Készült: 2024.03.29.08:05:50 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

215. ülésnap (2009.06.08.), 184. felszólalás
Felszólaló Dr. Répássy Róbert (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 5:25


Felszólalások:  Előző  184  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. A most előttünk lévő alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottsági eseti állásfoglalás tárgya, hogy vajon ellenzéki vagy kormánypárti képviselőcsoportnak tekintendő-e a Szabad Demokraták Szövetsége. (Zaj. - Az elnök csenget.) Természetesen erről mindenkinek meglehet a politikai véleménye, ebben a tekintetben, azt hiszem, hogy nagy vita nem lenne közöttünk. De az ügyrendi természetű vitát alapvetően jogi döntésnek kell megalapoznia, és az alkotmányügyi bizottságban egy alkotmánybírósági határozat indokolására hivatkozik a többségi álláspont, amely szerint az Alkotmánybíróság azt mondta, hogy csak külső, objektív ismérvek alapján lehet meghatározni azt, hogy egy képviselőcsoport ellenzékinek vagy kormánypártinak tekintendő-e, és ilyen ismérv többek között az, hogy kötött-e koalíciós szerződést, és de facto a kormányzásban részt vesz-e az adott képviselőcsoport.

Álláspontunk szerint mind a két esetben, tehát mind a két objektív ismérv esetén a válasz az, hogy részben koalíciós szerződésnek tekinthető az a nyilatkozat, amelyet Bajnai Gordon miniszterelnök-jelölt aláíratott az őket támogató képviselőkkel, részben pedig a kormányzásban de facto, azaz ténylegesen részt vesz a Szabad Demokraták Szövetsége. Miért mondom ezt? Azért mondom, mert mind a miniszterelnök személyét, mind a miniszterek személyét egyeztették a szocialisták a szabad demokratákkal. Ugyanígy egyeztették egyébként a Bajnai-kormány cselekvési programját a szabad demokratákkal, és de facto folyamatos az egyeztetés a két képviselőcsoport között olyan törvényjavaslatok tartalmáról, amely törvényjavaslatok szerepelnek abban a bizonyos nyilatkozatban, amelyet aláírtak a felek.

Ezen túlmenően a de facto kormányzati részvétel, a tényleges részvétel nemcsak a miniszteri bársonyszékekbe delegált szabad demokratákkal valósulhat meg - hiszen ilyen delegáltról nem tudunk -, hanem olyan személyekkel is megvalósulhat, akik egyértelműen a szabad demokraták politikusai, és de facto részt vesznek a kormányzati tevékenységben. Ilyen személyek például azok a regionális fejlesztési - (Néhány másodperc szünet. - Közbeszólás az MSZP soraiból: Tanácsok!) tanácsokba, köszönöm a segítséget - tanácsokba delegált szabad demokrata politikusok, akik a minisztériumot, tehát a kormányt képviselik ezekben a regionális fejlesztési tanácsokban. Köztudomású, hogy a szabad demokraták azokban a minisztériumokban, amelyeket korábban ők felügyeltek, a delegáltakat otthagyták ezekben a regionális fejlesztési tanácsokban. Ugyanígy egyébként kormányzati tevékenységet végez például Dióssy László, aki korábban szabad demokrata polgármester volt, azt hiszem, nyugodtan nevezhetjük szabad demokrata politikusnak, aki szakállamtitkárként tevékenykedik a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumban. Vagy ugyanígy exminiszterek részt vesznek a kormányzati tevékenységben: például Csillag István vagy Csepeli György, aki szabad demokrata államtitkár volt, vagy Lotz Károly korábbi SZDSZ-es miniszter is részt vesz kormányzati tevékenységben.

Hangsúlyozom, hogy az Alkotmánybíróság határozatának egyetlenegy mondata sem utal arra, hogy csak és kizárólag a miniszteri tevékenység az, amely a kormányzati részvételt kimeríti. A szabad demokraták tehát részben a koalíciós szerződésnek megfelelő nyilatkozat aláírásával vesznek részt a kormányban, a kormányzati tevékenységben, részben pedig minisztériumi delegáltakként és minisztériumi tisztségviselőként vesznek részt.

A dolognak az a jelentősége, hogy az, hogy a szocialisták és a szabad demokraták kormánypártként minősülnek-e a parlamentben vagy sem, számos kérdésben, például bizottságok összetételében, paritásos bizottság összetételében, vagy mondjuk, az időkeretes tárgyalás során az ellenzéknek járó időkeretben megnyilvánul. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.)

Én kérem, hogy az Országgyűlés fogadja el az indítványunkat, amely az eseti bizottság állásfoglalásának a hatályon kívül helyezéséről szól.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)




Felszólalások:  Előző  184  Következő    Ülésnap adatai