Készült: 2024.03.29.02:25:15 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

18. ülésnap (2018.07.16.), 248. felszólalás
Felszólaló Banai Péter Benő
Beosztás Pénzügyminisztérium államtitkára
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka Előadói válasz
Videó/Felszólalás ideje 6:09


Felszólalások:  Előző  248  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

BANAI PÉTER BENŐ pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy először is azon optimista véleményemnek adjak hangot, hogy meglátásom szerint a benyújtott indítvány legtöbb eleme kapcsán talán konszenzus fogalmazható meg, hiszen 42 törvény módosításáról szól az indítvány, amelyek közvetlenül, illetve közvetve kapcsolódnak a jövő évi költségvetésitörvény-javaslat végrehajtásához. Ezen számos rendelkezés közül csak néhányat emeltek ki a tisztelt képviselők, és azt gondolom, hogy azért összességében elmondható, hogy mindazok a gazdaságpolitikai célok, amit a kormány megfogalmazott a jövő évi költségvetésitörvény-javaslatban, elérhetők a benyújtott, költségvetést megalapozó indítvánnyal.Két konkrét fölvetés volt Ungár Péter képviselő úr részéről, aki úgy fogalmazott, hogy az éj leple alatt fogalmazta meg az indítványait elrejtve a kormány a 2019-es költségvetést megalapozó törvényjavaslatban, nevezetesen nem szóltunk az Eximbankot érintő változásokról. Akkor tisztelettel azt kérem, hogy nézzék meg az előterjesztői expozét, nézzék meg, hogy a részletes vita folyamatában milyen indoklásokat adtunk. A benyújtáskor az expozéban én magam mondtam el, hogy miről szól az a rendelkezés, ami az Eximbankot érinti, és el kell mondjam, hogy sajnos most a vita végén is csak azt tudom konstatálni, hogy az indítványnak a teljes félreértelmezéséről van szó. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Vagy nem ismeretéről.) Egyrészről az Eximbank pozíciója a hiányt nem érinti, az államadósságot érinti, és az önök előtt lévő javaslat pont arról szól, hogy az Exim kötelezettséget, államadósságot növelő kezdeményezést csak úgy tehessen, hogy arra vonatkozóan előzetes kormányzati engedéllyel bír. A hatályos jogszabályok alapján ugyanis minden államadósságot növelő tételhez a kormányzat előzetes jóváhagyása szükséges.

Tekintettel arra, hogy az Eximbank státuszát illetően egy hosszú vitát folytattunk az Eurostattal, és az Eurostat azt a sajátos döntést hozta meg, hogy az Eximbankot az állam részének tekinti, ezért a kormány olyan indítványt tett az Országgyűlés számára, melynek értelmében az Exim kötelezettségei, amelyek most már az államadósságba számítódnak be, csak úgy valósulhassanak meg, hogy  ismétlem  ahhoz előzetes kormányzati jóváhagyás kötődik.

Annyit hadd említsek meg az Exim ügyei kapcsán, hogy a magyarországi statisztikai szervek  a Pénzügyminisztérium, a KSH és a Magyar Nemzeti Bank  azt kérte az Eurostattól, hogy egy transzparens eljárást folytasson le minden európai uniós tagállamban a tekintetben, hogy az Eximbankot és az eximjellegű szervezeteket hol sorolják be az állam részeként, és hol tekintik az államon kívüli szervezetnek. Azért az egy elég sajátos dolog, hogy a legtöbb európai uniós országban működik ilyen szervezet, és vannak olyan országok, ahol az eximet az állam részének tekintik, máshol pedig azon kívül van. Tehát ebben egy egyértelmű állásfoglalást és transzparens állásfoglalást kértünk az Eurostattól; ezt nem tette meg, de tudomásul vesszük, és már a mostani statisztikákban is az Exim adóssága az államadósság részét képezi. Ezzel együtt is tudtuk csökkenteni az államadósság-rátát 2016. év végéhez képest a tavalyi év végével, és bízom abban, hogy ezt tudjuk majd folytatni a következő időben is.

Ami pedig a letelepedési kötvényeket illeti: többször elmondtuk, hogy 2017. március 31. után már nem lehetett letelepedési kötvény iránti igényt benyújtani. A most önök előtt lévő törvényjavaslat pedig ezen konstrukció végleges kivezetéséről szól. Én nem láttam olyan számításokat, amire képviselő úr hivatkozott, hogy nevezetesen ennek a konstrukciónak az adófizetők lennének a kárvallottjai, nem láttam olyan számítást, amit képviselő úr említett. Azt viszont el tudom mondani, hogy amikor a tisztelt Országgyűlés a letelepedési kötvény bevezetéséről döntött, egy teljesen más gazdasági helyzet volt, mint ami ma jellemzi Magyarországot.

(20.30)

El tudjuk mondani azt, hogy túlzottdeficit-eljárás alatt voltunk. El tudjuk mondani azt, hogy 2012-ben még az Európai Unió egészében is gazdasági visszaesés volt. El tudjuk mondani azt, hogy rendkívül nehéz volt devizaforrásokhoz hozzájutni, és azt mondhatjuk el, hogy ezzel a konstrukcióval Magyarország olyan nemzetközi gyakorlatot követett, amely számos európai országot jellemez, hogy csak a szomszédos Ausztriát példaként említsem.

Ma viszont már erre a konstrukcióra azért nincsen szükség, mert kikerültünk a túlzottdeficit-eljárásból, Eximmel vagy anélkül az államadósságot évről évre tudjuk csökkenteni, a devizaadósság részaránya sokkal kisebb, mint néhány évvel ezelőtt  hál’ istennek; most azt gondolom, hogy ezt a gazdaságpolitikai lépést is sokan jónak tekinthetik , mind a három nagy hitelminősítőnél befektetésre ajánlott kategóriában vagyunk. Ma már valóban nincsen szükség erre az eszközre, ezért van a tisztelt Országgyűlés előtt lévő javaslatban a konstrukció végleges kivezetéséről szó.

Abban bízom tehát, hogy a most szóba nem került intézkedések többségében konszenzus van, és ezek elfogadása szerves egységet fog képezni a jövő évi költségvetésitörvény-javaslattal, ezért tisztelettel megköszönve a törvényjavaslat vitája során elhangzott észrevételeket, véleményeket, a javaslat elfogadását javaslom. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:  Előző  248  Következő    Ülésnap adatai