁNDOR pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Áder frakcióvezető úr hozzászólásában, amikor a gazdasági folyamatokat elemezte, megfeledkezett arról az apró tényről, hogy a gazdasági folyamatok ritkán szoktak megváltozni egyetlen hónap alatt.
A gazdaságpolitika és ennek eszközrendszere nem egy nap, nem egy hét, hanem több hónap után tud csak érvényesülni. Ezért, amikor az idei folyamatokat elemzi, akkor szeretném felhívni a figyelmét arra, hogy az idei folyamatok alapvetően még az Orbán-kormány gazdaságpolitikája alapján alakultak. Mi elhatároztunk egy gazdaságpolitikai szemléletváltást, erre maradéktalanul, minden hatását tekintve viszont csak a következő esztendőben lehet számítani.
Ha már a hiányt említette, frakcióvezető úr, akkor szeretném elmondani, hogy az idei hiány növekedésének a legfontosabb összetevői azok a költekezések, amelyek még az Orbán-kormányhoz kötődnek, akár az autópályára, akár más dolgokra gondolunk. Mi ezekben az esetekben nem tettünk mást, mint az európai normákhoz igazodva a költségvetésben kimutattuk az államháztartás tényleges költekezését. Ez a tendencia a következő esztendőben természetesen nem folytatható, ezért is javasoljuk a költségvetési törvényjavaslatban, hogy az államháztartás hiánya a jövő évben ne haladja meg a bruttó hazai össztermék 4,5 százalékát. Önök ezt vitatták. Ezzel kapcsolatban csak szeretném felhívni a figyelmüket arra, hogy ha a hiányt növelnénk - gondoljanak csak Járai jegybankelnök úr véleményére -, akkor éppen ez lenne az inflációs nyomás egyik legfontosabb összetevője. Tehát kérem, hogy ha ránk nem hallgatnak, legalább a jegybankelnök úr véleményét vegyék figyelembe akkor, amikor a jövő évi 5 százalékos hiány mellett kardoskodnak. Zárójelben jegyzem meg, hogy az önök által készített hosszú távú gazdaságpolitika szerint önök még a következő esztendőre 2,8 százalékos államháztartási hiányt javasoltak, ettől most az álláspontjuk jelentősen különbözik.
Ami egyébként az önkormányzati támogatást illeti, a frakcióvezető úr szavai örömmel töltöttek el, mert ez reményt ad nekünk arra, hogy ma, a költségvetési törvényjavaslat módosító indítványainak szavazásakor, a Fidesz-frakció is támogatni fogja az önkormányzatok finanszírozását könnyebbé tevő módosító indítványokat, melyeket a kormány is támogat. De először azért nézzük meg, hogy mit mutatnak a számok.
A számok azt mutatják, hogy az Országgyűlés által a települési önkormányzatoknak döntésekkel juttatott többletbevétel fedezi azokat a bérnövekményeket, amelyeket szintén az Országgyűlés döntése kötelezettségként az önkormányzatokra hárít. Szabad forrásként ezen felül még a helyi iparűzési adó növekménye vehető figyelembe. Igen ám, de ami igaz országos átlagban, az nem igaz feltétlenül az egyes településekre nézve, hiszen ahány önkormányzat, annyi aránya van a különböző bevételeknek. Éppen ezért született meg a módosító indítványok között az a legfontosabb módosító indítvány ebből a szempontból, amely modellszerűen biztosítja, hogy ha egy települési önkormányzatnak a forrásnövekményei nem fedezik a bérkötelezettségek növekményét, akkor a különbséget a költségvetés állni fogja. Ugyancsak szerepel a módosító indítványok között több mint kétmilliárd forint értékben az a normatívaemelés, ami éppen a kistérségek, a kistelepülések gondjait hivatott megoldani olyan módon, hogy támogatják a társult intézmények fenntartását. Végül, de nem utolsósorban a főváros és öt vidéki nagyváros esetében a költségvetés nagyon komoly mértékben vállalja át ezeknek a vállalatoknak, a tömegközlekedési vállalatoknak az adósságát. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.)
Felszólalások: Előző 26 Következő Ülésnap adatai