Felszólalás adatai

DR. GÉMESI GYÖRGY (MDF): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Advent van, a várakozás, a készülődés, a belső szemlélődés karácsonyig tartó időszaka. Vasárnap meggyújtottuk az adventi koszorú első gyertyáját, hogy annak fényénél nyugalmat, belső harmóniát találjunk. Olyan nyugalmat és békességet, ami elengedhetetlen ahhoz, hogy a nemzet hosszú távú érdekeit szem előtt tartva felelősen tudjunk dönteni. Mind ez idáig ez jellemezte a Magyar Demokrata Fórum törekvéseit a magyar külpolitikával kapcsolatos kérdésekben; elsődlegesen a nemzet érdekét tekintve, felelősségteljes magatartással szolgáltuk azt.

A külpolitikában ezt a konszenzusra törekvő, együttműködést mutató folyamatot a magyar diplomácia durva és drasztikus, nemzeti érdekeinket sem kímélő cselekedete törte meg. December 1-jén Budapesten, a Kempinski Hotelben Adrian Na stase román kormányfő a magyar miniszterelnökkel és kormányának néhány tagjával ünnepelte és ünnepeltette Erdély 84 évvel ezelőtti Romániához történő csatolását, Erdély elvesztését, a románok nemzeti ünnepét, a magyarok gyásznapját. Azt a napot, amivel még a román hatalom is csínján bánt, hiszen a forradalom után tizenkét évvel merészkedett odáig, hogy a központi ünnepséget Csíkszeredában rendezze meg. Amikor is felszólították az erdélyi magyarságot, hogy vegyenek részt a csíkszeredai ünnepségen, a magyarok bojkottálták az ünnepet, aki pedig elment, az fekete gyászszalagot viselt.

A tavalyi, provokációnak is beillő ünneplést követte az idei, miután Na stase budapesti látogatása előtt, az általa is aláírt egyetértési nyilatkozatra fittyet hányva, Gyulafehérváron, az egyesülést 1918-ban kimondó nemzetgyűlés színhelyén, az ünnepségek nyitányán kijelentette, hogy a kedvezménytörvény szükségtelen, életbe léptetése esetén Románia ellenintézkedéseket foganatosít, ha annak Magyarország határán túl érvényesülő hatálya megmarad a módosítás után is. Az aradi Szabadság-emlékmű felállításával kapcsolatos korábbi ígéreteiben is visszalépést kezdeményez.

Na stase 1-jén délelőtt még Kolozsváron Funarral ünnepelt. Ott, ahol a miniszterelnök úr szülei éltek, és amivel kapcsolatosan május 27-én itt, a parlamentben így nyilatkozott: "Megkérdeztem az anyámat, hogy vajon hogy élte ő meg azt, amikor Erdély egy részét a negyvenes évek elején Magyarországhoz visszacsatolták. Nos, azt mondta édesanyám: nagyon örültem neki, nagyon jó érzés volt." Majd így folytatta: "Úgy vélem, tényleg nem kell megmagyarázni nekem sem, sem sokunknak, hogy mit jelent a kisebbségi lét Erdélyben, és nem kell megmagyarázni azt sem, hogy ez fontos mindannyiunk számára."

Tisztelt Miniszterelnök Úr! Ezek az ön szavai. A híradásokból megtudhattuk, részvételével azt kívánta jelezni, hogy a magyar kormány politikáját nem a múlt sérelmeire, hanem a jövő lehetőségeire építi. Milyen lehetőségekre gondolt? Talán arra, hogy a nagy nehezen kialkudott, később egyetértési nyilatkozattal megerősített kedvezménytörvény által biztosított lehetőségeket a határon túli testvéreinktől megvonja? Vagy talán arra, hogy pont a Magyar Demokrata Fórum elnök asszonya által szorgalmazott és komoly eredményként értékelhető aradi szoborcsoport felállításának elszabotálását elfogadja? Vagy netán arra, hogy jövőre megtekinti a katonai díszszemlét a bukaresti diadalívnél, amelyet annak idején az Erdélyre kiterjesztett Nagy-románia dicsőségére emeltek?

Önök, akik néhány hónappal a választási kampány előtt 23 millió román vendégmunkással riogattak, a megbékélésre hivatkozva csapják arcul mindazt, amit szívós, a magyar nemzeti érdekeket elsődlegesnek tartó diplomáciával elértünk. A félreértések elkerülése végett szeretném hangsúlyozni, hogy a Magyar Demokrata Fórum álláspontja szerint a kétoldalú megállapodás fenntartása közös érdekünk. Közös érdekünk, hogy Románia NATO-tag legyen, és közös érdekünk az Európai Unió további bővítése.

A Magyar Demokrata Fórum első szabadon választott miniszterelnöke, Antall József, aki először mondta ki, hogy lélekben 15 millió magyar miniszterelnökeként kíván tevékenykedni, minden cselekedete, minden erőfeszítése a megbékélést, a közös Európában való gondolkodást szolgálta. A Magyar Demokrata Fórum azóta is következetesen képviseli a határon túl élő magyarok iránti nemzeti felelősség elvét. Ezért elfogadhatatlannak tartjuk és mélységesen elítéljük a történteket.

Tisztelt Miniszterelnök Úr! Látta-e azokat az arcokat és belenézett-e azoknak az embereknek a szemébe, akiket évtizedeken át nem tört meg a hatalom és a diktatúra? Gondolt-e ön arra, amikor koccintott miniszterelnöktársával, hogy ezeknek az embereknek december 1-je soha nem lesz ünnep? Ha egyszer is ott lett volna a csíksomlyói pünkösdi búcsúban, ahol az utóbbi időben félmillió magyar valóban tiszta szívvel ünnepel, akkor érezné, mire gondolok.

Tisztelt Miniszterelnök Úr! Amikor meggyújtja vasárnap az adventi koszorú második gyertyáját, gondoljon azokra az erdélyi magyarokra, akik nem adták fel magyarságukat, megküzdöttek minden nehézségért, és joggal várják, hogy mindent megtegyünk azért, hogy együvé tartozásukat minél teljesebben megélhessék.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az ellenzéki pártok soraiban. - Gyürk András: Bravó!)